| Atlantisz | |
|---|---|
| Műfaj | Beat , kemény rock |
| évek | 1961-től 1970-ig |
| Országok | Magyarország |
| A teremtés helye | Budapest |
| Nyelv | Magyar |
| Összetett |
Neményi Béla Szankó László Rádic Béla Pintér György Rožnjoi Sándor Boronkai András Veselinov Zoltán Beke Miklós Cerba József Kovács János Iránik Gyula Tihanyi Péter Hanka |
Az Atlantis a hatvanas évek közepének egyik vezető magyar beatzenekara. [1] [2]
Az együttes története 1961-ben kezdődött, amikor a Budapesti Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának leendő hallgatója, Nemeni Béla (Neményi Béla, 1946-ban) elhatározta, hogy létrehozza saját zenei csapatát, amely a modern ifjúsági zenét fogja játszani. Csoportjában Selmetsi Arpad szaxofonos, Harzi Joschka billentyűs, Neubauer György dobos és Sánko László basszusgitáros (1947-ben született Sánko László) szerepelt. 1961-ben Shanko barátja Little Richard lemezeket küldött neki az Egyesült Államokból , és a nyugati zene lett a fő hobbija. Akkoriban még csak két zenekar volt Magyarországon - az Illés és a Metro -, akik valami hasonlót próbáltak játszani, így általában azt játszották a srácok, amit a Metro és a korai Illés írt. Mivel Shanko nagyon gyorsan a csapat arca lett, a csoportot "Sánko"-nak kezdték hívni, de Neményi Bila maradt az együttes vezetője. Otthon Nemenya szüleinek telefonjuk volt – hallatlan luxus volt azokban az években, ami később sokat segített neki a koncertek szervezésében és a fellépésekre vonatkozó szerződések megkötésében. [3]
Stílusosan egy félig dixieland, félig rock and roll zenekar volt az együttesük. Első nagy teljesítményük a Circus Maximusban való fellépés volt 1962-ben. Egy másik esemény, amelyben csoportjuknak sikerült felvillannia, a balatoni boglári halászfaluban való fellépés egy hippi összejövetelen 1963 nyarán. Ennek az összejövetelnek a híre futótűzként terjedt a budapesti fiatalok körében, a fiatalok tömegesen rohantak a tóhoz. Ám az információ eljutott az állami szolgálatokhoz, amelyek megtiltották, hogy a vonatok megálljanak Boglárban. Emiatt a szervezőket lefoglalták a rendőrök, a hippiket szétszórták, sok néző pedig a szabadban maradt éjszakára. Ennek a történetnek köszönhetően "Sánko" híressé vált, de augusztus végén a billentyűs és dobos elhagyta a csapatot, és a csapat első felállása megszűnt. [négy]
Valamivel később Neményinek és Shelmecynek támadt az ötlete egy új együttes létrehozására, amelyben ezúttal Gellért Péter orgonaművész, Tasnádi László gitáros és Bokány Ferenc basszusgitáros szerepelt. Utóbbi akkoriban azon kevés magyar zenész közé tartozott, aki klasszikus basszusgitárt tanult. Aztán 1963 őszén felvették repertoárjukba a The Beatles -t, és a Dohány utcai Dohány utcai klubban kezdtek fellépni. Az új csoporthoz a srácok saját felszerelést készítettek: hangszórókat, erősítőket, és ehhez még gyárilag is loptak 12 hüvelykes hangszórókat. 1964 tavaszán a Petőfi Sándor utcai Építők klub volt a helyszínük. 1964 közepéig Devils néven működött az együttes, majd Bokan Ferenc a Metróhoz távozott, és a csapat ismét felbomlott. [5]
1964 nyarán Neményi ismét összeállt Shankóval, és elkezdtek új zenészeket keresni. A srácok a Kon-Tikiből Barta Tamást vagy Mercenyi Tamást akarták meghívni a gitáros kulcspozíciójába, de Barta a Syconor tagja lett , ott Neményi öccsét, Tibort váltotta, Mercenyi pedig külföldre ment dolgozni. Véletlenül osztálytársuk, Kálmán László ajánlotta nekik Radics Bélát ( Radics Béla , 1946-ban született). Radić akkoriban visszahúzódó és barátságtalan srác volt, de édesapja vett neki egy piros csehszlovák gitárt, és sokat gyakorolta otthon. Lakatos volt, az Acélárugyárban dolgozott és ennek a cégnek a zenekarában játszott. Radic szorgalmas és felelősségteljes volt, és a komoly csapatban való részvétel érdekében készen állt a napi 10 órás próbára. Másnap Shanko és Neményi odajött Radicshoz, és játékra kérték, és annak ellenére, hogy Radicnak meglehetősen gyenge játéktechnikája volt, mégis felvették a csapatukba.
