Tamambo (nyelv)

Tamambo
önnév Tamambo
Országok Vanuatu
A hangszórók teljes száma 3000 ember
Osztályozás
Kategória ausztrál nyelvek

Ausztronéz család

Maláj-polinéz szuperág Kelet-maláj-polinéz szuperág óceáni ág Közép-Kelet-óceáni alágazat Dél-óceáni alág Vanuatu középső és északi része Nyugat-Santo nyelvei
Nyelvi kódok
ISO 639-1
ISO 639-2
ISO 639-3 mla
WALS tmm
Etnológus mla
ELCat 4676
IETF mla
Glottolog kicsi1243

A tamambo nyelv Óceánia egyik nyelve, amelyet Malo szigetének és a Vanuatu Köztársaság közeli szigeteinek lakói beszélnek . Egyéb nevek - kicsi (a sziget neve alapján), tamabo .

Genealógiai és területi információk

Az óceániai nyelvekhez tartozik ( ausztronéz család , maláj-polinéz szuperág , kelet-maláj-polinéz ág ). A tamambo a Kelet-Santo mikrocsoport legnagyobb nyelve. A csoport más nyelveit beszélők száma nem haladja meg a több száz főt. Tamambo legközelebbi rokonai az † Aoré és Tutuba nyelvek .

Szociolingvisztikai információk

Az anyanyelvi beszélők száma különböző becslések szerint 2000-3000 fő között mozog. Léteznek nyugati ( Avunatari ) és délkeleti ( Ataripoe ) dialektusok, amelyek néhány hangtani jellemzőben különböznek egymástól. Lényegesen kevesebb a délkeleti nyelvjárás beszélője, többnyire idősek. Ez annak köszönhető, hogy Malakula és Abraim szigetéről a Malo-sziget déli részére özönlöttek a biszláma nyelvet beszélő migránsok. A nyugati nyelvjárás elterjedésében szerepet játszott egy keresztény misszió is, amelyet a 19. század végén tartottak a sziget északnyugati részén, ahol Avunatari nagy központja található. E küldetés eredményeként az egyház, tehát minden rá épülő társadalmi struktúra nyelve a nyugati változatában tamambo lett. A legtöbb anyanyelvű beszéli a biszlamát is , amely Vanuatu három hivatalos nyelvének egyike. A tamambót beszélőknek csak kis része tudja írni és olvasni, mivel Malo szigetének lakossága többnyire írástudatlan.

Nyelvi jellemzők

Tipológiai jellemzők

Nyelvtani jelentések kifejezésének típusa

A Tamambo egy analitikus típusú nyelv. A grammatikai jelentések ritkán fejeződnek ki ragozásokban, gyakrabban a klitikumokban. Példa:

Vo-tahisa-na a=bo mai savai? Fem-friend-2SG 3SG=FUT gyere mikor – Mikor jön a barátod?

Ebben a mondatban az ige személyének, számának és igeidőjének jelentése a proclitic alanyban fejeződik ki .

A morfémák közötti határ természete

A tamambo egy agglutináló nyelv . Általában egy jelző (affix vagy clitic) egy nyelvtani jelentésnek felel meg.

Jelölés típusa

1. A birtokos névszói kifejezésekben - csúcsjelölés .

naho- ni voi arc- LINK anya anya arca tamanatu- i vavine férj- LINK nő nő férje hisa- i vuria név- LINK kutya kutya neve

2. Predikációban, csúcsjelölésben. Az ige egy alanyi proklitikus segítségével egyezik meg az alannyal.

Nia mo hao ana vumambue atea 3SG 3SG mászni a gesztenyefába Felmászott egy gesztenyefára Nira avisa manihi na mai 3PL kevés csak 3PL jön Csak néhányan jöttek Kamim no sahe aulu! 2PL 2PL emelkedik Felkelni! Szerepkódolás predikációban

A kódolási stratégia akuszatív. Az igeegyeztetés a fő hiperszereppel rendelkező résztvevőre összpontosít. A nyelvben nincs az aktánsok esetjelölése, a szintaktikai szerepek megkülönböztetésének eszköze a szórend.

