Hadd

Hadd ( arabul حد  [ḥadd] - szó szerint "visszatartás", "elnyomás") - azok a büntetések, amelyeket a saría bíró az erkölcs és a közrend elleni bűncselekményekért szab ki, amelyeket a Korán és Mohamed próféta szunnája jelez . Ilyen bűncselekmények a következők: istenkáromlás, vétkes cselekmények, hamis tanúzás, rágalmazás, részegség, szerencsejáték, csalás stb. A Koránban és a Szunnában nem szereplő bűncselekmények tazírnak minősülnek, és a saría bíró ( qadi ) belátása szerint büntetik őket. .

A jelentkezés sorrendje

Mivel a hadd nem egyén, hanem törvény elleni bűncselekmények miatt van kiszabva, a haddot érvényesíteni kell [com 1] . 40-től 100-ig terjedő ütések ostorral vagy pálcikával való végrehajtása [kom 2] . A büntetés letöltése után az elkövetőnek bűnbánatot kell tartania ( tauba ) és engesztelnie kell bűnét ( kaffara ) [1] .

Haddot csak a saría bíró ítélete szabja ki, aki meghatározza az ütések számát és azok erejét [com 3] . Az alkalmazott ütések nem lehetnek túl erősek, hogy ne öljék meg a büntetett személyt, és ne sértsék meg a belső szerveit a büntetés során. Ha a megbüntetett mégis meghalt, akkor egyes madhhabok szerint örököseinek közpénzből kártérítést ( diya ) kell kapniuk, mások szerint a törvényen kívül senkit sem tekintenek bűnösnek a halálában. A hadd bármely nyilvános helyen elvégezhető, a mecset kivételével . Egy nő büntetésénél a testét ( awrat ) nem szabad kitenni, a férfinak pedig olyan ruhában kell lennie, amely nem enyhíti a büntetést [1] .

A régi oszmán törvények szerint a hadd nagy pénzbírsággal helyettesíthető volt. Ezt a rendet számos modern iszlám állam törvényei átveszik [1] .

Megjegyzések

  1. A felek megbékélése és az ilyen bűncselekmények megbocsátása lehetetlen.
  2. Az ostoros büntetés mellett oktató büntetés (ta'zir) is kiszabható.
  3. A büntetendő állapotától függően a megadott számú ütés egyszerre vagy többször is végrehajtható.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 Iszlám: ES, 1991 , p. 261.

Irodalom