Textíliák (a latin textus "szövet, anyag" szóból) - hajlékony, puha szálakból és szálakból ( szövetek , vatta , hálók stb.) készült termékek, amelyek általában fonalból készülnek szövőszéken . A textilbe beletartoznak olyan anyagok is, amelyek nem szövetek: kötöttáru , filc , modern nem szőtt és egyéb anyagok.
A textil szó a lat. textere , ami azt jelenti, hogy "szövik, összefonnak". Bár a szövés a textilkészítés legelterjedtebb módja, vannak más módok is: kötés , szövés , tekercselés és nemezelés .
Az első textilszálak valószínűleg szinte kezeletlen fűhajtások voltak. A történelem előtti időkben paravánokat, táskákat, halászhálókat és köteleket szőttek belőlük. Később az emberek megtanultak finomabb anyagokat használni - len, kender, juta rost, állati szőr.
A tudomány által ismert legrégebbi szövetek az ókori Egyiptomban jelentek meg - több mint 7 ezer évvel ezelőtt készültek lenből .
A Kr.e. III. évezredtől. e. más szálakat is elkezdtek használni, különösen Kínában a selymet és Indiában a pamutot . Valószínűleg még korábban a Közel-Keleten megjelentek a gyapjúszövetek. Ezek a textíliák az ókorban fontos csere- és kereskedelmi cikkek voltak.
John Kay [en] feltalálása a twister ( 1730 ) és az önpörgetett sikló ( 1733 ), majd a fonógép Richard Arkwright és Samuel Crompton által gépesítette a pamutszövetek gyártását, és ösztönözte a Ipari forradalom Nagy - Britanniában .
A 19. század vége óta egyre inkább elterjedtek a mesterséges (természetes polimereken alapuló) és szintetikus (szénhidrogén alapanyagokból) szálak, amelyek közül a leghíresebbek a viszkóz , a nylon és a likra .
![]() |
|
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
Textil | |
---|---|
Szőtt |
|
Szőtt dekoratív | |
Szőtt halom | |
nem szőtt | |
Kötöttáru |
|
Csipke | |
Műszaki | |
Védjegyek | |
díszek |
|
Végső |
|
Kezelés |