Emmaus (Nikopol)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 24-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Ősi város
Emmaus
חמת

Emmaus-Nicopolis bizánci templomának (bazilika) romjai az 5-7. században, a keresztesek által a XII.
31°50′21″ s. SH. 34°59′22″ K e.
Ország Izrael
Más nevek Nikopol, Nikopol
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Emmaus , Emmaus ( görögül Ἐμμαούς , lat . Emmaus , héber חמת .kb‎ Amuaskm.u.Krعِمواسarabul,"tavaszmeleg",‏‎ Hammat Jeruzsálemtől nyugatra a Júdea hegyei és az Ayalon-völgy határán , közel ahhoz a helyhez, ahol a Jaffából Jeruzsálembe vezető út északi ( Bét Horonon keresztül ) és déli ( Kiriath-Jearim ) ágra oszlik.  

Ma Emmaus helye, amely a Jeruzsálem és Tel Aviv közötti Latrun kereszteződésénél található , nyitva áll a látogatók előtt.

Földrajzi hely

Emmaus földrajzi helyzetét a Jeruzsálemi Talmud írja le :

Beit Horontól a tengerig – egy terület, régiók nélkül? Yochanan rabbi ezt mondta: „Vannak hegyek, alföldek és völgyek. Beit Horontól Emmauszig hegyek, Emmaustól Lodig egy völgy, Lodtól a tengerig síkság van.” ( Jeruzsálemi Talmud , Sheviit 9:2)

Emmaus elhelyezkedését a római kor földrajzi térképei is bizonyítják: a Peutinger-tábla , amelyen Emmaus, az Amauante, Jeruzsálemtől 19 mérföldre (kb. 28 km-re) nyugatra található, valamint Ptolemaiosz térképe . amely az Emmauntának nevezett Emmaustól Jeruzsálemig terjedő távolság 20 mérföld (kb. 29,5 km) [1] . Ezeket az adatokat a következő ókeresztény tanúk erősítik meg: Lukács evangéliumának számos ókori kézirata és fordítása (különösen a Codex Sinaiticus ), amelyek Emmaus és Jeruzsálem között 160 stadionnyi távolságot jeleznek, Cézárei Eusebius [2] , névtelen zarándok Bordeaux-ból , Stridoni Jeromos (108. levél) és mások.

A név eredete

Az "Emmaus" név valószínűleg a héberből származik. "Hammat" vagy "Hamta", ami azt jelenti, hogy "meleg forrás" (ezen a néven említik Midrash Zuta az Énekek énekében 6.8 és Midrash Rabbah a Siralmakban 1.45). Ez a név hellenizálódott, nyilván a Kr.e. 2. században. e. Az ókori zsidó irodalomban pedig a következő formákban található meg: ammas, ammaum, Emmaus, Emmaum (Emmaum) [3] , Mouse, Amus és mások: άμαούμ, άμαούμ, אאסאמμupαούμ, έμupαούμ, έμupαούμ

Történelem

Stratégiai helyzetéből adódóan Emmaus történelmének bizonyos pontjain fontos közigazgatási, katonai és gazdasági szerepet töltött be.

Emmausz első említése a Makkabeusok 1. könyvének 3-4. fejezetében található, Júdás Makkabeus görögök elleni háborúival összefüggésben (Kr. e. II. század ).

A Hasmoneusok korában Emmaus az Ayalon (Aialon) völgyének domináns faluja lett, és regionális közigazgatási központ (egy toparchia központja ) státuszt kapott [4] . Josephus Flavius ​​sokszor említi Emmaust írásaiban [5] [6] . Beszámol Emmausz rómaiak általi elpusztításáról Kr.e. 4-ben. e. [7] . A rómaiak által elpusztított Emmaus kis faluvá változott. Úgy tartják, hogy ebben a minőségben szerepel Lukács evangéliumában , amikor a feltámadt Jézus Krisztus megjelent két tanítványnak:

Ugyanezen a napon ketten elmentek egy faluba, százhatvan stadionnyira Jeruzsálemtől, Emmausnak nevezett ...

