Radic, Béla

Radic Béla
lógott. Radics Béla
alapinformációk
Születési dátum 1946. február 6( 1946-02-06 )
Születési hely  Magyarország , Budapest
Halál dátuma 1982. október 18. (36 évesen)( 1982-10-18 )
A halál helye
eltemették
Ország Magyarország
Szakmák gitáros
Több éves tevékenység 1963-1981
Eszközök gitár
Kollektívák Sankó (1964)
Atlantisz (1965-1966)
Pannónia (1966-1967)
Sakk-Matt (1968-1969)
Tűzkerék (1970-1972)
Taurus (1972-1973)
Alligátor (1973-1974)
Aréna ( 1973-1974)
74-19 1975)
Tűzkerek (1975-1981)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Radic Béla (Radics Béla [2] , 1946-ban született) legendás magyar gitáros, a Sakk-Matt, a Tűzkerék és az Alligátor blues-rock zenekarok alapítója, a Pannónia és a Taurus együttes alapítója . 1970-ben Magyarország legjobb gitárosának választották. 2005-ben Budapesten emlékművet állítottak neki, az egyik utcát róla nevezték el. [3]

Életrajz

Radic Béla Budapest munkásnegyedében, Tripolisban született. Gyermekkorában a Szent István Zeneiskolában tanult. Édesapja 1959 őszén vette neki első gitárját. A középiskola után dízel szerelőnek tanult, miközben apjával a hajógyárban dolgozott, és a gyári zenekarban játszott. Édesapja ugyanazon a napon halt meg, amikor Béla megkapta a szakmai bizonyítványt. 1964-től tagja volt a Sankó csoportnak, amely 1965-re Atlantisz nevet kapta , és eleinte nehezen tudta összeegyeztetni a fellépéseket a kétműszakos munkarenddel. Annak ellenére, hogy ez a csoport sikeres volt, és 1965 nyarán 4 kislemezt is rögzítettek, Radic ekkor már kikelt egy saját együttes létrehozásának ötlete. 1966-ban az Atlantis három tagja – Radic Béla gitáros, Beke Zoltán basszusgitáros és Roznjoi György orgonaművész – kiválva megalakította az új Pannónia együttest. Hozzájuk csatlakozott Stricek József dobos és Poša Ernő gitáros. Egy évvel később azonban Radic elhagyta Pannóniát, hogy megszervezze első önálló projektjét.

Ennek eredményeként 1968 tavaszán Radic Béla létrehozta a Sakk-Matt csapatot. [4] Zenekarának tagja volt Harmath Albert énekes (Harmath Albert), Miklóska Lajos basszusgitáros (Lajos Miklóska), valamint Hőnig Rezső dobos és Chuha Lajos ritmusgitáros (Csuha Lajos), akik korábban a Sankó Beat Groupban játszottak, ill. A szólógitáros helyét maga Radic vette át. [5] Az új csoport debütáló koncertje 1968. május 1-jén volt a Budai Ifjúsági Parkban. Műsoruk példátlan volt: a zenészek fejük fölé emelték gitárjukat, körbeugrálták a színpadot és hófehér mosolyukkal kápráztatták el a közönséget. Lapértesülések szerint körülbelül 10 000 néző volt a koncerten. 1968 végén Hönig Résző a Szivárvány (Szivárvány) csoportba távozott , az új dobos pedig a korábban a Scampolóban és a Pannóniában is megfordult Váradi László (Váradi László), becenevén „The Accused” (Vadölő) . 1969 tavaszán a zenekar nagy népszerűségre tett szert azzal, hogy a Tabán negyedben, Budapest központi részén, a Gellérthegyen játszott . Műsoraik a Bélázás című kompozícióval kezdődtek, melynek címe: Béla a pártba, Béla a kormányba! Ennek a számnak köszönhetően váltak népszerűvé, és találtak maguknak állandó otthont és fellépési helyet, amely a Danuvia művelődési ház lett. Ott hétvégenként teltházzal koncerteztek, a Cream brit blues rockegyüttes és a brit bluesrocker Jimi Hendrix dalait játszották , amelyekhez Miklós Tibor dalszerző komponált magyar szöveget nekik. 1969 őszén ismét változott a Sakk-Matt összetétele: a Meteor csoportból Damien Ferenc lett az új énekes. A Radic Béla első csoportja azonban nem tudott igazán profi csapattá válni, fokozatosan nőttek benne az ellentmondások, aminek következtében 1969. december 20-án a Kassák klubban adott búcsúkoncertet felbomlott. Ezt követően tagjai különböző csoportokba oszlottak, de 1972-ben a „ Jézus Krisztus Szupersztár ” című musical produkcióján találkoztak a színházban. Csuha Lajos Jézus szerepét játszotta ebben a produkcióban, Miklószka Lajos – Júdás, Harmat Albert – Heródes király, Rezho Hoenig – az összes többi férfiszerepben. [6]

