| Tamambo | |
|---|---|
| önnév | Tamambo |
| Országok | Vanuatu |
| A hangszórók teljes száma | 3000 ember |
| Osztályozás | |
| Kategória | ausztrál nyelvek |
| Maláj-polinéz szuperág Kelet-maláj-polinéz szuperág óceáni ág Közép-Kelet-óceáni alágazat Dél-óceáni alág Vanuatu középső és északi része Nyugat-Santo nyelvei | |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | mla |
| WALS | tmm |
| Etnológus | mla |
| ELCat | 4676 |
| IETF | mla |
| Glottolog | kicsi1243 |
A tamambo nyelv Óceánia egyik nyelve, amelyet Malo szigetének és a Vanuatu Köztársaság közeli szigeteinek lakói beszélnek . Egyéb nevek - kicsi (a sziget neve alapján), tamabo .
Az óceániai nyelvekhez tartozik ( ausztronéz család , maláj-polinéz szuperág , kelet-maláj-polinéz ág ). A tamambo a Kelet-Santo mikrocsoport legnagyobb nyelve. A csoport más nyelveit beszélők száma nem haladja meg a több száz főt. Tamambo legközelebbi rokonai az † Aoré és Tutuba nyelvek .
Az anyanyelvi beszélők száma különböző becslések szerint 2000-3000 fő között mozog. Léteznek nyugati ( Avunatari ) és délkeleti ( Ataripoe ) dialektusok, amelyek néhány hangtani jellemzőben különböznek egymástól. Lényegesen kevesebb a délkeleti nyelvjárás beszélője, többnyire idősek. Ez annak köszönhető, hogy Malakula és Abraim szigetéről a Malo-sziget déli részére özönlöttek a biszláma nyelvet beszélő migránsok. A nyugati nyelvjárás elterjedésében szerepet játszott egy keresztény misszió is, amelyet a 19. század végén tartottak a sziget északnyugati részén, ahol Avunatari nagy központja található. E küldetés eredményeként az egyház, tehát minden rá épülő társadalmi struktúra nyelve a nyugati változatában tamambo lett. A legtöbb anyanyelvű beszéli a biszlamát is , amely Vanuatu három hivatalos nyelvének egyike. A tamambót beszélőknek csak kis része tudja írni és olvasni, mivel Malo szigetének lakossága többnyire írástudatlan.
A Tamambo egy analitikus típusú nyelv. A grammatikai jelentések ritkán fejeződnek ki ragozásokban, gyakrabban a klitikumokban. Példa:
Vo-tahisa-na a=bo mai savai? Fem-friend-2SG 3SG=FUT gyere mikor – Mikor jön a barátod?Ebben a mondatban az ige személyének, számának és igeidőjének jelentése a proclitic alanyban fejeződik ki .
A morfémák közötti határ természeteA tamambo egy agglutináló nyelv . Általában egy jelző (affix vagy clitic) egy nyelvtani jelentésnek felel meg.
Jelölés típusa1. A birtokos névszói kifejezésekben - csúcsjelölés .
naho- ni voi arc- LINK anya anya arca tamanatu- i vavine férj- LINK nő nő férje hisa- i vuria név- LINK kutya kutya neve2. Predikációban, csúcsjelölésben. Az ige egy alanyi proklitikus segítségével egyezik meg az alannyal.
Nia mo hao ana vumambue atea 3SG 3SG mászni a gesztenyefába Felmászott egy gesztenyefára Nira avisa manihi na mai 3PL kevés csak 3PL jön Csak néhányan jöttek Kamim no sahe aulu! 2PL 2PL emelkedik Felkelni! Szerepkódolás predikációbanA kódolási stratégia akuszatív. Az igeegyeztetés a fő hiperszereppel rendelkező résztvevőre összpontosít. A nyelvben nincs az aktánsok esetjelölése, a szintaktikai szerepek megkülönböztetésének eszköze a szórend.
Tamalohi mo lai na maji man 3SG kap ART halat "Az ember halat fogott" Vetai na sula duhu A banán 3PL jól nő "A banán jól nő" SzórendAlapvető SVO szórend :
Tamalohi na lai na maji man 3SG kap ART halat Az ember halat fogott Tama-ku mo loli=au ku lahi apa-1SG 3SG make=1SG 1SG házasodni Apám kényszerített, hogy férjhez menjek| Emelkedés / sor | Elülső | Átlagos | Hátulsó |
| Felső | én | u | |
| Átlagos | e | o | |
| Alsó | a |
A hangsúlytalan magas magánhangzókat [i] és [u] a többi magánhangzó előtt siklásként [j] és [w] ejtik.
A folyékony beszédben a hangsúlytalan magánhangzók kieshetnek. Ez három esetben történik:
| Bilabiális | Labializált Bilabial | Alveoláris | Palatális | Veláris | |
| okkluzív | m b | m b w | t n d | nɟ _ | k |
| orr | m | m w | n | ŋ | |
| Élénk | r | ||||
| frikatívák | β | βw_ _ | s | x | |
| Oldal | l |
A prenazalizáció a nyelv fonetikai struktúrájának egyik jellemző vonása. Látható, hogy minden zöngés stop mássalhangzó nazális. Az [ n ɟ] hangot gyakran süketnek ejtik, de az orrhang megmarad. Ami az [ m b] és [ m b w ] hangokat illeti , gyakran nem különböztetik meg őket a folyékony beszédben, ami homofóniához vezet . Például: [ m bara] bara "menj a zátonyhoz" - [ m bara] bwara "pók".