Radić Pinter István dobost (Pintér István) és Roznyói György (Rozsnyói György) orgonaművészt hozta magával, akik akkoriban a Nautilus amatőr együttesben játszottak vele. Rožnja édesapja tehetős ember volt, és minden lehetséges módon támogatta a zenészeket: próbát bérelt nekik, jó eszközöket vásárolt, koncertek szervezését finanszírozta (reklám, plakátok, jelmezek) stb. (Összehasonlításképpen a Metro énekes Zoran 1961-ben kénytelen volt eladni a kabátját, hogy kifizesse a próbahelyiség bérlését.) Ugyanakkor Sanko és Neményi útjai elváltak Shelmetsi szaxofonostól, aki közel sem volt olyan jó, mint Elekes Zoltán. a "Metro"-ból, ami után a zenészek úgy döntöttek, hogy végre átváltanak a beat stílusra, és a Scampolo csoportot vették mintaként . A srácok a "The Beatles" és a " Rolling Stones " slágereire összpontosítottak : "Most már mindennek vége", "Egy kemény napok éjszakája", "Tudnom kellett volna jobban", "Hollies" és mások.
A megújult csapat első koncertje nagy sikert aratott 1964. november 15-én az Egyetemi Színházban. A zenészek sokáig nem tudták eldönteni, hogy milyen nevet írjanak a plakátra: azt szerették volna, ha együttesük angol neve legyen minden európai számára érthető, például " Omega " vagy "Metro". Így alakult ki az „Atlantis” („Atlantisz”, magyar átírásban „Atlantisz”) csoport. Radic és Shanko hatásos közös fellépése izgalomba hozta a hallgatóságot, a terem megtelt jó hangulattal. A zenészekről azt mondták, hogy akkoriban ők voltak a The Beatles legjobb tolmácsolói Magyarországon. A siker után a csoport fellépéseinek helyszíne a Ganz-MÁVAG Kultúrpalota (a Ganz és MÁVAG vagon- és mozdonygépgyártó üzemeinek kultúrpalotája) volt.
A koncert szünetében Juhás István, az MHV lemezcég képviselője megkereste őket, és felajánlotta, hogy felvételt készít a lemezre a 7. kerületi Rottenbiller utcában található stúdióban. 1965 elején pedig a csoport felvette első négy dalból álló minialbumát. Szörnyű körülmények között rögzítették ezt a lemezt: mindössze 2 óra stúdióidőt kapott az együttes, nem lehetett hozzáférni a technikusokhoz, a zenészeket válaszfalak választották el egymástól, ráadásul egyikük késett. Ráadásul Neményi énekes nagyon rosszul tudott angolul, és nem tudta, hogyan kell helyesen kiejteni a szavakat. De a debütáló album, az Atlantis sláger lett, és 1965 tavaszán a csapat megnyitotta a szezont a tekintélyes Bosch klubban, a Balzac utcában. Ebben a klubban vasárnaponként felléptek a srácok, szombatonként is felléptek néha más klubokban, hétköznap pedig próbáltak. A Bosch Club később Illés és Syconor fő helyszíne lett. Összesen 1965-ben a csoport három ilyen minialbumot rögzített, amelyek főleg nyugati előadók feldolgozásait és a klasszikusok műveiről szóló beat-fantáziákat tartalmazták. Csak két szerzemény volt saját szerzője: az Atlantis Rock és a Miért Vagy Szemtelen.