1970. január 12-én megalakult a "Tűzkerék" csoport. [7] Radic Béla szólógitárosból, Varadi László dobosból és Som Lajos (Som Lajos) basszusgitárosból állt a lemezből. A "Wheel of Fire" nevet Varadi László barátja, Wittek Mária javasolta, miután a Cream "Wheels of Fire" (1968) című albumának címéből másolta le. Áprilisban ismét csatlakozott az új csapathoz Damien Ferenc, aki hat hónapig volt énekesük, majd Bergendybe távozott. A Sakk-Matthoz hasonlóan az újonnan verbuválódott banda is túlnyomórészt nyugati slágereket játszott, köztük Cream és Jimi Hendrixet, és azt is tartják, hogy Magyarországon elsőként a Tűzkerék dolgozott fel Led Zeppelin dalokat . A zenészek hétvégenként Budapest különböző klubjaiban, rekreációs központjaiban léptek fel, koncertjeik általában 18:00 és 22:00 óra között zajlottak. Az első 2 órában a zenészek rock and rollt, a második 2 órában rhythm and bluest játszottak, így a csapat "minden stílus otthona volt", ahol "minden közönség megkapta a maga zenei rétegét". 1970. november 20-án Jimi Hendrix (szeptember 18-án hunyt el) emlékére a Radic Béla csapata is koncertet adott Újpesten. Addigra a zenei környezetben Radichot már csak a „gitár királyának” és „Jimi Hendrix legjobb tanítványának” nevezték, akit saját játékstílusa, karizmája és alkotói ösztönei miatt tiszteltek. Az Ifjúsági Magazin pedig szokásához híven felmérést végzett, és az év végén a szavazás eredménye szerint Radicsot „1970 legjobb gitárosának Magyarországon” választották.

A "Tűzkerék" koncertjei minden terv nélkül zajlottak, masszív improvizációkból álltak. Radic azonban ezúttal meglehetősen magas szakmai lécet tett a csoport többi tagjára, és ezt nem mindenki tudta elviselni. Így 1970 nyarán Radic elbúcsúzott Varadi Lászlótól, és a fiatal, 1953-as születésű Döme Dezsőt vette a helyére. Ezt követően Varadi megpróbált csatlakozni a felbomló Metro csoporthoz, de hamar bekapaszkodott, és végül teljesen abbahagyta a zenélést. Ősszel pedig a Neotonhoz költöző Szoma Lajos helyett Szigeti András (Szigeti András) lett a csapat basszusgitárosa. De még ő sem maradt sokáig ezen a helyen: 1971 elején Könnyű József váltotta. [8] Szintén 1971 tavaszán két új gitáros jelent meg a zenekarban: Tatrai Tibor a Kárpátiáról és Peter Chomoš a Hungáriából , akik hamarosan távoztak a rövid életű JAM projektbe. Radic minden igyekezete ellenére azonban a „Tűzkerék” fellépése továbbra is közepes színvonalon zajlott, így a zenészek nem tudtak stúdióban rögzíteni, versenyeken, fesztiválokon részt venni. 1971 nyarától egyre színtelenebbé váltak a csoport fellépései, ami miatt Radic állandóan bosszús volt, de senki sem vette észre a lendületet nyerő alkotói válságát. 1971 őszén Poka Egon (Póka Egon, született 1953-ban) a " Metro "-ból lett a csapat következő basszusgitárosa. Szintén 1971 végén csatlakozott a csapathoz Nagy Katalin billentyűs a Beatrice lányegyüttesből . De addigra a „Tűzkerék” már határozottan „zátonyra futott”. Béla kétségbeesésében több hónapig „nyaralni ment”, közben megpróbálta újragondolni az életét, könyveket olvasott, sőt még meditált is. A csoport feloszlott, Nagy Kati a Volánba , Poka Egon pedig az Olimpiába távozott.

