Négy éves terv

A Négyéves Terv ( németül:  Vierjahresplan ) azért jött létre, hogy növelje a gazdasági erőt, az autarkiát , és háborús alapokra helyezze a náci Németországot .

A „négyéves terv” koncepciója közvetlenül a nácik németországi hatalomra jutása után merült fel, és eredetileg Adolf Hitler birodalmi kancellár egyik politikai propagandaszlogenje volt 1933-ban („Adj négy év időt!”). Hitler közvetlenül a birodalmi kancellári kinevezése után 1933. február 2-án kijelentette: „Négy éven belül meg kell szüntetni a munkanélküliséget! ( németül: Binnen vier Jahren muß die Arbeitslosigkeit beseitigt sein! )” [1] E kijelentések nyomán 1933. március 24- én elfogadták a nép és az állam sorsának felszámolásáról szóló törvényt . [2] A „négyéves terv” kifejezés Hitler 1933. február 2-i nyilatkozatára utalt, és a német gazdaság és szociális szféra újjáéledésére vonatkozott.  

Valójában a „négyéves tervet” 1936 áprilisától májusáig kezdték kidolgozni Hermann Goering porosz miniszter-elnök hatalmas bürokratikus apparátusán belül [3] , és hivatalosan az 1936-os nürnbergi NSDAP kongresszuson hirdették ki. Ez a terv már összekapcsolódott a zárt ( autark ) gazdaság megteremtésének és a német ipar újrafegyverzésének projektjével. Ugyanezen év október 18-án hivatalosan is G. Goeringet nevezték ki a négyéves terv biztosává, és alatta egy külön négyéves tervvel foglalkozó hivatalt hoztak létre , amely a porosz kormányzati tisztviselők jelentős részét magába szívta, akik dolgoztak a négyéves tervért. előtte. 1940 -ben a négyéves tervet további 4 évvel meghosszabbították [3] .

Jegyzetek

  1. Rundfunkansprache von Adolf Hitler zu seiner Regierungserklärung vom 2. 1933. február
  2. Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich vom 27. März 1933, RGBl. 1933 I, S. 141
  3. 1 2 Dietrich Eichholtz "Vierjahresplan", in: Wolfgang Benz, Hermann Graml, Hermann Weiß (Hg.) "Enzyklopädie des Nationalsozialismus". 5., aktualisierte und erweiterte Auflage. München 2007, ISBN 978-3-423-34408-1 , S. 851.

Irodalom