Michele Tosini | |
---|---|
Michele di RIDOLFO del GHIRLANDAJO, és Michele TOSINI | |
Születési dátum | 1503. május 8 |
Születési hely | Firenze |
Halál dátuma | 1577. október 28. (74 évesen) |
A halál helye | Firenze |
Polgárság | Olaszország |
Foglalkozása | festő |
Apa | Ridolfo Ghirlandaio |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Michele Tosini ( olaszul Michele Tosini ; 1503. május 8. – 1577. október 28. ) a manierista korszak firenzei festője .
Michele Tosini Lorenzo di Credinél és Antonio del Ceraiolonál tanult , később Ridolfo Ghirlandaio műhelyébe költözött, akitől középső nevet is kapott [1] (egy másik változat szerint a fia volt).
Tosini a 16. század elején kezdett írni Firenzében Fra Bartolommeo és Andrea del Sarto stílusában . A művész lassan a firenzei iskola leghíresebb festőinek munkáiban ezekben az években uralkodó modorosság felé hajlott . Az 1540-es évekre Francesco Salviati és Agnolo Bronzino hatása érezhetővé vált munkáiban .
1556 után Tosini Giorgio Vasarival együtt dolgozott a firenzei Palazzo Vecchio Sala Cinquicento freskóján [2] . Vasari példáját követve Tosini Michelangelo munkáinak elemeit kölcsönözte , a mester leghíresebb művei közül néhányat nagy művész módjára írnak.
Pályája végén több ismert alkotást is készített: Firenze három kapuját ábrázoló freskót, a San Casciano val di Pesa melletti Villa Caserotta kápolnájának oltárát, valamint festményeket a templom elején és hátulján. a Vitebro-i Szent Mária-oltár sátra della Quercia [3] .
Vasari szerint Tosini volt a felelős a műhelyért, amelyben sok oltárkép készült. Az akkori festők munkásságának jellegzetessége volt, hogy a vászon nagy részét a diákok és a tanulók végezték el, majd a mester ecsettel csak a legfontosabb részleteket érintette meg, befejezve a munkát.
Tosini munkái a világ számos legnagyobb múzeumi gyűjteményében megtalálhatók:
Madonna és gyermeke Keresztelő Szent Jánossal
Mária Magdolna
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
|