De már 1965 tavaszán Nemenyának konfliktusai voltak az együttes többi tagjával. Roznyóval megküzdött a vezetésért: mivel az orgonaművész édesapja anyagilag támogatta a csoportot, a srác úgy vélte, joga van eldönteni, hogy a csoport milyen irányba haladjon tovább. Radiccsal pedig Nemenyának voltak zenei nézetkülönbségei: Radic nem a The Beatles-t, hanem a Venturest akarta játszani, ami szerinte több pénzt hozna. De Neményi változatlanul hangsúlyozta, hogy ő a zenekar vezetője, és nem érdekli az utána jövők véleménye. Ennek eredményeként a zenészek ezt nem tudták sokáig elviselni, és elmentek, így Neményinek maradt egy Shanko, aki nem akart barátja nélkül játszani. 1965. március 21-én Radic, Roznjoi és Pinter létrehozta az Atlantis No. 2 csapatot. Rožnjoi azonban hamarosan visszatért Atlantiszba, és Radic és Pinter helyett Boronkai Sándor gitáros (Boronkay Sándor) és Veszelinov András (Veszelinov András) dobos csatlakozott a csapathoz, akit akkoriban Magyarország egyik legjobb dobosaként tartottak számon.
1965. november 26-án Šanko csatlakozott a hadsereghez, ahol Reže Hoeniggel és Chouha Lajossal szolgált, helyére Beke Zoltán érkezett az Atlantisz tagjaként. Kicsit később Boronkai Sándor dezertált, Radić Béla pedig visszatért a helyére. Az így létrejött felállással a zenekar felvette Marta Bencének a „Csak fiatalok” című táncegyüttest, majd Horváth Vilmoštot kísérte a „Gitárom pengetem” című dallal a '66-os Táncdalfesztiválon . 1966-ban a zenekar felfutásban volt: a zenészek hat új kislemezt rögzítettek, két filmben (Közbejött apróság és Fény a redóny mögött) szerepeltek, saját tévéműsoruk volt, és két ORI turnét is készítettek. Akkor még csak a Metro és az Illés volt a versenytársuk, hiszen az Omega még nem volt széles körben ismert, a Scampolo és a Syconor pedig már népszerűsége végén járt.
1966 végén újabb konfliktus alakult ki a csapatban: Shanko távollétét kihasználva a zenészek ismét Neménye Béla nélkül akartak tovább lépni, de ő megvédte az „Atlantisz” nevet a bíróság előtt, így a többi résztvevőnek elhagy. Ennek eredményeként Radic Béla, Rožnjoi György és Beke Zoltán megalakította saját Pannónia beategyüttesét , Veselinov András pedig Scampolóba került. Az Atlantis a Syconortól Sipos Péter basszusgitárossal, Cserba Miklós gitárossal (Cserba Miklós), Kovács József dobossal, Iranik János orgonaművészsel (Iránik János) és Elekes István szaxofonossal is kiegészítette. A következő év elején Peter Šipoš a Hungáriához távozott, a basszusgitáros pedig a Nivramból Tihanyi Gyula lett. Ez a felállás rögzítette az Ásó-kapa című kislemezt, amely az első lett a lemezek sorában új gyári bevonattal. 1967 nyarán a „Drága bakter úr” szerzeményével a csapat részt vett a Táncdalfesztivál'67-en és bejutott a verseny döntőjébe, valamint Neményi az első magyar Pol-Beat Fesztiválon is részt vett a „Ki” című dallal. önte meg Kennedyt?". Ezt a fesztivált a Táncdalfesztivál'67 előtt két héttel a Vígszínházban rendezték meg, házigazdája S. Nagy István volt. A "Ki ölte meg Kennedyt?" közönségdíjat kapott.
1967 novemberében Sánkót leszerelték, és Reže Hoenig dobossal, Chuha Lajos basszusgitárossal és Herzeg József ritmusgitárossal megalakították a Sánko Beat Groupot. Első fellépésükre a Danuvia klubban került sor, és Shanko még a hadsereg egyenruhájában játszotta. A srácok szó szerint felrobbantották a budapesti zenei közösséget, amikor a Led Zeppelint és a Jimi Hendrixet próbálták játszani , amikor más bandák még a The Beatles-t és a Rolling Stonest játszották. Egy idő után Ujheyi Gábor gitáros lett, 1968 elején pedig Rádic Béla. De addigra Radic már kezdett egy keveset inni: szüksége volt egy pohár konyakra, hogy lazítson az előadás előtt, és jól érezze magát a színpadon. Ennek eredményeként Shanko a Szivárványra távozni kényszerült Tihanya Gyula helyett az Atlantiszba való visszatérést választotta, Radic pedig saját csoportot hozott létre Sakk-Matt néven, amelyben többek között Rezho Hoenig és Chuha Lajos is szerepelt. Ugyanebben az évben Illésné Bródy János, akinek édesanyja kulturális titkárként dolgozott a kormányban, hogy meghiúsítsa a versenytársakat, átnyomta azt a törvényt, amely megtiltotta a zenekaroknak az angol nyelvű lemezek készítését.