— Luke.  24:13-31

A 2. század első felében a Bar Kokhba -felkelés leverése után. n. e. Emmausban rómaiak és szamaritánusok telepedtek le . A III század elején. n. e. Julius Africanus , római származású keresztény tudós és író Emmausban élt és dolgozott, és levelezett Órigenészsel . A bizánci kor történészei ( Cézárei Eusebius, Sztridoni Jeromos, Szidai Fülöp és mások) szerint Julius Africanus helyi lakosokból álló delegációt vezetett Elagabalus római császárhoz, aki megkapta Emmaus városának ( polisz ) státuszát. a "Nicopolis" nevet, amelyet a római kor végén és a bizánci korszakban viselt.

Emmausz, ahonnan Kleopás származott, Lukács evangéliuma említi. Ma Nikopol, Palesztina híres városa. Caesareai Eusebius , Onomasticon, 90:15-17, i.e. 290-325. n. e.

A bizánci korszakban Emmaus-Nikopolis nagyvárossá változott, püspöki székhellyel. A feltámadott Krisztus kenyértörésének feltételezett helyén nagy templomegyüttes épült, amely zarándokhelyül szolgált, melynek romjai a mai napig fennmaradtak [8] . A muszlim hódítók megjelenésével ( i.sz. 7. század ) Emmaus megkapta az "Amwas" ("Imwas") arab nevet, de elvesztette regionális központja jelentőségét.

A keresztes hadjáratok időszakában újraindult a keresztény jelenlét Emmausban, helyreállították a bizánci templomot, ugyanakkor Krisztus emmausi megjelenésének emlékét a Szentföld más helyein is kezdték ünnepelni : Ha-ban. Motz (hat kilométerre nyugatra Jeruzsálemtől), El- Kubeibe (12 kilométerre Jeruzsálemtől) és Abu Goshe (12 kilométerre Jeruzsálemtől) [9] .

A modern időkben Amwas arab falut a bibliai Emmausként és a római-bizánci Nikopolként azonosították a tudósok ( Edward Robinson (1838-1852), M. de Guerin (1868), C. S. Clermont-Ganneau (1874), J. B. Guillemot (J.-B. Guillemot, 1880-1887), valamint annak a kinyilatkoztatásnak köszönhetően, amelyet Betlehemi Boldog Mária , egy helyi szent, a betlehemi karmelita kolostor apácája kapott , aki Maga Krisztus állítólag az újszövetségi Emmausként jelölte meg Amuast 1878 -ban [10] .

1879-ben Emmaus helyét a karmelita kolostor vásárolta meg a muszlimoktól, ott ásatásokat végeztek, és újra megindult a zarándokok beáramlása Emmaus-Nikopoliszba [10] .

Amwas arab falu 1967-ben a hatnapos háború során teljesen elpusztult .

Séta Emmausba

Bibliai történet Jézus Krisztus két tanítványáról, akik Emmausba mentek. Tanítójuk halála miatt szomorúan találkoztak a feltámadott Jézussal az úton, és nem ismerték fel. Este az étkezésnél látták a tanítványok, hogyan töri meg a kenyeret és mond hálaadó imát, és megértették, ki áll előttük. Ezt az eseményt Lukács evangéliuma írja le :

Ugyanezen a napon ketten elmentek egy Emmaus nevű faluba , százhatvan stadionnyira Jeruzsálemtől; és beszéltek egymás között mindezekről az eseményekről. És miközben egymás között beszélgettek és tanakodtak, maga Jézus közeledett és elment velük. De szemük visszatartott, úgyhogy nem ismerték fel... És közeledtek a faluhoz, ahová mentek; és megmutatta nekik a látszatot, hogy tovább akarnak menni. De visszatartották, mondván, maradj velünk, mert a nap már este felé fordult. És bement és velük maradt. És amikor lefeküdt velük, fogta a kenyeret, megáldotta, megtörte és odaadta nekik. Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték Őt.

— Luke.  24:13-31

Feltételezik, hogy az egyik diák Lukács volt, nemcsak prédikátor, hanem író, orvos és ikonfestő is. Rembrandt , Caravaggio és más művészek vásznai Jézus beszélgetését ábrázolják a tanítványokkal az emmausi refektórium asztalánál.

