Vorstadt (Königsberg)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. szeptember 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Königsberg történelmi negyede
Vorstadt
Kilátás Vorstadtra délről
Sztori
Első említés 1329
A város részeként 1724
Állapot a bekapcsoláskor külváros
Más nevek Forstadt elöl
Földrajz
54°42′12″ s. SH. 20°30′32″ K e.

Vorstadt ( németül  Vorstadt ) Dél- Königsberg ( Poroszország ) történelmi negyede volt .

Történelem

1329-ben a Német Lovagrend a Pregel folyó déli partján, a szigeti Kneiphof városában elsősorban dokkok építésére, de kertek, mezőgazdasági és legelők építésére is adott földet. Az ott kialakult külváros Kneiphof külvárosában a Freiheit kerület lett, különleges jogokkal és Kneiphof irányítása alatt. Udvari címerében a felhőkből alászálló kéz, két vadászszarvval körülvett súlymérleg látható [1] . Königsberg orosz lakosságának jelentős része Vorstadtban telepedett le [2] .

A városháza szabályzata szerint I. Friedrich Vilmos király 1724. június 13-án egyesítette Kneiphofot és Vorstadtot egyetlen Königsberg várossá [3] .

Hely

A Vorstadt felosztották a Vorniy Vorstadtra, amely északról határos a Pregel folyóval, és a Posterior Vorstadtra délről, amely a Haberberggel határos . A Fore Forstadt eredetileg 1376-ban St. Antonforstadtként, majd később St. Anton Hospital néven szerepelt [4] . Fal, palánk és árkok védték 1520-ban, amikor a lengyel-litván háborúban a lengyel csapatok fenyegették . 1648-ban Belső Forstadtként, 1677-ben pedig Front Forstadtként ismerték. Gyakran szenvedett tüzektől; 1811-ben tűzvész pusztította el azt a házat, ahol Immanuel Kant született [2] .

A Posterior Forstadt az Anterior Forstadt után jött létre, és eredetileg St. Georgsvorstadt néven volt ismert, a Szent György Kórház után. A Posterior Forstadt és a Szent György Kórház a lengyel-teuton háború alatt leégett. A déli részét Outer Vorstadtnak is nevezték. A Posterior Vorstadt köznevét 1726-ban dokumentálták [4] .

A Vorstadtische langasse a Haberberg-templomtól északra haladt Vorstadton keresztül, majd a kneiphofi Kneiphofische langasse lett. Ez az út Königsberg egyik legforgalmasabb utcája lett a közeli főpályaudvar 1929-es megnyitása után. A negyedben kapott helyet a Felső Reáliskola is.

1753-ban II. Frigyes (porosz király) engedélyezte a város zsidóinak, hogy a vornier vorstadti Schnürlingsdammban haszid zsinagógát építsenek, amely 1756-ban készült el. Bár a régi zsinagóga 1811-ben leégett, a közeli Synagogenstrasse-n újjáépítették és 1815-ben szentelték fel. Adass Israel megnyitotta zsinagógáját a Synagogenstrasse-n, a régi zsinagóga közelében. Lomzán 1890-ben új liberális zsinagógát nyitottak. A königsbergi zsinagógákat 1938-ban a Kristályéjszaka idején leégették .

A Königsbergi tőzsde a Pregel rakparton, a Zöld és a Musical híd között volt. A Friedrichsburg erőd a Fore Vorstadttól nyugatra volt 1657 és 1910 között.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ Mühlpfordt, Herbert Meinhard (1972). Konigsberg von A bis Z (németül). München: Aufstieg-Verlag. p. 168. ISBN 3-7612-0092-7 .
  2. ↑ 1 2 Armstedt, Richard (1899). Geschichte der Konigl. Haupt- und Residenzstadt Königsberg in Preussen (németül). Stuttgart: Hobbing & Büchle. p. 354.
  3. ↑ Gause, Fritz (1968). Die Geschichte der Stadt Konigsberg. Band II: Von der Königskrönung bis zum Ausbruch des Ersten Weltkriegs (németül). Koln: Bohlau Verlag. p. 761
  4. ↑ 1 2 Karl, G. (1924). Geschichtliches Straßenverzeichnis der Stadt Königsberg in Preussen. Einleitung und Ergänzungen bis 1941, Peter Wörster. Königsberg Pr.: Verlag der Konigsberger Allgemeinen Zeitung und Verlagsdruckerei. pp. 176. Újranyomta a Verein für Familienforschung in Ost- und Westpreußen eV Nr. 4. Hamburg, 1992. (németül)

Irodalom

 Königsberg kerületei
Városok alapítása
A város kerületei a 18. század óta
A város kerületei a XX. század óta