Schmorl, Christian Georg

Christian Georg Schmorl ( németül  Christian Georg Schmorl ; Mugeln , 1861. május 2.  - Drezda , 1932. augusztus 14. ) német orvos és patológus .

Életrajz

K. G. Schmorl Ernst Adolf Schmorl bíró (1818-1907) és Clement Franziska ötödik fia, szül. Mogk. A meisseni Szent Afra hercegi gimnáziumban ( Prinzenschule Sankt Afra , ma Sächsisches Landesgymnasium Sankt Afra ) tanult, majd ennek elvégzése után egy évig Freiburgban tanult matematikát , majd a Lipcsei Egyetem orvosi karára került , 1887-ben végzett. A következő években patológusként dolgozott a híres Birch-Hirschfeld professzor irányítása alatt , majd 1892-ben doktori fokozatot szerzett az eclampsiáról szóló disszertációjával . 1892 - ben Lipcsében patológiai és igazságügyi orvosszakértő lett .

1894-ben Schmorl Carl Friedrich Adolf Neelsent követte a Drezda-Friedrichstadti Városi Kórház Patológiai Intézetének élén . Ebben a kórházban dolgozott 1931-ig. 1894-től a Szász Orvostudományi Főiskola tagja volt. Ugyanezen év október 3-án feleségül vette Maria Marthaust, akivel később két lány és egy fiú született. A szerző 1903-ban professzori címet kapott, 1930-ban pedig a Lipcsei Egyetem díszdoktorává ( Doctor honoris causa ) adományozta az állatorvosi kórtanhoz való hozzájárulását.

1932-ben egy holttest utólagos vizsgálata során a gerinc boncolása során csonttöredékkel megsérült az ujja . A gyulladást szepszis bonyolította , amibe a tudós 1932. augusztus 14-én, két héttel a sérülés után meghalt.

1952-ben, halálának huszadik évfordulójára emlékezve, a Drezda-Friedrichstadti Patológiai Intézetet, ahol a tudós több évtizeden át dolgozott, átnevezték Georg Schmorl Patológiai Intézetre (Institut für Pathologie Georg Schmorl).

Christian Georg Schmorl szerény és szerény ember volt, akit a diákok és a gyakornokok különösen szerettek irántuk tanúsított kedvessége miatt. Heti klinikai-patológiai konferenciái nagy sikert arattak, és nem csak a kórház klinikai személyzete, hanem számos drezdai orvos is részt vett ezeken.

Tudományos karrier

Az eclampsiáról szóló disszertációjának megvédése után Schmorl tovább dolgozott ezen a problémán, és publikált egy monográfiát, amelyben kiemelte a placenta szerepét a gestosis patogenezisében . Tanulmányozta a méhlepény tuberkulózisát és a tuberkulózis öröklődését is.

1904 -ben vezette be a "kernicterus" kifejezést , amely eredetileg csak a kóros anatómiai jelenséget jelentette , az agy bazális ganglionjainak különösen élesen elhatárolt és intenzív sárga elszíneződését újszülötteknél, akik újszülöttkori sárgaságban haltak meg . Később a fogalom átkerült a betegség neurológiai képébe is, amelyet a súlyos sárgaságot tapasztaló gyerekek mutatnak. Meg kell jegyezni, hogy korábban Johannes Orth írta le . Schmorl az elsők között írta le a mielofibrózist . Felfedezte a Fusobacterium necrophorum baktériumot .

Schmorlnak számos munkája van a csontrendszer normál szövettanával és patológiájával kapcsolatban. A fő könyvet ezen a területen, melynek címe "Egészséges és beteg gerinc" ( Die Gesunde und Kranke Wirbelsäule ), a szerző néhány hónappal halála előtt fejezte be. 1927-ben Schmorl leírta a Scheuermann-Mau- kórban a gerinc szivacsos csontjában kialakuló porcos csomók [2] patoanatómiai képét, amelyet halála után Schmorl -sérvnek neveztek el .

H. G. Schmorl számos szövettani festési módszert fejlesztett ki:

• Schmorl-festés I (Schmorl-reakció) redukálószerekhez, például lipofuscinhoz és melaninhoz .
• Schmorl II pác tömör csontszövet festésére.

Emellett 1897-ben kiadott útmutatót írt a kórszövettani módszerekről, amely világszerte ismertté vált, és 15 kiadáson ment keresztül.