Tamalohi mo lai na maji man 3SG kap ART halat "Az ember halat fogott" Vetai na sula duhu A banán 3PL jól nő "A banán jól nő" Szórend

Alapvető SVO szórend :

Tamalohi na lai na maji man 3SG kap ART halat Az ember halat fogott Tama-ku mo loli=au ku lahi apa-1SG 3SG make=1SG 1SG házasodni Apám kényszerített, hogy férjhez menjek

Fonetika és grafika

A magánhangzó fonémák rendszere
Emelkedés / sor Elülső Átlagos Hátulsó
Felső én u
Átlagos e o
Alsó a

A hangsúlytalan magas magánhangzókat [i] és [u] a többi magánhangzó előtt siklásként [j] és [w] ejtik.
A folyékony beszédben a hangsúlytalan magánhangzók kieshetnek. Ez három esetben történik:

  • duplázva a duplázott szó végén: saha-saha [saxsaxa] "dolgozni"
  • a szó utolsó szótagjában az orrnevek után: dunu [ n dun] "felszívni"
  • Az [u] kiesik, ha mássalhangzó után jön, és ezt követi az [r] vagy [l]: vuriha [βrixa] "fekete"
Mássalhangzó fonémák rendszere
Bilabiális Labializált Bilabial Alveoláris Palatális Veláris
okkluzív m b m b w t n d nɟ _ k
orr m m w n ŋ
Élénk r
frikatívák β βw_ _ s x
Oldal l

A prenazalizáció a nyelv fonetikai struktúrájának egyik jellemző vonása. Látható, hogy minden zöngés stop mássalhangzó nazális. Az [ n ɟ] hangot gyakran süketnek ejtik, de az orrhang megmarad. Ami az [ m b] és [ m b w ] hangokat illeti , gyakran nem különböztetik meg őket a folyékony beszédben, ami homofóniához vezet . Például: [ m bara] bara "menj a zátonyhoz" - [ m bara] bwara "pók".

Prozódia

A hangsúly az utolsó szótagra esik , ha zárt, és az utolsó előttire, ha az utolsó szótag nyitott. A hangsúlyos szótagok általában hosszabbak, mint a hangsúlytalanok.

Grafika

A nyelv a latin ábécét használja ábécéként . A kevés írástudó anyanyelvű között nincs egyetértés a grafikai rendszerében. Különböző jelölési lehetőségek állnak rendelkezésre a hang [x] és labializáció jelzőihez. A grafikus szimbólumok és a nyelv hangjainak megfelelőségi táblázata:

Fonéma Helyesírási bejegyzés Példa
én én hili "csiklandozni"
u u huli
e e heli
o o holo
a a halo
m b b - a szó elején, mb - a szó közepén bara "menj a zátonyhoz", tamambo
m b w bu vagy bw - a szó elején, mbu vagy mbw - a szó közepén buara/bwara "pók"
n d d - a szó elején, nd - a szó közepén dunu "elnyelni", windi "farok"
t t tunu "sütni"
m m mata "szem"
m w mu vagy mw muata/mwata "kígyó"
n n nandi "kővel törni"
ŋ ng ngandi "hangya"
β v vindi "átugrani"
βw_ _ vu vagy w vuindi/windi "farok"
r r rako "köteg"
l l lako "díszíteni"
s s sivo "csak"
nɟ _ j - a szó elején, nj - a szó közepén jivo "menj le"
k k kete "kiabál"
x c vagy h cete/hete "kosár"

Morfológiai jellemzők

Névmások

A nyelv egyik sajátossága a többes szám első személyű befogadó és kizáró névmások ellentétének jelenléte.

Hinda arua ka hania aisoro ku-mbo öszvér. 1 INC két 1 PL evés, majd 1SG-FUT hazatér "Együnk együtt, aztán hazamegyek" Kamam mai Nancy kam-bo mai. Jön az 1EXC és a Nancy 1PL-FUT "Nancy és én jövünk"

A személyes névmások négy alakban fordulnak elő:

  • A független névmás mindig alanyként működik . Nominális tagmondatokban fordul elő, verbális tagmondatokban gyakran kimarad, mert. az ige személyét a szubjektív enklitika fejezi ki.
1 fő (INC) 1 fő (EXC) 2 fő 3 fő
Mértékegység iau niho nia
Többes szám hindu kamam camim nira
Iau vavine tamaute 1SG női fehér "Fehér nő vagyok" Nira avisa manihi na mai 3PL kevés csak 3PL jön "Csak kevesen jöttek"
  • Az alanyi proclitic az ige és az alany személyi és számbeli egyetértésének mutatója. A verbális inflexiós kategóriák összes mutatója csatlakozik ehhez a klitikához. Az egyes szám 3. személyben a névmást a hangulattól függően választjuk: mo - valós alany, a - irreal.
1 fő (INC) 1 fő (EXC) 2 fő 3 fő
Mértékegység ku o mo/a
Többes szám ka ka nem na
Oh mai niani! 2SG gyere ide "Menjen ide!" Egy kiri? 3SG eső – Esni fog? Mo kiri? 3SG eső "Esik az eső?"
  • A tárgyi enklitikum akkor kapcsolódik az igéhez, ha tárgyát személyes névmással fejezzük ki (ha ez a tárgy elöljárós, akkor a klitikus az elöljárószóhoz kapcsolódik). A kizárólagos és 2 személyű egyes szám tárgyi enklitikája helyett a független névmások megfelelő alakjait használják.
1 fő (INC) 1 fő (EXC) 2 fő 3 fő
Mértékegység =(i)au =ho =a / =e
Többes szám =da - - =ra
Mo sora telei=au 3SG beszélgetés = 1SG "Beszélt velem" Mo soari=nda aie 3SG lásd=1INC ott "Ott látott minket"