Régészet

A 19. század végén Emmausban régészeti ásatásokat végeztek: C. S. Clermont-Ganneau ( 1874 ), J.-B. Guillemot (J.-B. Guillemot, 1883-1887 ), domonkos szerzetesek , L.-Yu. Vansan és F. M. Abel ( 1924-1930 ) , I. Hirschfeld (Y. Hirschfeld, 1975 ), M. Gikhon (M. Gichon, 1978 ), M. Louhivuori, M. Pichirillo, V. Michel, K.-X. Fleckenstein (M. Louhivuori, M. Piccirillo, V. Michel, K.-H. Fleckenstein, 1994 óta ).

A "Kanada" ("Ayalon") park területén végzett ásatások eredményeként a Hasmoneus-kori Emmaus erődítményeinek romjait, a Kr.e. I. századi zsidó temetkezéseket fedezték fel. n. e., a III. századi római fürdők . n. e. Római-bizánci hidraulikus építmények, olajprések, temetkezések, számos római-bizánci tárgy (olajlámpák, edények, ékszerek). A bizánci templom keleti (hátsó) falát három apszis formájában tisztították meg, szomszédos külső keresztelőkápolnával és tarka mozaikokkal, valamint a középső bizánci apszishoz csatolt keresztes templom falait (XII. század). Héber, szamaritánus, görög és latin kőfeliratokat is találtak az Emmaus régióban [10] .

A Lukács evangéliumában említett falu azonosítása

Lukács evangéliumának legtöbb ősi kézirata, amely hozzánk jutott, 60 stadionnyi (kb. 12 km) távolságot jelez Jeruzsálem és Emmaus között. Ugyanakkor unciális kéziratok א ( Codex Sinaiticus ), Θ, Ν, Κ, Π, 079 és kurzív kéziratok 158, 175, 223, 237, 420, valamint ókori lexikonok (L844, L2211) és latin fordítások. egyes kéziratok Vetus Latina (pl. Sangermanensis), jó minőségű Vulgata kéziratok (köztük a legkorábbi Fuldensis), arámi (palesztin evangélium ), grúz és örmény fordítások 160 stadionnyi távolságot (kb. 30 km) említenek [ 11 ] [12 ] ] A 60 stadionos változatot a 16. század óta választották a Biblia nyomtatott kiadásaihoz ... A 160 stadionos változattal szemben gyakran hangzik el az az érv, hogy ekkora távolságot nem lehet mindkét irányban megtenni egy nap alatt. emlékezve azonban az ókori szövegek értelmezésének elvére - Lectio difficilior, lectio verior  - a két szövegváltozat közül a nehezebbet kell hitelesnek tekinteni, mivel a Biblia ókori írnokai hajlamosak voltak módosítani a szövegben. hogy a szöveg könnyebben érthető legyen, és ne fordítva. Azt is jelezni kell, hogy Jeruzsálemből K-re kell utazni mmaus-Nikopol és vissza gyalog egy nap alatt lehetséges, amit a tapasztalatok többször is megerősítettek [13] .

Az ókori zsidó források ( Makkabeusok , Josephus , Talmud és Midrás könyvei ) csak egy Emmaus nevű falut említenek a jeruzsálemi régióban - Emmaust az Aialon völgyében. Így például a "zsidó háborúban" (IV, 8, 1) Josephus Flavius ​​a macedón légió V. Vespasianusának Emmaus régióba való bevetésére utal . Ezeket az adatokat megerősítették a régészek, akik e légió katonáinak sírköveit fedezték fel Emmaus-Nicopolis környékén [14] . Bátran állíthatjuk tehát, hogy Emmaus falu valóban létezett az Aialon-völgy vidékén a Kr. e. I. században. n. e. és hogy Josephus Flavius ​​rá utal, amikor Emmaust említi írásaiban [15] .

A római-bizánci egyházatyák és a Szentföldre zarándokok ősi keresztény hagyománya egyhangúlag Nikopolt Emmausként ismeri el, akit Lukács evangéliuma említ : Órigenész (feltehetően), Cézárei Eusebius , Jeromos , Jeruzsálemi Hészikiusz , Theofán . Gyóntató , Sozomen , Theodosius ("A Szent Föld helyéről") stb. [8]

1878-ban a Betlehemi Boldog Máriának Krisztus látomása volt, aki ezt a helyet mutatta meg neki, mint az igazi Emmaust, aminek eredményeként ez a hely megváltott a muszlimoktól.