ProzódiaA hangsúly az utolsó szótagra esik , ha zárt, és az utolsó előttire, ha az utolsó szótag nyitott. A hangsúlyos szótagok általában hosszabbak, mint a hangsúlytalanok.
GrafikaA nyelv a latin ábécét használja ábécéként . A kevés írástudó anyanyelvű között nincs egyetértés a grafikai rendszerében. Különböző jelölési lehetőségek állnak rendelkezésre a hang [x] és labializáció jelzőihez. A grafikus szimbólumok és a nyelv hangjainak megfelelőségi táblázata:
| Fonéma | Helyesírási bejegyzés | Példa |
| én | én | hili "csiklandozni" |
| u | u | huli |
| e | e | heli |
| o | o | holo |
| a | a | halo |
| m b | b - a szó elején, mb - a szó közepén | bara "menj a zátonyhoz", tamambo |
| m b w | bu vagy bw - a szó elején, mbu vagy mbw - a szó közepén | buara/bwara "pók" |
| n d | d - a szó elején, nd - a szó közepén | dunu "elnyelni", windi "farok" |
| t | t | tunu "sütni" |
| m | m | mata "szem" |
| m w | mu vagy mw | muata/mwata "kígyó" |
| n | n | nandi "kővel törni" |
| ŋ | ng | ngandi "hangya" |
| β | v | vindi "átugrani" |
| βw_ _ | vu vagy w | vuindi/windi "farok" |
| r | r | rako "köteg" |
| l | l | lako "díszíteni" |
| s | s | sivo "csak" |
| nɟ _ | j - a szó elején, nj - a szó közepén | jivo "menj le" |
| k | k | kete "kiabál" |
| x | c vagy h | cete/hete "kosár" |
A nyelv egyik sajátossága a többes szám első személyű befogadó és kizáró névmások ellentétének jelenléte.
A személyes névmások négy alakban fordulnak elő:
| 1 fő (INC) | 1 fő (EXC) | 2 fő | 3 fő | |
| Mértékegység | iau | niho | nia | |
| Többes szám | hindu | kamam | camim | nira |
| 1 fő (INC) | 1 fő (EXC) | 2 fő | 3 fő | |
| Mértékegység | ku | o | mo/a | |
| Többes szám | ka | ka | nem | na |
| 1 fő (INC) | 1 fő (EXC) | 2 fő | 3 fő | |
| Mértékegység | =(i)au | =ho | =a / =e | |
| Többes szám | =da | - | - | =ra |
| 1 fő (INC) | 1 fő (EXC) | 2 fő | 3 fő | |
| Mértékegység | -ku | -m | -na | |
| Többes szám | -da | - mama | -mim | -ra |
A Tamambo főnevek nem változnak az esetekre, és a legtöbb főnév nem változik a számokra sem. A különálló szemantikai osztályok képviselői többes számmal rendelkeznek:
A főneveknek van egy osztálya, amelyek az úgynevezett "eredendő hovatartozás" tulajdonsággal rendelkeznek. Ebbe az osztályba tartoznak a testrészek nevei és a rokonsági feltételek. A legtöbb esetben ezek a főnevek kötelesek a tulajdonjogot jelölni, de bizonyos szövegkörnyezetekben előfordulhatnak birtokos jelző nélkül is. Például általánosításkor, amikor egy objektumról mint fogalomról van szó:
Vevesai tama na sahasaha asena Minden apa 3PL nagyon működik "Minden apa keményen dolgozik"A főnevek -a utótagú melléknevekből és igékből képezhetők (vagy -e, ha a szó -a végződésű): lokoloko "lusta" - lokoloko-a "lustaság", sahasaha "munka" - sahasaha-e "munka"
Az i- előtag használatával az eszköz jelentésével rendelkező főnevek keletkeznek: sau "halászni" - i-sau "halas horog", vine "lőni (íjból)" - i-vine "nyíl"
Vannak más előtagok is, amelyek főneveket alkotnak. vu- egy fa nevét jelöli, ra- - levelek, vo- - nőstény, ta- - bármely helyről származó személy: vu-mwele "szágópálma" - ra-mwele "szágópálma levele (levelei), tasi "fiatalabb testvér" - vo-tasi "kisebbik nővér", maringo "nyugat" - ta-maringo "nyugat embere"
Számok| egy | egy tea | 6 | aiono |
| 2 | arua | 7 | abitu |
| 3 | atolu | nyolc | awalu |
| négy | Avati | 9 | asua |
| 5 | alima | tíz | sangavulu |
A sorszámok a -na utótag hozzáadásával jönnek létre a kardinális számokhoz: atolu-na "harmadik "
A szorzót úgy hozzuk létre, hogy egy kardinális szám alapjához (a megfelelő szám az "a" nélkül az elején) hozzáadjuk a vaha-: vaha-rua "kétszer" előtagot.
A tíznél nagyobb számokat ritkán használják.
35: ngalai-tolu ngalai-vati-na alima (szó szerint "harminc (és) öt negyvenes")
1. Jauncey, Dorothy G. (2002), "Tamambo", Lynch, J., Ross, M. & Crowley, T., The Oceanic Languages, Richmond, Surrey: Curzon, pp. 608–625
2. Riehl, Anastasia K.; Jauncey, Dorothy (2005). "Az IPA illusztrációi: Tamambo". Journal of the International Phonetic Association 35(2): 255–259