Az Atlantis koncertek ezután két részből álltak: az elsőben a Cerba Miklós - Kovács József - Sanko László trió a Hendrixet adta elő, a másodikban pedig csatlakozott hozzájuk a Neményit ideiglenesen helyettesítő, nem túl nagy énekes Kralich János (Králich János). jó . Cerba Miklóst hamarosan Hanka Péter gitáros váltotta a Nivramból. A Kínai fal című dallal a Neményi-Sanko-Honka-Kovach alkotta együttes lépett fel a nyári Táncdalfesztivál'68-on. 1968 nyarán aztán csapatuk eladta a régi berendezéseket, de az adósságok és az ország gazdasági válsága miatt nem tudtak gyorsan újat beszerezni. Csak 1969 elején kezdett újra felpörögni minden. Addigra a tagok fele ismét távozott, helyükre érkezett Nagy Tamás gitáros és Chiba Attila billentyűs (Csiba Attila). A Juventus csapatához igazolt Honka Péter, akit Nagy Tamás váltott ; később az Atlantis legjobb gitárosaként ismerték el, Radicot nem számítva.
1969 vége azonban Atlantisz végét jelentette. Neményi Béla úgy döntött, hogy elhagyja a zene világát, és bekerül a Külkereskedelmi Főiskolára. „A beatzene természetesen szórakoztató, de itt az ideje, hogy komolyra forduljunk” – mondta. 1970-ben Neményi elvetette az Atlantis nevet, és a jogokat átruházta a scampolo Dagni Attila basszusgitárosra, aki Warkonyi Mátyás billentyűst, Fekete Gábor dobost és a korábban a Zé-Gében játszó Fekete Gyula gitárost toborozta a zenekarba. valamint Juhas Gyula memphisi szaxofonos . Csapatuk azonban csak nagyjából egy évig bírta, ezután Dani Attila bejelentette az Atlantisz összeomlását. Varkonyi Mátyás tábornok , a Fekete testvérek pedig Magyarországra mentek. Szankó László 1972-ben a Metro billentyűsével, Schökk Ottóval lépett fel a Balatonon, majd teljesen elhagyta a zene világát. 1977-ben Dagny Attila eladta az Atlantisz név jogait Lucek Imrének, és ezzel a névvel próbáltak teljesen új zenészek dolgozni itthon és külföldön. 2012-ben az Atlantis csoport 1963-67-es történetét a híres magyar zenei rovatvezető, Balint Csaba „Radics Béla a beatkorszakban” című könyvében részletezte.
1965 - Should Have Known Better / Shakin' All Over / Hindu dal / Atlantis Rock
1965 - Rock and Roll Zene / Trubadúr parafrázis / What Do I Say / A dongó
1965 - Wooly Bully / Don Quijote / Hold Me /
Szöcske (Hóemberrel)
1966 - Csak fiatalok / Cowboynadrág (with Bencze Márta)
1966 - Henry VIII / Michelle
1966 - Jól érzem magam / Gitárom pengetem (with Horváth Vilmost)
1966 - Do You Want Dance To / Little Honda / Bits And Pieces / Miért vagy szemtelen?
1966 - Inside Looking Out / At The Scene
1966 - Banjo Girl (with Zalatnay Sarolta)
1967 - Holnap délután ötkor / Múló nyár / Álomvilág / Ásó-kapa
1967 - Nem Értem A Fiúkat / Foxi Maxi Matróz Lett
1967 ( - on the Drága Bakter second side - Szécsi Pál: "Édes öregem")
1967 - Anynyi a fájdalom (together with Dékány Sarolta) (on the second side - Magay Klementina & Atlasz: "Kettő, egy, fél")
1967 - Nem vagyok én Ivanhoe / Kislány, gyere velem setalni
1967
1968 Kínai fal / Sírva és nevetve
1969 Nem vagy te nagyúri dáma / Dupla vagy semmi
1969 Visszajössz Te meg? / Hahó
1970