Feyerabend, Paul

Paul Carl Feyerabend
Születési dátum 1924. január 13.( 1924-01-13 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely Bécs , Első Osztrák Köztársaság
Halál dátuma 1994. február 11.( 1994-02-11 ) [4] [5] [3] […] (70 éves)
A halál helye Genolier , Vaud kanton , Svájc
Ország  Ausztria náci Németország USA
 
 
Akadémiai fokozat PhD [6]
alma Mater
Fő érdeklődési körök Tudományfilozófia , tudománymódszertan , tudományszociológia
Jelentős ötletek Episztemológiai anarchizmus , antiscientizmus
Befolyásolók

Lakatos , Popper , Wittgenstein , Lukács ,

Jacque Fresco
Befolyásolt Koon , Lakatos
Wikiidézet logó Idézetek a Wikiidézetben
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Paul ( Paul ) Karl Feyerabend ( németül  Paul Karl Feyerabend [ˈfaɪɐˌaːbɛnt] ; 1924. január 13. , Bécs  - 1994. február 11. , Genolier , Vaud kanton , Svájc ) - osztrák - amerikai tudománytudós , ,, . Bécsben ( Ausztriában ) született , különböző időpontokban élt Angliában , az USA -ban , Új-Zélandon , Olaszországban , Svájcban . 1958 és 1989 között a kaliforniai Berkeley Egyetem filozófiaprofesszora volt .

Főbb munkái:

Feyerabend a tudományos tudás folyamatával kapcsolatos anarchista nézeteiről és azon kijelentéseiről vált ismertté, hogy a tudományban nincsenek egyetemes módszertani szabályok. Ezen elképzelések alapján alkotta meg az ismeretelméleti anarchizmus fogalmát . A tudományfilozófia és a tudományos tudásszociológia befolyásos alakja volt. Feyerabend kritikája jelentős hatással volt Thomas Kuhn , Lakatos Imre és mások tudományelméleteinek fejlődésére.

Életrajz

Paul Karl Feyerabend 1924-ben született Bécsben, ahol általános iskolában, majd középiskolában tanult. A Feyerabend család hátrányos helyzetű környéken élt. Szülei, tartva az utca gyermekre gyakorolt ​​hatásától, tízéves koráig nem engedték ki a házból. Nagyon kevés könyv volt a házban, és Paul egész nap egyedül üldögélt gondolataiban és álmaiban.

Feyerabend később érdeklődni kezdett az olvasás iránt, beleszeretett a színházba, és énekleckéket kezdett venni. Sokáig profi énekes akart lenni.

Miután 1942 áprilisában befejezte a középiskolát , Feyerabendet munkaszolgálatra küldték. A németországi Pirmasenben végzett edzés után a franciaországi Brest melletti Quélern-en-Basba küldték . Feyerabend azt írja önéletrajzában, hogy ezután nehéz monoton munkát kellett végeznie: "kerültünk a faluban, árkokat ástunk, majd visszaástuk".

E kötelezettségeinek eleget téve Paul Feyerabend hamarosan visszatért Ausztriába , és „esztétikai okokból” önkéntesként jelentkezett az SS-be egy tiszti iskolában. Feyerabend remekül letette a felvételi vizsgákat, de később azt állította, hogy szorgalom nélkül tanult. Többször állítólag sikerült ismétlődő pályán maradnia alulteljesítőként. Remélte, hogy a háború véget ér, mielőtt befejezi tiszti kiképzését. Ez azonban nem történt meg.

1943 decemberétől a keleti front északi részén szolgált. Itt Feyerabend Vaskereszt Érdemrendet kapott , és hadnagyi rangot kapott . A német csapatok visszavonulása során a Vörös Hadsereg támadása alatt Feyerabend három golyótól megsebesült. Egyikük megütötte a gerincet, és ez oda vezetett, hogy Paul Feyerabend élete hátralévő részében mankóval járt, és erős fájdalmaktól szenvedett.

A tudományos módszer természetével kapcsolatos munkák

A módszer ellen és a tudomány a szabad társadalomban című könyveiben Feyerabend megvédte azt az elképzelést, hogy nincsenek módszertani szabályok, amelyeket a tudósok mindig alkalmaznának. Ellenezte az egységes, hagyományokon alapuló tudományos módszert , azzal érvelve, hogy minden ilyen módszer korlátozza a tudósok tevékenységét, és így korlátozza a fejlődést. Álláspontja szerint a tudománynak a tudományelméleti anarchizmus némi "adagja" profitálna leginkább. Azt is hitte, hogy az anarchizmus elméletben kívánatos, mert humanisztikusabb, mint más tudományos rendszerek, mivel nem támaszt merev szabályokat a tudósokra.

