Ust-Nera

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2016. július 30-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 54 szerkesztést igényelnek .
Település
Ust-Nera
jakut. Uus Nyara
64°34′05″ s. SH. 143°14′10″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Yakutia
Önkormányzati terület Oymyakonsky ulus
városi település Ust-Nera falu
Történelem és földrajz
Alapított 1937-ben
PGT  with 1950
Klíma típusa Élénk kontinentális éghajlat
Időzóna UTC+10:00
Népesség
Népesség 4228 [1]  ember ( 2021 )
Nemzetiségek oroszok (57%) és jakutok (23%)
Hivatalos nyelv jakut , orosz
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 411 54
Irányítószám 678730
OKATO kód 98239551000
OKTMO kód 98639151051
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Ust-Nera ( jakut. Uus Nyara ) városi jellegű település Jakutia keleti részén . Az Oymyakonsky kerület (ulus) közigazgatási központja és legnagyobb települése . Népesség - 4228 [1] fő. (2021). A község területén aranybányászati ​​és feldolgozó üzem működik.

A Nera folyó és az Indigirka összefolyásánál található . Az Ust-Nera- Ojmyakon régiót a hideg északi pólusaként ismerik . A lakosság elsősorban aranybányászattal foglalkozik .

Történelem

1939-1945 A falu korai évei

1939-1941-ben az Indigirka mellékfolyója, a Nera folyó torkolatánál , a leendő falu területén V. A. Tsaregradsky expedíciója dolgozott [2] . Abban az időben a leggazdagabb hordalék aranylelőhelyek tucatjait tárták fel ott. 1942-ben megnyíltak az első aranybányák, és elvégezték az Alyaskitovoe volfrámlelőhely első feltárását. 1944-ben megalakult a Dalstroy Indigirsk GPU -ja .

1945-1946-ban felépült az első iskolaépület. Az 1. számú középiskola első érettségire 1951-1952 között került sor. 1947-ben új, 2 szintes iskolaépület épült. Az iskola építkezését szögesdróttal vették körbe, ahogy azt foglyok építették. A faluban 1949-1958 között működött a Dalstroy Indigirka tábora ; a foglyok a magadani országutat , bányákat, házakat építettek, aranyat bányásztak [2] . Ust-Nera határa a regionális kórház jelenlegi területével véget ért, majd megkezdődtek az átjárhatatlan mocsarak. A jelenlegi gyógyszertár helyén egy kutyaól állt, amely a foglyokat őrizte. A tábor területe a régi milícia épületétől kezdődött [2] . 1945-ben Ust-Nerában megkezdődött az INEK - az Indigirka Energiagyár építése , 1946-ban a falu megkapta az első ipari áramot, és megkezdődött a telefonszerelés is.

Indigirlag

Az Emlékegylet információi szerint 1949-1958 között Indigirlag volt a faluban [3] .

1951-es, 1959-es és 1967-es árvíz

A Helyismereti Múzeumban vannak fényképek az 1951 májusában, 1959 júliusában és 1967 májusában bekövetkezett árvizekről . Az első árvíz szemtanúi szerint a víz a régi iskola második emeletéig emelkedett. Az embereket a dombra menekítették. Szinte az összes élelmiszerraktár víz alatt volt. A második árvíz után a kerület vezetése a folyó partjának megerősítése mellett döntött. Indigirka. A vállalkozások összes alkalmazottja szubbotnikre ment, és egy hét alatt végeztek.

1950 - napjaink

1950 óta városi jellegű település . 1954. június 3-án Ust-Nera falu Ojmjakonya regionális központja lesz . A kerületi vezetés Ojmjakon faluból Ust- Nérába költözött. 1971 - ben Ust-Nera lakói az elsők között voltak Jakutföldön, akik lehetőséget kaptak tévézésre [2] . 1974 - ben adták át a második Uszt-Nerskaja iskola épületét. 1978 őszén az állami bizottság betonhidat épített át az Indigirkán.

2008. október 24. (25.) A Jakutszkot Magadannal összekötő Kolimai autópálya teljes hosszában hivatalosan egész évben nyitva áll a forgalom számára. A folyón keresztül. Elgi a Szlavkai átkelő környékén betonhidat építettek, a Szlavkai út több kilométeres szakaszát jelentősen javították.

Klíma

A falu éghajlata élesen kontinentális , nagyon hideg és hosszú telekkel, valamint rövid, de meleg nyarakkal.

Népesség

Népesség
1959 [4]1970 [5]1979 [6]1989 [7]2002 [8]2009 [9]2010 [10]
10 789 7820 10 399 12 535 9457 8605 6463
2011 [11]2012 [12]2013 [13]2014 [14]2015 [15]2016 [16]2017 [17]
6410 6077 5846 5643 5898 5597 5434
2018 [18]2019 [19]2020 [20]2021 [1]
5173 5000 4720 4228

Mint a legtöbb oroszországi tartományi településen, az elmúlt harminc évben is csökkent a lakosság száma, bár 2015-ben a faluban élők számának kismértékű megugrását tervezték.

Infrastruktúra

Közlekedés

Oktatási intézmények

Orvosi létesítmények

Kulturális intézmények

Sportlétesítmények

Kereskedelmi vállalkozások

Képek

Jegyzetek

  1. 1 2 3 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetek, az Orosz Föderáció alanyai, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  2. 1 2 3 4 Egy kicsit magáról a kerületről (html). ust-nera.ucoz.ru. Letöltve: 2009. január 9. Az eredetiből archiválva : 2012. február 16..
  3. Információk Indigirlagról az Emlékegylet honlapján . Letöltve: 2013. március 1. Az eredetiből archiválva : 2014. október 16..
  4. 1959-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  5. 1970-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  6. 1979-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  7. 1989-es szövetségi népszámlálás. Városi lakosság . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 22-én.
  8. A 2002-es összoroszországi népszámlálás eredményei
  9. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  10. A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei, 1. kötet: A Szaha Köztársaság (Jakutia) népessége és megoszlása
  11. Jakutia. Népességbecslés 2009. január 1-2015
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  14. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  17. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  20. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén

Linkek