Ferrit (kohászat) |
---|
A vas-szén ötvözetek fázisai |
|
Vas-szén ötvözetek szerkezetei |
|
Válik |
|
öntöttvas |
|
Ferrit ( lat. ferrum - vas ), a vas-szén ötvözetek fáziskomponense , amely szén (legfeljebb 0,02%) és ötvözőelemek szilárd oldata α-vasban (α-ferrit). Testközpontú köbös kristályrácsa van. Más szerkezetek fáziskomponense, például a perlit , amely ferritből és cementitből áll .
1401 °C feletti hőmérsékleten δ-vasban (δ-ferrit) szilárd szénoldat képződik vas-szén ötvözetekben, amely magas hőmérsékletű ferritnek tekinthető.
A szén α-vasban való oldhatósága 723 °C-on 0,02-0,03 tömeg % , szobahőmérsékleten 10-6-10-7 tömeg%; δ-ferritben - 0,1%. Az ötvözőelemek oldhatósága igen jelentős vagy korlátlan lehet. A ferrit ötvözése a legtöbb esetben annak megkeményedéséhez vezet. Az ötvözetlen ferrit viszonylag lágy , képlékeny , 768-770 °C-ig erősen ferromágneses , 770-911 °C hőmérsékleten a ferrit paramágneses. [egy]
A ferrit mikroszerkezete, szemcsemérete és alépítménye a polimorf γ–α átalakulás során keletkezésének körülményeitől függ . Enyhe túlhűtéssel megközelítőleg egyenlő tengelyű, poliéderes szemcsék képződnek; magas túlhűtés és ötvözőelemek ( Cr , Mn , Ni ) jelenlétében a ferrit a martenzites mechanizmus révén megjelenik, és ennek eredményeként megerősödik . Az ausztenitszemcsék durvulása gyakran Widmanstätt ferrit képződéséhez vezet a hűtés során, különösen az öntött és túlhevített acéloknál . A hipoeutektoid ferrit izolálása főként az ausztenitszemcsék határain történik .
![]() |
---|