Emmaus-Nikopolis az évszázadok során megőrizte ősi nevét "Emmaus" ("Amvas"), az évszázadok során megőrizték azt a keresztény hagyományt is, hogy ezt a helyet Emmausként tisztelték, ahol a feltámadott Krisztus megjelent .

Emmaus helyének alternatív változataként a következő falvakat javasoljuk:

  1. Abu Gosh arab falu Kiriat-Jarim ősi városa közelében , 12 km-re (60 stadion) Jeruzsálemtől [16] . Ezt a falut a 12. században a keresztesek választották a bibliai Emmausnak, templomot építettek ott [17] .
  2. El-Qubeibe palesztin faluja , amely 12 km-re (60 stadion) található Jeruzsálemtől, körülbelül 7 km-re északra Abu Ghoshtól. A 14. században az a hagyomány, hogy Emmaust El-Qubeiba helyére helyezték, felváltotta az Abu Ghoshban való elhelyezés hagyományát. Feltételezések szerint a változás a zarándokok útvonalának biztonsági okokból történt megváltoztatása miatt következett be. Ezt a hagyományt átvették a ferencesek, akik templomot építettek El-Qubeibben [18] .
  3. Ha-Motza zsidó falu (a római Colonia falu ), amely Jeruzsálemtől 6 km-re (30 állomás) található. Emmausz néven említik Josephus Flavius ​​(VII, 6, 6) „zsidó háború” görög középkori kézirataiban, jelezve, hogy 60 szakasznyi távolság van tőle Jeruzsálemig. Azonban úgy gondolják, hogy ez Lukács evangéliumának hatására történt. Lukács evangéliumának egyik kézirata sem jelez 30 stadion távolságot Jeruzsálem és Emmaus között, mindegyik vagy 60 vagy 160 stadiont tartalmaz [19] .

Jegyzetek

  1. ↑ Késő római kor (i.sz. 70-324).
  2. ↑ Onomasticon, GSP Freeman-Grenville, ford., Jeruzsálem, 2003
  3. ↑ Emmaum // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
  4. ↑ Flavius ​​​​Josephus . " Zsidó háború ". III 3, 4
  5. ↑ Flavius ​​​​Josephus . " A zsidó háború " II, 4, 3; II, 20, 4; III, 3, 5; IV, 8, 1; V, 1, 6
  6. ↑ Flavius ​​​​Josephus . " A zsidók régiségei " XIV, 11, 2; XIV, 15, 7; XVII, 10, 7-9
  7. ↑ Flavius ​​​​Josephus . " A zsidók régiségei " XVII, 10, 7-9
  8. ↑ 1 2 Bizánci időszak (i.sz. 324-637)
  9. ↑ Emmaus a keresztesek korában (1099-1260).
  10. ↑ 1 2 3 Oszmán időszak (1517-1917)
  11. ↑ M.-J. Lagrange. "Evangile Selon Saint Luc". Párizs, 1921. - Pp. 617-618.
  12. ↑ Wieland Willker. Szöveges kommentár a görög evangéliumokhoz, 1. köt. 3. - 641. o.
  13. ↑ Gyakran ismételt kérdések Emmausszal kapcsolatban.
  14. ↑ Két feliratos sírkő (a link nem érhető el) . Letöltve: 2008. június 11. Az eredetiből archiválva : 2018. november 27.. 
  15. ↑ Lásd PM Séjourné, "Nouvelles de Jérusalem", RB 1897, 131. o.; E. Michon, "Inscription d'Amwas", RB 1898, 269-271. JH Landau, "Két feliratos sírkő", "Atiqot", 1. köt. XI, Jeruzsálem, 1976.
  16. ↑ Találtam egy falut, ahová Jézus a keresztre feszítése után járhatott // Rambler
  17. ↑ Emmaus a keresztesek korában (1099-1260)
  18. ↑ Mameluk korszak (1260-1516)
  19. ↑ Lehetséges, hogy a Josephus által Jeruzsálemtől 30 szakaszban (kb. 6 km-re) említett Emmaus az újszövetségi Emmaus.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
  • bibliai
  • Brockhaus és Efron
  • Ortodox
  • Valódi klasszikus régiségek szótára
  • Pauly Wissowa
Bibliográfiai katalógusokban