Sheikhzade, Maksoud

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. június 8-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
Maksud Sheikhzadeh
azeri Maqsud Şeyxzadə
üzbég Maqsud Shayxzoda
Születési név Maksud Maksumbek-ogly Sheikhzade
Születési dátum 1908. november 7( 1908-11-07 )
Születési hely Agdash , Ares Uyezd , Elizavetpol kormányzóság , Orosz Birodalom
Halál dátuma 1967. február 19. (58 évesen)( 1967-02-19 )
A halál helye Taskent , Üzbég Szovjetunió , Szovjetunió
Polgárság  Szovjetunió
Foglalkozása regényíró, költő, drámaíró
Több éves kreativitás 1930-1967
Irány realizmus
Műfaj költészet , próza , dráma
A művek nyelve üzbég , azerbajdzsáni , orosz
Bemutatkozás "Tíz vers" (1930)
Díjak
A Kiváló Szolgálat Rendjének lovagja
A Becsületrend rendje
Az Üzbég Szovjetunió tiszteletbeli művésze (1964)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Maksud Maksumbek-oglu Sheikhzade ( azerbajdzsáni Maqsud Şeyxzadə , üzbég Maqsud Shayxzoda ; 1908. november 7., Agdash , Ares körzet , Elizavetpol tartomány , Orosz Birodalom  - 1967. február 19. Szovjet S. sz . , Uzekkent - UzbSR írása ; irodalomkritikus és nyelvész , a világirodalmi klasszikusok ( Shakespeare , Puskin , Lermontov , Akhundov , Rusztaveli , Charents , Majakovszkij , Byron , Tagore és mások) üzbég nyelvű fordításainak szerzője , tanár . Az Üzbég SSR kitüntetett művészeti munkása (1964). Azerbajdzsán nemzetiség szerint . [egy]

Életrajz

Maksud Maksumbek-oglu Sheikhzade 1908. november 7-én született Agdash faluban (ma város az Azerbajdzsán Köztársaságban ), az Ares körzetben, Elizavetpol tartományban, Orosz Birodalomban, azerbajdzsáni értelmiségi családban, Maksum-bek orvos. Sheikhzade és felesége Fatima Khanum.

Alapfokú tanulmányait a " Rushdiye " iskolában szerezte, amelyet a híres tanár, Mukhtar Efendi alapított . 1920 és 1925 között a Baku Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán tanult, ahol többek között Hussein Javid , Abdullah Shaik , Jabbar Efendizade, Medina Giyasbeyli és Jamo Jabrayilbeyli néptanár volt. Érettségi után két évig tanított a dagesztáni Derbent és Buynaksk oktatási intézményeiben.

1928-ban, amikor az Azerbajdzsáni SSR-ben megkezdődött a bolsevikok üldözése a nemzeti értelmiség ellen, Maksud Sheikhzadeh-t Taskentbe száműzték. 1933-ban végzett a Bakui Pedagógiai Intézetben . 1933 és 1935 között az Üzbég SSR Népbiztossága Tudományos Bizottságának posztgraduális iskolájában tanult. 1935-1938-ban a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet kutatója volt. A. S. Puskin, az Üzbég SSR Tudományos Akadémia.

1938-tól az üzbég irodalomtörténetet tanította a Taskent Pedagógiai Intézetben. Nizami a kar dékánjaként és az üzbég irodalom tanszékének vezetőjeként dolgozott. Rendszeresen megjelent folyóiratokban. Aktív fordítói munkája, az üzbég irodalom és pedagógiai tevékenysége hírnevet szerzett Üzbegisztán tudományos közösségében.

1952 szeptemberében ellenforradalmi eszmék terjesztésével vádolták, és egy földalatti szervezet vezetőjévé nyilvánították. Kollégái és barátai elárulták, mint a nép ellenségét, 25 év börtönre ítélték. Az 1950-es évek közepén egy Irkutszk melletti táborból szabadult és rehabilitálták.

1960-ban csatlakozott az SZKP -hez . Alkotó és pedagógiai tevékenységét folytatta. Kiváló Szolgálat Érdemrenddel (2001, posztumusz) [2] , Becsületjellel és kitüntetéssel tüntették ki. 1964-ben elnyerte az Üzbég SSR Tiszteletbeli Művészeti Dolgozója címet.

Maksud Sheikhzadeh 1967. február 19-én halt meg Taskentben. A Chigatay -i temetőben temették el . Az író nevét a taskenti 167. számú középiskola kapta.

Kreativitás

Első verseit iskolai tanulmányai során kezdte írni. Iskolai rendezvényeken olvastam őket. Első költeménye Bakuban, a Kommunist újságban jelent meg 1921-ben. Ennek az időszaknak az azerbajdzsáni nyelven írt költeményei közül a legtöbb kézirat formájában megmaradt a Sheikhzade's Notebookban.

A száműzetés után, 1930-ban Taskentben jelent meg első üzbég nyelvű versgyűjteménye "Tíz költemény". Ezt követték Maksud Sheikhzade új költészeti gyűjteményei - "Összehangzó velem" (1933), "A harmadik könyv" (1934), "Köztársaság" (1935). Ennek az időszaknak a versei a civil és szerelmi szövegek példái. Aktívan kísérletezett a versformálás területén, más költői műfajokban is kipróbálta magát, de kevésbé sikeresen.

