Kasztíliai Fülöp

Kasztíliai Fülöp
Születés 1231
Halál 1274. vagy 1274. november 28-án
Temetkezési hely
Nemzetség Burgund dinasztia
Apa Fernando III Saint [1]
Anya Elisabeth Hohenstaufen [1]
Házastárs 1) Norvég Christina
2) Inez Gonzalez Giron
3) Leonor Rodriguez de Castro
A valláshoz való hozzáállás kereszténység
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Kasztíliai Fülöp ( spanyol  Felipe de Castilla y Suabia ; 1231 , Kasztíliai és León Királyság – 1274. vagy 1274. november 28. ) – Kasztíliai Infante, III. Fernando kasztíliai és león király fia és első felesége , Hohenstaufen-i Erzsébet . Seigneur Valdecorn, és egyes források szerint a Templomos Lovagok lovagja [2] ; a templomos lovagok emblémáját viselő koporsóban temették el a Villalcázar de Sirga -i Santa Maria la Blanca templomban .

Sevilla érseke, a valladolidi Santa Maria la Mayor kollégium, valamint a covarrubiasi Szent Kozma és Damianus Kollégium Egyház rektora volt 1258-ig, amikor is testvére , X. Alfonz király beleegyezésével elhagyta az egyházi pályát. , és az utóbbi ellenállás ellenére feleségül vette Norvég Krisztinát, IV. Hakon norvég király lányát [3] .

Életrajz

Gyermekkor és oktatás

Philip volt a hatodik gyermek és az ötödik fiú a családban. Anyai nagyapjáról, Fülöp német királyról kapta a nevét . Apja egyházi pályára nevelte őt és öccsét, Sanchót [4] . Apai nagyanyjuk, Berengaria kasztíliai királyné Rodrigo Jiménez de Rada toledói érsekre bízta unokái nevelését . Az érsek Párizsba küldte a gyerekeket , ahol Nagy Albert tanította őket [5] . 1249-ben IV. Innocent pápa Fülöpöt nevezte ki a sevillai érsekség ügyészének [6] . Két évvel később a pápa sevillai érsekké nevezte ki, de nem volt ideje méltóságba avatni [6] .

Házasságok és gyerekek

Fülöp 1258-ban hagyta ott az egyházi pályát, miután bátyja, X. Alfonz kasztíliai király némi ellenállást tanúsított , hogy feleségül vegye Krisztinát , IV. Hakon norvég király lányát . A legenda szerint Christina választhat Philippe és bátyja , Fadrique között, és azért választotta Philipet, mert Fadrique ajkán egy heg volt, ami miatt nem volt vonzó. Alfonso király azonban később azt írta, hogy ő döntött úgy, hogy Krisztinának feleségül kell mennie Fülöphöz. A párnak nem volt gyermeke, és Christina 1262-ben meghalt. Fülöp második felesége egy kasztíliai nemesasszony, Inés Rodríguez Giron volt, aki 1265-ben szintén gondozás nélkül halt meg. A kétszer özvegy Philip feleségül vette Leonora Rodriguez de Castrót, akitől fia, Philip gyermekkorában halt meg, és lánya, Beatrice, aki feleségül vette Diego Perez Sarmientót. Fülöpnek egy vagy két fia és egy lánya született házasságon kívül.

1272-es lázadás

1272-ben Fülöp fellázadt a király ellen, ahogy száműzött testvérei, Enrique és Fadrique tették előtte. Philipet Nuño González de Lara [7] támogatta . Úgy döntöttek, hogy elhagyják Kasztíliát Granada Emirátusába . Alfonso, aki végül apjától örökölte a trónt, fia, Fernando és testvére, Manuel segítségével sikertelenül próbálta meggyőzni őket, hogy maradjanak Kasztíliában .

1273 végére a lázadás véget ért, és később Nuño González de Lara vette át Andalúzia kormányzóját.

Halál

A 43 éves Fülöp 1274. november 28-án halt meg [8] . Felesége és lánya maradt.

A Villalcázar de Sirga -i Santa Maria la Blanca templomban temették el . Egy ideig azt feltételezték, hogy harmadik felesége mellé temették, de a síron lévő címerek elemzése megerősítette, hogy a második felesége, Infanta Ines. Sírjaikat faragott domborművek díszítik, részletesen tanulmányozták és a Spanyol Nemzeti Régészeti Múzeumban tárolják [9] .

A sírt többször is felnyitották, majd a felfedezés bizonyítékait hagyták benne. 1844-ben II. Izabella spanyol királynő elhoztatta Fülöp csecsemőjének sírját és néhány textilmintát a kriptából a madridi királyi palotába . A sír egyes részeit ma a világ múzeumaiban állítják ki.

Genealógia

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Lundy D. R. Felipe de Castilla // The Peerage 
  2. ↑ Jornadas sobre el Gótico en la provincia de Palencia  (spanyol) / Excma. Diputacion Provincial de Palencia, Departamento de Cultura. - 1988. - S. 18. - ISBN 8486844045 .
  3. ↑ Ibáñez de Segovia Peralta y Mendoza, Gaspar; Mondejar márki. III // Memorias historicas del Rei D. Alonso el Sabio i observaciones a su chronica  (spanyol) / Joachin Ibarra. - Madrid, 1777. - 277. o. Archiválva : 2016. december 23. a Wayback Machine -nál
  4. ↑ González Jiménez, Manuel. IV // Alfonso X el Sabio  (neopr.) . — 1. - Barcelona: Editorial Ariel SA, 2004. - P. 125. - ISBN 84-344-6758-5 .
  5. ↑ Del Arco y Garay, Ricardo. XIV // Sepulcros de la Casa Real de Castilla  (neopr.) / Instituto Jerónimo Zurita. Consejo Superior de Investigaciones Científicas. - Madrid, 1954. - S. 213.
  6. ↑ 1 2 Sanchez Mantero, Rafael. La Universidad de Sevilla, 1505-2005: V centenario  (spanyol) / Fundación el Monte. - Sevilla, 2005. - S. 4-6. — ISBN 84-8455-139-3 .
  7. ↑ Ibáñez de Segovia Peralta y Mendoza, Gaspar; Márques de Mondejar. III // Memorias historicas del Rei D. Alonso el Sabio i observaciones a su chronica  (spanyol) / Joachin Ibarra. - Madrid, 1777. - 277. o. Archiválva : 2016. december 23. a Wayback Machine -nál
  8. ↑ Del Arco y Garay, Ricardo. XIV // Sepulcros de la Casa Real de Castilla  (neopr.) / Instituto Jerónimo Zurita. Consejo Superior de Investigaciones Científicas. - Madrid, 1954. - S. 215.
  9. ↑ Suárez Smith, Covadonga; Rosa Maria de los Santos Rodriguez. Investigación museológica acerca de los fragmentos de tejido pertenecientes a la capa del infante Don Felipe (XIII. sz.)  (spanyol)  // Boletín de la ANABAD: diario. - Madrid: Confederación de Asociaciones de Archiveros, Bibliotecarios, Museólogos y Documentalistas, ANABAD, 1997. - V. 47 , n o 1 . - 161-162 . o . — ISSN 0210-4164 . Archiválva az eredetiből 2019. április 28-án.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz
Bibliográfiai katalógusokban