Tunézia helyneve

Tunézia helynévadója földrajzi nevek  halmaza , beleértve a Tunézia területén található természeti és kulturális objektumok neveit . A helynév felépítését és összetételét olyan tényezők határozzák meg, mint a több ezer éves történelem , az egyedi földrajzi elhelyezkedés és az ország nyelvi helyzete .

Ország neve

A "Tunézia" helynév az ország legnagyobb városának és fővárosának nevéből származik . Tunisz városa ( arabul تونس ‎) - Karthágó egyik külvárosa  - több évszázaddal korunk előtt ismert volt. Nincs egyetértés a "Tunézia" oikonim eredetét illetően . E. M. Pospelov szerint a név a föníciai istenség, Tanit  - a Hold királynője nevéből származik [2] . V. A. Nikonov szemszögéből nézve jogellenes ezt a nevet az istennő nevével társítani, mivel fönícia előtti eredetű, amint arra Polübiosz és Diodorus is rámutatott , így a név etimológiája ismeretlen [3] .

Az ország hivatalos neve Tunéziai Köztársaság [4] ( arabul الجمهورية التونسية ‎, al-Dzsumhuriyya at-Tunisía).

A helynévadás kialakulása és összetétele

V. A. Zhuchkevich Afrika helynévi zónázási sémája szerint Tunézia az „Atlasz és a Maghreb országai ” [5] régióhoz tartozik  - ez a berber-arab Afrika, amelynek lakossága főleg arabul beszél dialektus jegyekkel ; A berber nyelvek megmaradtak a hegyvidéki vidékeken . A helyi toponímia szerkezetében V. A. Zhuchkevich három történelmi réteget különböztet meg:

1. ősi (arab előtti);
2. Arab;
3. európai (főleg francia eredetű).

Ugyanakkor a tunéziai toponomikon történeti felépítése nem esik teljesen egybe a nyelvivel. Tehát a legrégebbi réteg magában foglalja mind a líbiai-berber, mind a görög és latin összetevőket. A második réteg, a legerősebb, arab és berber összetevőket tartalmaz, a harmadik réteg pedig francia, esetenként spanyol [6] .

A. Pellegrin "Esszék az Algéria és Tunézia helyneveiről" című munkájában doberber, líbiai-berber, föníciai, görög, latin, arab nyelvet azonosít. Olasz, francia és spanyol címek [6] .

Tunézia 1956-os függetlenségének kikiáltása után az ország fokozatosan felhagyott a francia nevekkel, és felváltotta őket őshonos, berber-arab eredetűre. Így 1961-ben az ország kormánya átnevezte Cape Bon-ot Ras el Tib -re , Cap Blanc-ot Ras el Abyad -ra, Ferryville-t Menzel Bourguibára , La Goullet-t Halk el Oued -re , Porto Farinát Ghar el Melh -re , Pondu Fahs-ra. El Fahsba , Enfidaville-be Enfidahba stb.

Helynévpolitika

A tunéziai helynévpolitika kérdéseivel a 2013-ban megalakult Nemzeti Helynévbizottság [7] foglalkozik .

Jegyzetek

1. ↑ Gibson, 1999 .
2. ↑ Poszpelov, 2002 , p. 424.
3. ↑ Nikonov, 1966 , p. 428.
4. ↑ A világ államai és területei. Referencia információ // A világ atlasza  / ösz. és készülj fel. a szerk. PKO "Kartográfia" 2009-ben; ch. szerk. G. V. Pozdnyak . - M .  : PKO "Kartográfia" : Oniks, 2010. - S. 22. - ISBN 978-5-85120-295-7 (Kartográfia). - ISBN 978-5-488-02609-4 (Onix).
5. ↑ Zsucsevics, 1968 , p. 335.
6. ↑ 1 2 Zhuchkevich, 1968 , p. 336.
7. ↑ A ORSZÁGOS FÖLDRAJZI NEVEK HATÓSÁGOK  ELÉRHETŐSÉGE . Letöltve: 2020. szeptember 22. Az eredetiből archiválva : 2020. október 1.

Irodalom

• Zsucsevics V.A. Általános helynévnév. 2. kiadás, javítva és nagyítva. - Minszk: Felsőiskola, 1968. - S. 432.
• Utasítások az arab országok földrajzi nevének átviteléhez a térképeken / V. I. Savina, S. S. Tselniker. — M .: Nauka, 1966. — 90 p.
• Nikonov V.A. Rövid helynévi szótár. - M . : Gondolat, 1966. - 509 p. - 32.000 példány.
• Pospelov E. M. A világ földrajzi nevei. Helynévszótár / rev. szerk. R. A. Ageeva. - 2. kiadás, sztereotípia. - M . : Orosz szótárak, Astrel, AST, 2002. - 512 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5-17-001389-2 .

• Gibson, M.L. Dialektus érintkezés tunéziai arab nyelven: szociolingvisztikai és strukturális vonatkozások . — Readingi Egyetem, 1999.