A második világháború alatt Maksud Sheikhzadeh több versgyűjteményt adott ki: „Miért harcol?”, „Csatta és dal”, „Szív beszél”, „Saaz”, „Vihar született” (az utolsó három oroszul) . Számos verset írt, amelyek közül kiemelendő a Yuldash Akhunbabaevről szóló „Tizenegyedik”, „Zsenya”, „Harmadik fiú”, „Aksakal” vers .

Ezzel egy időben jelentek meg hazafias lélekkel átitatott cikkei, esszéi. A korszak verseiben az üzbég folklór és a klasszikus költészet legjobb költői hagyományai ötvöződnek a modern irodalom vívmányaival. Maksud Sheikhzade a keleti költészet klasszikus műfajaiban ír műveket, széles körben használja a redif -et . Például a mesnevi formát használja a „Miért harcolunk?” című versében. (1942).

Emlékezni fogunk egy igazságra:
"Ha békét akarsz, nyerd meg a háborút."
Harcolunk az élethez való jogért,
mindenért, amit munkánk teremtett.
Harc
Puskinért, Navojért és Baburov gazellájáért – harcok.

Maksud Sheikhzade háború utáni munkája két fő szakaszra oszlik. Az elsőt egy tragikus esemény jellemezte a költő életében, a nép ellenségének nyilvánították és elnyomták. A szibériai Irkutszk melletti táborban töltött évek súlyos hatással voltak egészségére, és tükröződtek költészetében.

Új szakasz kezdődött 1956-ban, amikor a költőt rehabilitálták, és élete utolsó évtizedét öleli fel. Ez volt az az időszak, amikor költői és irodalmi tehetsége a legnagyobb mértékben megnyilvánult. Írta a lírai-filozófiai "Vers Taskentről" ("Tashkentname", 1958), válogatott művek gyűjteménye "Negyedszázad kanapéja", lírai gyűjtemény "Évek és utak" (1961), gyűjtemények "Prospect" , "A világ örök".

Ugyanebben az időszakban Maksud Sheikhzade megírta fő drámai művét - a "Mirzo Ulugbek" (1964) tragédiát Mirza Ulugbek emír és tudós életének utolsó éveiről, aki a 14. században Szamarkandban élt. Az Ulugbek's Star (rendező: Latif Faiziev , 1964) forgatókönyvét megfilmesített darabon kívül a költő drámákat írt - "Jalaleddin Manguberdi" (1941), a 13. századi mongol invázió elleni küzdelemről. és „Abu Reykhan Biruni” (nem őrzve), egy híres üzbég tudósról. Maksud Sheikhzade drámái szilárd alapot teremtettek a költői üzbég dramaturgiához.

Maksud Sheikhzade az üzbég irodalom történetében irodalomkritikusként és eredményes műfordítóként is ismert. Írta „Navoi lírai hősének jellemzéséről” (1947), „Navoi művészi stílusáról” (1958), „A mentor műhelyében” és „Szultán a gazellák világában” (1960) cikkeket. ), tanulmányok Babur, Mukimiy, Furkat, Aibek, Gafur Gulyam és más üzbég írók és költők munkásságáról. [3]

Második hazája nyelvére fordította A. S. Puskin („ A bronzlovas ”), M. Yu. Lermontov , W. Shakespeare („ Hamlet ”, „ Rómeó és Júlia ”), V. V. Majakovszkij , Sh. Rusztaveli ( "A lovag a párducbőrben ", N. Hikmet , M. F. Akhundov , E. Charents , A. A. Surkov , J. Kolas , S. Rustam , Aiszkhülosz , Aesop , I. Goethe , J. Byron , R. Tagore , Vallatkhala , M Kamal, A. Mitskevich , I. R. Beher , M. Fizuli , N. Ganjavi , S. Shchipachev , M. Rylsky , A. Isahakyan , I. Chavchavadze , N. A. Nekrasova , T Sevchenko , N. Guillen , A. Lakhu Rza , E. Bagritsky , Y. Kupala , N. S. Tikhonov és mások.

Jegyzetek

  1. ↑ Sheikhzade Maksud / H.G. Koroglu // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
  2. ↑ Az Üzbég Köztársaság elnökének 2001. augusztus 22-i UP-2916 számú rendelete „Az üzbég nemzeti kultúra fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájáruló irodalom és művészet mestereinek posztumusz kitüntetéséről”
  3. ↑ Sanjar Sadyk. Maksud Sheikhzadeh (1908-1967) (elérhetetlen link) . Új üzbég irodalom. Tankönyv a felsőoktatási intézmények filológiai és újságírói karának hallgatói számára orosz nyelvű oktatással . Lib.znate.ru (2003). Az eredetiből archiválva: 2016. március 4. 

Irodalom

Maksud Sheikhzadeh könyvei: Maksud Sheikhzadeh, MIRZA ULUKBEK (történelmi tragédia). Naum Grebnev üzbég fordítása . Kiadó Szépirodalmi őket. G. Gulyama, Taskent, 1967. Könyvek Maksoud Sheikhzade-ről:

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Bibliográfiai katalógusokban