1972 elején Radic új zenekart állított össze: a JAM-os Kiss Zoltán basszusgitáros, a Woods-i Baracs János gitáros, a Miniben pedig Németh Tamás dobolt. Ám a Tűzkerék még ezekkel a tagokkal sem tudott kiúszni abból a mocsárból, amiben elakadt. Radic Béla hirtelen megtudta, hogy Szom Lajos és Balažs Ferenc a Neotonból új projektet készít Taurus néven , ami az első magyar hard rock banda lett volna. Radic nem hagyhatta ki ezt a lehetőséget, és csatlakozott a projektjükhöz, a Tűzkerék többi tagja pedig más bandákba oszlott: Kis Zoltán a Scampoloba, Baracs János pedig a Kexbe került . Ennek eredményeként Radic Béla számára a Taurus csoport lett profi karrierje csúcsa: ebben a csoportban érte el a legnagyobb sikert, annak ellenére, hogy a csoport mindössze két kislemezt rögzített, amelyek közül csak a Zöld Csillag (Zöld Csillag) alkotása, 1972) szerzőként vett részt. Sajnos az első magyarországi hard rock banda mindössze egy évig tartott, és a tagok közötti nézeteltérések miatt felbomlott. 1973-ban Radić létrehozta az "Aligátor" című új projektet, amelyben rajta kívül az M7-es Kisfaludi András dobos, Palankai Ferenc billentyűs-szaxofonos és Klein László basszusgitáros is szerepelt. Ahogy Radic összes korábbi bandájánál, az Alligator repertoárján is elsősorban Cream és Jimi Hendrix dalai szerepeltek, de ezúttal több saját számot is komponáltak a zenészek, köztük a „Napfényes napok”, a „Gonosz asszony” és a „Csodálatos utazás” című dalokat. A "Tűzkerékhez" képest az új csapat hangzása pszichedelikusabb és "narkotikusabb" volt, ezért 9 hónap után az Alligatort Erdős Péter cenzúrabizottsági tag betiltotta . Ezt követően Radić egy ideig tagja volt az Aréna és a Nevada zenekarnak, amely utóbbi alapítója korábbi dobosa, Dejø Deme volt.

1975-ben Béla Kun Tamás basszusgitárossal együtt kétségbeesett kísérletet tett fő ötletgazdája, Tűzkerék újraélesztésére, de ezúttal nem sikerült egy stabil zenekart létrehozniuk. 1977. augusztus 7-én több ezer rajongó előtt tartották a Tűzkerék és a Taurus egykori tagjainak közös nosztalgiakoncertjét a Budai Ifjúsági Parkban. Ezt követően Radić ismét összeállt Dejő Döme dobossal, aki 1975-76-ban a nevadai csoportban játszott, valamint Egon Poka basszusgitárossal, aki korábban a Juventusban játszott . 1978-ban ezzel a felállással léptek fel a zenészek a Kis Budapest Stadionban (Kisstadion), majd elkészítették és rögzítették a "Tűzkerék'78" című albumot, amely hét szerzeményt tartalmaz, amelyek közül öt nyugati slágerek újrafeldolgozása volt. Ám annak ellenére, hogy még a leendő borító tervezését is megrendelték, lemezük sosem látott napvilágot. 1978. szeptember 17-én a "Tűzkerék" Jimi Hendrix emlékére adott emlékkoncertet a Budai Ifjúsági Parkban, amely után Dezho Deme és Poka Egon is elhagyta Radicot, és a "Hobo Blues Band"-hez ment.

Rádöbbenve, hogy projektjének nincs kilátása, Radic Béla depressziós lett, és alkoholfüggővé vált. 1979-ben Kun Tamás basszusgitárossal és Szoldos László dobossal közösen rendeztek egy Tűzkerék című koncertet, de csapatuk unalmas látvány volt. Következő, 1980-as Kisstadion-koncertjük pedig teljes csalódást okozott a közönségnek, egyértelmű volt, hogy a közönség csak udvariasságból és korábbi érdemei tiszteletéből tapsolta meg Radicsot. Minden egymást követő kudarc negatívan hatott a gitáros hangulatára, aki újra és újra az alkoholizmusba menekült önmaga elől. Ennek eredményeként 1982 őszén kórházba került, és október 18-án meghalt. Sírfája fölött zenésztársai sírfeliratot énekeltek a következő szavakkal: „Minden idők legnagyobb magyar gitárosa. Hadd világítsa meg a földet!” 2005. október 22-én pedig a budapesti XIII. kerületi Gyöngyösi utcában emlékművet állítottak Radićnak, melynek szerzője Kovács Károly szobrászművész volt. Később az egyik szomszédos utcát a zenészről nevezték el [9] .

Jegyzetek

  1. PIM azonosító
  2. Béla név magyar kiejtése
  3. Radic Béla életrajza . Letöltve: 2017. január 31. Az eredetiből archiválva : 2016. november 5..
  4. Magyar rockenciklopédia . Letöltve: 2017. január 31. Az eredetiből archiválva : 2017. május 15.
  5. Interjú Réger Hoeniggel (elérhetetlen link) . Letöltve: 2017. január 31. Az eredetiből archiválva : 2015. július 14. 
  6. Csuha Lajos interjú (downlink) . Letöltve: 2017. január 31. Az eredetiből archiválva : 2017. június 12. 
  7. Magyar rockenciklopédia . Letöltve: 2017. január 31. Az eredetiből archiválva : 2018. január 23..
  8. Interjú Josef Könnew-vel (elérhetetlen link) . Letöltve: 2017. január 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 4.. 
  9. Cikk egy utca elnevezéséről Radic Béla . Letöltve: 2017. január 31. Az eredetiből archiválva : 2017. február 2..