Shuytsy

Shuytsy
Modern önnév Sui, aisui
Szám és tartomány
Összesen: 430 000 fő (fokozat)

 Kína

Leírás
Nyelv kínai , shui
Vallás animizmus , buddhizmus , taoizmus
Tartalmazza Tai-Kadai népek
Rokon népek li , tai
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Shui ( kínai 水族, pinyin Shuǐ Zú , még Sui, Aisui (önnév), régi nevek - Shuijia, Shuimiao) - Kam-Sui nép Kínában , főleg Guizhou tartományban él ( Sandu-Shui AU , Libo megye) , valamint kis csoportok a Guangxi Zhuang Autonóm Köztársaságban (főleg Nandan megyében, több mint 10 ezer) és Yunnan északkeleti részén . A 2000-es népszámlálás szerinti létszám 406 902 fő. Ezenkívül körülbelül 120 ember él Vietnamban (a SIL International szerint ). Ők a Kínai Népköztársaság 56 hivatalos etnikai csoportjába tartoznak .

Beszélik a Tai-Kadai család Kam-Su csoportjának shui nyelvét . Körülbelül a fele beszéli a kínait második nyelvként, és az írott kínai is gyakori .

Vallásuk szerint a shui taoisták , vagy megőrzik a hagyományos hiedelmeket.

A fő foglalkozás a mezőgazdaság .

Ábécé

Korábban a shui emberek speciális piktogramírást használtak. Ez a levél mára gyakorlatilag elavult.

A Shui ábécét 1956-1957-ben fejlesztették ki, de nem valósították meg. 1986- ban Sandu Shui autonóm megyében ( Qiannan Bui Miao autonóm prefektúra , Guizhou ) kifejlesztették a Shui ábécé új változatát . Számos könyve jelent meg. Opcionálisan az iskolákban is tanítják [1] .

Monogram:

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
b [p] által [pj] nd [ n d] ny [nj] s [s] qgn ['ɲ] gh [q]
p [ ph ] py [ ph ] qd [ ʔd ] hny [n̥j] r [z] x [ɕ] kh [ qh ]
mb [ mb ] mby [ m bj] n [n] qny [ ʔnj ] zy [tsj] y [j] hg [ʁ]
qb [ ʔb ] qby [ ʔ bj] hn [n̥] ly [lj] vki [sj] g [k] h [h]
m [m] az én [mj] qn [ ʔn ] dv [tw] sv [sw] k [ kh ] gv [kw]
hm [m̥] hmy [m̥j] l [l] ndv [ ndw ] j [ʈ] ng [ŋ] kv [k h w]
qm [ ʔm ] fy [fj] dy [ty] qdv [ ʔdw ] q [ ʈh ] hng [ŋ̥] ngv [ŋw]
f [f] wy [wj] ty [ é ] lv [lw] qy [ʈ hj ] qng [ ʔŋ ] qngv [ ʔŋw ]
w [v, w] d [t] ndy [ n dj] z [ts] gn [ɲ] xg [ɣ]
qw [ ʔw ] t [ th ] qdy [ ʔdj ] c [ tsh ] hgn [ɲ̥] qxg [ ʔɣ ]

Döntő:

Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY Levél HA EGY
én [én] oi [oi] am [ɑp] hu [ən] eeb [ep] od [ki] például [ək]
ee [e] ui [ui] om [om] ing [ban ben] aab [ɑ:p] ud [ut]
a [ɑ] iu [iu] hm [um] eeng [eŋ] ab [ɑp] szerk [ət]
o [o] eeu [eu] ban ben [ban ben] ang [ɑ:ŋ] ob [op] ig [ik]
u [u] ao [ɑ:u] een [hu] aeng [ɑŋ] ub [fel] eeg [ek]
e [ə] ou [ɑu] an [ɑ:n] ong [tovább] id [azt] aag [ɑ:k]
én [ɪ] im [im] aen [ɑn] ung [ENSZ] eed [et] ag [ɑk]
ai [ɑ:i] eem [em] tovább [tovább] eng [əŋ] aad [ɑ:t] og [rendben]
ei [ɑi] aam [ɑ:m] ENSZ [ENSZ] ib [ip] hirdetés [ɑt] ug [uk]

A hangokat a szótag utáni betűk jelzik: alacsonyan növekvő - l , közepesen csökkenő - z , közepesen - c , magasan csökkenő - x , magas és közepesen növekvő - s . Közepesen alacsony és közepesen magas hangok nincsenek feltüntetve a levélen.

Jegyzetek

  1. Minglang Zhou. Többnyelvűség Kínában: a kisebbségi nyelvekre vonatkozó reformok megírásának politikája. Berlin, 2003. ISBN 3-11-017896-6

Irodalom

Linkek