A vízgyűjtők listája terület szerint

Ez a lista a folyók, tavak és óceánok medencéit tartalmazza terület szerint rendezve. Ide tartozik minden 400 ezer km 2 -nél nagyobb medence , valamint néhány más, kisebb medence is. A lista tartalmazza azokat a vízgyűjtő medencéket, amelyek nem folynak az óceánba ( endorheikus medencék ). Magában foglalja az óceáni tengerek vízgyűjtő medencéit, amelyek hidrológiailag megállapított területtel rendelkeznek (az IHO -egyezmény által létrehozott óceáni tengerek ).

Az óceán lefolyása a világ szárazföldjének körülbelül 83%-át foglalja el. A fennmaradó 17%-ot – területe nagyobb, mint a Jeges-tenger medencéje – belső, víztelen medencék foglalják el.

Vegye figyelembe, hogy a világnak vannak olyan jelentős területei, amelyek nem a hagyományos értelemben vett "szennyvíz". A sarkvidéki sivatagokban a hó felhalmozódik a felszínen, és nagyon lassan halad az óceán felé. A trópusi sivatagokban a csapadék elpárologhat, mielőtt elérné a víztestet. Ezek a területek azonban továbbra is beletartozhatnak egy meghatározott medencébe, ha figyelembe vesszük a víz (vagy jég), és így a tápanyagok vagy szennyező anyagok feltételezett áramlását a földfelszínen (vagy jégtakarón). Itt is ezt a megközelítést alkalmazzuk, például az antarktiszi jégtakaró medencékre osztható [1] , és Líbia nagy része a Földközi-tenger medencéjébe tartozik, bár a tengert ténylegesen elérő csapadék szinte nincs.

Úszómedencék

Jegyzetek

1. ↑ Archivált másolat . Letöltve: 2007. február 18. Az eredetiből archiválva : 2007. július 15..  (határozatlan)  (nem elérhető link)
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Ez egy hozzávetőleges érték, amely az USGS térinformatikai adatain alapul . Archivált másolat . Letöltve: 2007. április 25. Az eredetiből archiválva : 2007. március 10.. A Grönland és az Antarktisz területére vonatkozó hozzávetőleges értékeket hozzáadtuk ehhez az adathoz. (határozatlan)
3. ↑ Az itt felsorolt ​​érték feltételezi, hogy az egész kontinens az óceánba folyik, például a part menti jégfolyamokon , kilépő gleccsereken és szezonális gleccserpatakokon keresztül. Azonban sok kis endorheikus tó található, például a McMurdo Dry Valleysben .
4. ↑ 1 2 3 4 5 6 Vegye figyelembe, hogy a Földközi-tenger (vagy egy nagy torkolat ) és az anyaóceán közötti kapcsolat általában magában foglalja az egyidejű be- és kiáramlást az összekötő csatorna alsó és felső vízrétegében. A tenger sótartalmától függően a felső réteg vagy kifolyhat az óceánba, vagy kifolyhat onnan; az alsó réteg az ellenkező irányba fog folyni.
5. ↑ 1 2 A Mississippi nem a leghosszabb vízfolyás a Mississippi-Missouri vízgyűjtőn; az Alsó-Mississippi és a Missouri kombinációja hosszabb. A Felső-Mississippi-folyó tehát a folyó oldalának tekinthető. További részletekért tekintse meg a folyók hossz szerinti listáját .
6. ↑ Raúl A. Guerrero et al. A Río de la Plata-torkolat fizikai oceanográfiája, Argentína  (határozatlan)  // Kontinentális talapzati kutatás. - 1997. - június ( 17. évf. , 7. szám ). - S. 727-742 . - doi : 10.1016/S0278-4343(96)00061-1 .
7. ↑ Arnold, srác. Világstratégiai autópályák  (neopr.) . - Taylor és Francis , 2000. - P. 223. - ISBN 978-1-57958-098-8 .
8. ↑ Az Eyre-tó medencéjének térképe . Environment.gov.au (2011. február 18.). Letöltve: 2011. április 10. (határozatlan)  (elérhetetlen link)
9. ↑ 12 kanadai vízelvezető medence . Kanadai Nemzeti Atlasz , 5. kiadás . Natural Resources Canada (1985). Letöltve: 2010. november 24. (határozatlan)
10. ↑ A világ édesvízi ökorégiói (a link nem érhető el) . Letöltve: 2015. július 8. Az eredetiből archiválva : 2018. október 18.. (határozatlan) 
11. ↑ Encyclopædia Britannica . Britannica.com. Letöltve: 2011. április 10. (határozatlan)
12. ↑ Hidropolitika Afrika szarvában
13. ↑ Régiók, alrégiók, számviteli egységek és katalógusegységek határleírásai és nevei . USGS.gov. Letöltve: 2010. december 21. (határozatlan)