vas-szulfid (II). | |||
---|---|---|---|
| |||
Tábornok | |||
Szisztematikus név |
vas-szulfid (II). | ||
Chem. képlet | FeS | ||
Fizikai tulajdonságok | |||
Állapot | szilárd | ||
Moláris tömeg | 87,910 g/ mol | ||
Sűrűség | 4,84 g/cm³ | ||
Termikus tulajdonságok | |||
Hőfok | |||
• olvadás | 1194 °C | ||
Osztályozás | |||
Reg. CAS szám | 1317-37-9 | ||
PubChem | 14828 | ||
Reg. EINECS szám | 215-268-6 | ||
MOSOLYOK | [Fe+2].[S-2] | ||
InChI | InChI=1S/Fe.SMBMLMWLHJBBADN-UHFFFAOYSA-N | ||
ChemSpider | 8466211 | ||
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A vas(II)-szulfid egy összetett szervetlen anyag , amelynek kémiai képlete FeS a szervetlen szulfidok osztályába tartozik .
A vas(II)-szulfid oxigénmentes só. A fémes fényű, hatszögletű kristályrácsos fekete kristályok [1] , tűzállóak, vákuumban hevítve lebomlanak. Nedves állapotban érzékeny a légköri oxigénre . Vízben oldhatatlan. Nem csapódik ki, ha a vas(II) -só-oldat hidrogén-szulfiddal telített . Savak hatására bomlik. Nyersanyagként használják vas előállításához , amely szilárd hidrogén-szulfidforrás . Nem vonzza a mágnes [2] .
1. A vas és a kén kölcsönhatása [3] :
A reakció vas és kén keverékének égőlángban történő hevítésével kezdődik, majd melegítés nélkül, hőfelszabadulással mehet végbe [2] .
2. Vas(III)-oxid kölcsönhatása hidrogénnel és kénhidrogénnel :
1. Kölcsönhatás tömény sósavval :
2. Kölcsönhatás tömény HNO 3 -al :
A vas(II)-szulfid gyakori kiindulási anyag a hidrogén-szulfid laboratóriumi előállításában. A vas-hidroszulfid [Fe(SH) 2 ] és/vagy a megfelelő bázikus sója [Fe(SH)OH] egyes gyógyiszapok nélkülözhetetlen összetevője .