Bibliográfia

• Ein Fall von Hermaphroditismus. Virchows Archiv 113, 2, 229-244 (1888) doi : 10.1007/BF02360124
• Carl Karg, Georg Schmorl: Atlas der pathologischen Gewebelehre. Lipcse: Vogel, 1893
• Pathologisch-anatomische Untersuchungen über Puerperal-Eklampsie. Verlag FCW Vogel, Lipcse; 1893
• Die pathologisch-histologischen Untersuchungsmethoden. Lipcse, 1897 (15. Auflage 1928)
• Bode E, Schmorl. Ueber Tumoren der Placenta. Archiv für Gynäkologie 56, 1, 73-82 (1898) doi : 10.1007/BF02018897
• Stereoskopisch-photographischer Atlas der Patologischen Anatomie des Herzens. München, 1899
• Zur Lehre von der Eklampsie. Archiv für Gynäkologie 65, 2, 504-529 (1902) doi : 10.1007/BF02007170
• Zur Kenntnis des ikterus neonatorum, insbesondere der dabei auftretenden gehirnveränderungen. Verh Dtsch Pathol Ges 6, 109-115 (1904)
• Bemerkungen zu der Arbeit von Ribbert: Die Traktions divertikel des Oesophagus. Dieses Archívum Bd. 178, Heft 3. Virchows Archiv 179, 1, 190-193 (1905) doi : 10.1007/BF02029816
• Die pathologisch-histologischen Untersuchungsmethoden (FCW Vogel 1907)
• Über die Beeinflussung des Knochenwachstums durch phosphorarme Ernährung (1913) doi : 10.1007/BF01865422
• Die pathologische Anatomie der Wirbelsäule. Verhandlungen der Deutschen orthopädischen Gesellschaft 21, 3-41 (1926)
• Über Dehnungs- und Zerrungsvorgänge an den Bandscheiben und ihre Folgen. Zentralblatt für allgemeine Pathologie und pathologische Anatomie 40, 244-246 (1927)
• Kurze Bemerkung zur Arbeit von R. Probst über die Häufigkeit des Lungencarcinoms (1927)
• Die Pathogenese der juvenile Kyphose. Fortschr. geb. Rontgen (1930)
• Junghans J, Schmorl CG. Die gesunde und kranke Wirbelsäule im Röntgenbild. Fortschritte auf dem Gebiete der Röntgenstrahlen 43 (1932)
• Beitrag zur Kenntnis der Spondylolisthese. Langenbeck's Archives of Surgery 237, 3, 422-428 (1932) doi : 10.1007/BF02796845
• Schmorl, G. Ueber a patogenes Fadenbacterium-ot (Streptothrix cuniculi). Deutsch Z. Thiermed. 17:375-408. 1891

Jegyzetek

1. ↑ Christian Georg Schmorl // Ki nevezte el?  (Angol)
2. ↑ Schmorl-sérv - epidemiológia, tünetek, diagnózis, sérv kezelése . www.buildbody.org.ua. Letöltve: 2017. május 13. Az eredetiből archiválva : 2017. május 17. (Orosz)

Források

• Ez a cikk a német és a lengyel Wikipédia cikkeinek fordításán alapul.
• Az újszülöttkori sárgaság és a kernicterus tudományos vizsgálatának úttörői archiválva 2008. július 4-én a Wayback Machine -nél
• Anatómiai és Humánbiológiai Iskola – A Nyugat-Ausztrál Egyetem archiválva 2020. március 7-én a Wayback Machine -nél
• Christian Georg Schmorl archiválva : 2020. április 11. a Wayback Machine -nél
• Mykologen im Exlibris  (nem elérhető link)
• Verhandlungen der Deutschen pathologischen Gesellschaft v. 27 Gustav Fischer, 1934 s. 326
• Justus J: 3.2. Christian Georg Schmorl. Sein Werk fur die Wirbelsäulenforschung. [w:] Zichner L (Hrsg.): Erst- und Frühbeschreibungen orthopädischer Krankheitsbilder, Jahrbuch Deutsches Orthopädisches Geschichts- und Forschungsmuseum, Band 5, Darmstadt (Steinkopff) 2003 s. 129-134 ISBN 3798514097
• Herbert Junghans: Georg Schmorl. Archives of Orthopedic and Trauma Surgery 32, 1, 393-397 (1933) doi : 10.1007/BF02562378
• Watjen J. Christian Georg Schmorl. Klinische Wochenschrift 1, 41, 1735-1736 (1932) doi : 10.1007/BF01756915
• Lubarsch O. Georg Schmorl†. Virchows Archiv 286, III-IV (1932) doi : 10.1007/BF01887234
• Schürmann. Georg Schmorl †. Münchner Medizinische Wochenschrift 79, 1485-1486 (1932)
• Morpurgo B. Cristiano Giorgio Schmorl. Archivio per le Scienze Mediche. Torino, 1932
• De Vecchi B. Georg Schmorl. Pathologica 24 (1932)
• Turnbull H.M. Christian Georg Schmorl. J Path Bact 35. 982-985 (1932)
• Schmorl C. Zur Kenntnis des ikterus neonatorum, insbesondere der dabei auftretenden gehirnveränderungen. Verh Dtsch Pathol Ges 6, 109-115 (1904)
• Schmorl CG: Die pathologisch-histologischen Untersuchungsmethoden. Lipcse, 1897
• Rauschmann MA, Habermann B, Engelhardt M, Schwetlick G. Von Pott-Trias und Schmorl-Knoten. Ein geschichtlicher Überblick zur Kyphose unter besonderer Berücksichtigung der tuberkulösen Spondylitis und des Morbus Scheuermann. "Der Orthopade". 12. (30), ss. 903-14 (2001). Archiválva : 2015. szeptember 30. a Wayback Machine -nál
• Lapaire O., Holzgreve W., Oosterwijk JC, Brinkhaus R., Bianchi DW Georg Schmorl az anyai keringésben lévő trofoblasztokról. "Placenta". 1 (28), ss. 1-5 (2007). Archiválva : 2016. május 27. a Wayback Machine doi -nál : 10.1016/j.placenta.2006.02.004 .
• Hansen TW, Hervieux JF. Úttörők az újszülöttkori sárgaság és a kernicterus tudományos vizsgálatában. "Gyermekgyógyászat". 2 (106), ss. E15 (2000). Archivált : 2015. szeptember 29. a Wayback Machine -nál

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz Treccani
Bibliográfiai katalógusokban GND : 117644692 ISNI : 0000 0001 1066 2161 LCCN : n85815727 NKC : mub2010590811 NTA : 139879900 NUKAT : n2010155042 SUDOC : 088672433 VIAF : 62331691 WorldCat VIAF : 62331691