  • Birtokos toldalék - csatlakozik a birtokolthoz, ha a birtokost névmással fejezzük ki.
1 fő (INC) 1 fő (EXC) 2 fő 3 fő
Mértékegység -ku -m -na
Többes szám -da - mama -mim -ra
Natu-ku Son-1SG "A fiam" Votabaluhi-na Feleség-3SG "Az ő felesége" Főnevek

A Tamambo főnevek nem változnak az esetekre, és a legtöbb főnév nem változik a számokra sem. A különálló szemantikai osztályok képviselői többes számmal rendelkeznek:

  • A többes számú rokonsági kifejezések előtagja a na-: natu-ku "fiam" - na-natu-ku "fiaim"
  • Néhány embernév a va-, vai-, ra- előtagokat többes számban adja hozzá: uraji "gyermek" - va-uraji "gyermekek", mwera "fiú" - vai-mwera "fiúk", vavine "nő" - ra- vavine "nők"
  • A faneveknek lo- előtagja van: vu-hai "fa" - lo-vu-hai "fák", vu-niu "kókuszfa" - lo-vu-niu "kókuszpálma"
  • A főnevek kis csoportja, amelyek nem alkotnak külön osztályt, a tő megkettőzésével többes számot alkotnak: tahasi "kő" - taha-tahasi "kövek", marajea "öreg" - mara-marajea "öregek"

A főneveknek van egy osztálya, amelyek az úgynevezett "eredendő hovatartozás" tulajdonsággal rendelkeznek. Ebbe az osztályba tartoznak a testrészek nevei és a rokonsági feltételek. A legtöbb esetben ezek a főnevek kötelesek a tulajdonjogot jelölni, de bizonyos szövegkörnyezetekben előfordulhatnak birtokos jelző nélkül is. Például általánosításkor, amikor egy objektumról mint fogalomról van szó:

Vevesai tama na sahasaha asena Minden apa 3PL nagyon működik "Minden apa keményen dolgozik"

A főnevek -a utótagú melléknevekből és igékből képezhetők (vagy -e, ha a szó -a végződésű): lokoloko "lusta" - lokoloko-a "lustaság", sahasaha "munka" - sahasaha-e "munka"

Az i- előtag használatával az eszköz jelentésével rendelkező főnevek keletkeznek: sau "halászni" - i-sau "halas horog", vine "lőni (íjból)" - i-vine "nyíl"

Vannak más előtagok is, amelyek főneveket alkotnak. vu- egy fa nevét jelöli, ra- - levelek, vo- - nőstény, ta- - bármely helyről származó személy: vu-mwele "szágópálma" - ra-mwele "szágópálma levele (levelei), tasi "fiatalabb testvér" - vo-tasi "kisebbik nővér", maringo "nyugat" - ta-maringo "nyugat embere"

Számok
egy egy tea 6 aiono
2 arua 7 abitu
3 atolu nyolc awalu
négy Avati 9 asua
5 alima tíz sangavulu

A sorszámok a -na utótag hozzáadásával jönnek létre a kardinális számokhoz: atolu-na "harmadik "

A szorzót úgy hozzuk létre, hogy egy kardinális szám alapjához (a megfelelő szám az "a" nélkül az elején) hozzáadjuk a vaha-: vaha-rua "kétszer" előtagot.

A tíznél nagyobb számokat ritkán használják.

35: ngalai-tolu ngalai-vati-na alima (szó szerint "harminc (és) öt negyvenes")

Irodalom

1. Jauncey, Dorothy G. (2002), "Tamambo", Lynch, J., Ross, M. & Crowley, T., The Oceanic Languages, Richmond, Surrey: Curzon, pp. 608–625

2. Riehl, Anastasia K.; Jauncey, Dorothy (2005). "Az IPA illusztrációi: Tamambo". Journal of the International Phonetic Association 35(2): 255–259

Linkek

Tamambo szókincs

Tamambo (kis) az ethnologue.com oldalon