Kizárhatjuk-e annak lehetőségét, hogy a ma ismert tudomány, vagy a hagyományos filozófia stílusában „igazságkeresés” szörnyeteggé változtat az emberből? Kizárható-e annak a lehetősége, hogy egy hibás személy legyen, nyomorult, komor, arrogáns mechanizmussá változott, báj és humorérzék nélkül? „Lehetséges – kérdezi Kierkegaard –, hogy a természet objektív [vagy racionális-kritikai] megfigyelőjeként végzett tevékenységem gyengíti emberi lényegemet? Úgy gondolom, hogy mindezekre a kérdésekre nemleges választ kell adni, és biztos vagyok benne, hogy sürgősen szükség van a tudományok reformjára, amely anarchistábbá és szubjektívebbé teszi őket (Kierkegaard értelmében). ( A módszer ellen , 154. o.)

Feyerabend álláspontja meglehetősen radikálisnak számít a filozófiai közösségben, mivel azt sugallja, hogy a filozófia nem tudja sikeresen leírni a tudomány egészét, és nem tud olyan módszert kidolgozni, amely elválasztja a tudományos műveket a nem tudományos entitásoktól, mint például a mítoszok. Azt is javasolja, hogy a filozófusok által a tudomány fejlesztésére kidolgozott és ajánlott "általános irányvonalat" a tudósok elutasítsák, ha ez a további haladáshoz szükséges.

Feyerabend véleménye hasonló a sztoikusok álláspontjához : ez az elméletek megjelenésének filozófiája, de nem alátámasztása; az egyetlen igaz igazság fogalmának elutasítása [8] . A sztoikusokhoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy a gondolkodás "talp" a világban, egyfajta "természetes navigátor", amelyet önfenntartásra kell használni [9] .

Annak alátámasztására, hogy a módszertani szabályok betartása nem vezet sikerhez a tudományban, Feyerabend példákkal cáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint a (helyes) tudomány bizonyos rögzített szabályok szerint működik. A tudománytörténet néhány olyan epizódját tekinti, amelyeket a tudomány fejlődésének kétségtelen példáinak tartanak (például Kopernikusz tudományos forradalmát ), és megmutatja, hogy ezekben az esetekben a tudományban elfogadott összes szabályt megsértik. Sőt azt állítja, hogy ha ezeket a szabályokat betartják, akkor a vizsgált történelmi helyzetekben a tudományos forradalom nem következhetett volna be.

A Feyerabend által aktívan kritizált tudományos elméletek értékelésének egyik kritériuma a következetesség kritériuma. Rámutat arra, hogy ha ragaszkodunk ahhoz, hogy az új elméletek következetesen folytassák a régi elméleteket, ésszerűtlen előnyökkel jár a régi elméletekkel szemben, és hogy a régi elméletekkel való konzisztencia nem vezet egy olyan új elmélethez, amely jobban leírja a valóságot, mint egy másik új elmélet, ami ilyen sorrendet nem követ. Vagyis ha két egyformán meggyőző elmélet közül kell választani, akkor a régi, már nem érvényes elmélettel kompatibilis elmélet kiválasztása inkább esztétikai, semmint racionális választás lesz. Egy ilyen elmélet „ismerőssége” a tudósok számára is káros lehet, mivel nem vetnek el sok régi előítéletet az új elméletre való átállás során.

Kritika

EM. Chudinov megjegyzi, hogy [10] :

A tudományos elméletek értékének objektív mércéjének tagadása, az elméletválasztás kritériumának a pszichológia szférájához való hozzárendelése ... a tudós személyes ízlése - mindez elkerülhetetlenül nihilista hozzáálláshoz vezet magával az elmélet fogalmával szemben. igazság. Így a tudományos tudás stratégiája elutasításra kerül, amely a való világ egyre mélyebb tükrözésére irányul. Ezt a feladatot lehetetlennek tartják, és nem felel meg a valódi tudomány céljainak.

A tények tudományos elméletek igazolásában és megválasztásában betöltött szerepének tagadása az irracionalizmus megnyilvánulása . [tizenegy]

Proceedings

Orosz nyelvű művek publikációi

Jegyzetek

  1. http://www.nndb.com/lists/498/000063309/
  2. http://www.ukessays.com/essays/philosophy/analysis-of-feyerabends-against-method-philosophy-essay.php
  3. 1 2 Paul Karl Feyerabend // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  4. http://plato.stanford.edu/entries/feyerabend/#1
  5. http://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/02604027.1994.9972421
  6. Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #118532812 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  7. Matematikai genealógia  (angol) - 1997.
  8. Gusev D.A. Az antik szkepticizmus és a modern tudományfilozófia // Előadó, XXI. - 2014. - 3. sz. — P.219-225.
  9. Feyerabend PK Tudomány és ideológia: Válasz Rollinra // Új ötletek a pszichológiában. - 1986. - 1. évf. 4. - 2. sz. - P. 153-158.
  10. Chudinov, 2010 , p. 113.
  11. Chudinov, 2010 , p. 115.

Irodalom

Linkek