Bislama
| Bislama | |
|---|---|
| önnév | Bislama |
| Országok | Vanuatu , Új-Kaledónia |
| hivatalos állapot | Vanuatu |
| A hangszórók teljes száma | > 200 000 |
| Állapot | biztonságos [1] |
| Osztályozás | |
| Kategória | Óceánia nyelvei |
| kreol nyelvek Kreol nyelvek angol alapján | |
| Írás | latin |
| Nyelvi kódok | |
| GOST 7.75-97 | bis 107 |
| ISO 639-1 | kettős |
| ISO 639-2 | bis |
| ISO 639-3 | bis |
| WALS | bsm |
| Etnológus | bis |
| ABS ASCL | 9402 |
| IETF | kettős |
| Glottolog | bisl1239 és bisl1238 |
 Wikipédia ezen a nyelven | |
A bislama ( bislama ) egy túlnyomórészt angol alapú kreol nyelv (lásd Fekete angol ). Vanuatu egyik hivatalos nyelve, mintegy 200 ezer vanuatui lakos ( több mint száz nép ) interetnikus kommunikációjának nyelve. A bislamát, mint anyanyelvet beszélők száma 6200 fő, főleg a fővárosban, Port Vilában és Luganville városában .
Történelem
A Bislama a Bichlamar pidginhez nyúlik vissza, az úgynevezett "melaneziai angol" ( melanéz angol vagy melanéz pidgin ) egy változata, így érthető a tok piszin ( Pápua Új-Guinea ), a Salamon-szigeteki pidgin ( Pijin ) és a Torres nyelven beszélők számára. Strait Creole ( Torres Strait Creole ).
A nyelv megjelenése a „feketerigó-vadászat” idejére nyúlik vissza ( 1870-1880 -as évek ) , amikor Óceánia lakosainak ezreit , köztük az Új-Hebridákat is kivitték Queensland ( Ausztrália ) és a Fidzsi -szigetek ültetvényeire dolgozni. Szigetek . A nyelv neve (eredetileg Biche-la-mar ) a fr. bêche de mer - tengeri uborka , amelyet az Új-Hebridák lakói halásztak.
Vanuatuban a Bichlamar a 20. század elejétől kezdett elterjedni, amikor a „feketerigók” visszatértek hazájukba. Ennek alapján jött létre a modern Bislama. Ma ez a legtöbbet beszélt nyelv az országban; Újságot ad ki és rádiót sugároz. Annak ellenére, hogy a nyelvet hivatalossá nyilvánították, sokáig nem szabványosított: a biszláma nyelv első szótára csak 1995 -ben jelent meg .
Nyelvi jellemzők
A szókincs több mint 95%-a angolra nyúlik vissza ; francia eredetű szavak - néhány tucat. Sok helyi valóságot jelző szó a melanéz nyelvekből származik . A morfológia és a szintaxis területén a helyi nyelvek hatása jelentősebb.
Igék
A Bislama igék nem ragoznak.
Főnevek
A többes szám úgy jön létre, hogy a főnév előtt az ol (minden) szót használjuk:
Az egyes szám alakot a számok után használjuk:
Elöljárószavak
A két leggyakrabban használt elöljárószó a hosszú és a hosszúkás , amelyek szinte az összes többit helyettesítik.
Hosszú , mint "közel", "nem messze":
Hosszú , mint "in":
A Long szót sok hasonló jelentésben is használják.
A Blong az angol belong ("belong") szóból származik, és a genitivus előtagjaként játszik szerepet. Kifejezheti a hovatartozást, a származási országot, a megkülönböztető tulajdonságot stb.:
Irodalom
- Dyachok M. T. Bislama nyelv és kialakulásának problémái (szociolingvisztikai jellemzők) // Techne grammatike (The Art of Grammar). - Probléma. 3. - Novoszibirszk, 2008. - S. 181-192.
Jegyzetek
- ↑ UNESCO nyelvi atlasz
Linkek
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |