Fajta

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. február 5-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .

Fajta  (a fr.  sorte szóból ) - a kultúrnövények csoportja, amelyet a legalacsonyabb ismert botanikai taxonok közötti szelekció eredményeként nyernek, és rendelkezik bizonyos tulajdonságokkal (hasznos vagy dekoratív), amely megkülönbözteti ezt a növénycsoportot az azonos fajhoz tartozó többi növénytől .

Általános információk

Az Új Növényfajták Védelmének Nemzetközi Szövetsége (UPOV) meghatározása szerint egy fajta nem állhat egynél több fajból. Egy fajta nem tekinthető egyetlen növénynek, egyetlen tulajdonságnak (pl. betegségrezisztencia, virágszín) vagy szelekciós módszernek (pl . szövettenyésztés ) [1] .

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve (1412., 1413. cikk) szerint

A növényfajta olyan növénycsoport, amelyet a védőképességtől függetlenül az adott genotípust vagy genotípusok kombinációját jellemző tulajdonságok határoznak meg, és egy vagy több tulajdonságban különbözik az azonos botanikai taxon más növénycsoportjaitól. .

Újnak minősül a növényfajta és az állatfajta, ha a szabadalmi bejelentés benyújtásának időpontjában e szelekciós eredmény vetőmagját vagy nemesítőanyagát a nemesítő, utódja vagy vele együtt nem értékesítette vagy más módon nem adta át. hozzájárulás más személyek számára a kiválasztási teljesítmény felhasználásához:

1) az Orosz Föderáció területén korábban, mint egy évvel a meghatározott időpont előtt;

2) más állam területén négy évnél korábban, illetve ha szőlőfajtákról, díszfákról, gyümölcsös növényekről és fás szárú erdőfajokról van szó, a meghatározott időpont előtt hat évnél korábban.

A védett növényfajták kategóriái a klón, vonal, első generációs hibrid, populáció [2] .

Az ábécé betűinek írásmódjában és a helyesírási rendszerekben a különböző országokban tapasztalható eltérések miatt feltételezhető, hogy az új fajták elnevezéseinek átírása vagy átírása szükséges ahhoz, hogy lehetővé váljon egy másik területen történő bejegyzésük. A fajtaneveket és azok átírását vagy átírását egy és ugyanazon elnevezésnek tekintjük. A nevek fordítása nem tekinthető azonos névnek [3] .

Minden növényfajtának egyedi neve van. A fajtakategória nemzetközi megjelöléseként a cultivar kifejezést használják ( angol  cultivar , cultivated varietéból „cultivated breed”, azaz nemesített fajta, nem vadon termő fajta) [4] .

A szót a francia nyelvből ( fr.  sorte ) kölcsönözték, amely viszont a latinból ( lat.  sors  - „változat”, „fajta”) származott.

A kertészetben egy fajta (szemben a vetőmaggal szaporított szántóföldi kultúrákkal ) csak klón lehet . A magvak vetésével a gyümölcsös növények fajtái nem szaporodnak [5] .

Fajtatípus  – közeli rokon növényfajták, amelyek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, a tanulmányozás és a leltározás megkönnyítése érdekében egy csoportba egyesítve [6] . Tehát az Antonovka összes fajtája  - Kursk, üveg, egyszerű stb. - egyetlen fajtatípust alkot - Antonovka [7] . Az ampelográfiában a fajtatípusok meglehetősen közel álló szőlőfajták, amelyeket egy ős magjából nyernek, és számos tulajdonságban különböznek egymástól [8] .

Fajtacsoport (ampelográfiában) - AM Negrul professzor által javasolt kifejezés . A fajtacsoport a fajtatípus és a fajta között köztes helyet foglal el [9] . Más források szerint: a fajtacsoport olyan szőlőfajták csoportja, amelyek rügymutációk következtében keletkeztek, és kis számú jellemzőben (bogyók színe, aroma , stb.) különböznek egymástól [8] .

Csoport ( angolul  Group ) – a kultúrnövények olyan fajtáinak halmaza, amelyeket szelekció vagy szelekció eredményeként nyernek,és rendelkezik egy bizonyos jellemzőkészlettel, amely megkülönbözteti ezt a növénycsoportot ugyanazon nemzetség vagy faj többi fajtájától vagy csoportjától .

Fajtatípusok

Vegetatívan szaporított fajták - klónok  - egyetlen növény klónozásával nyert fajták. Miután a kezdeti keresztezés és szelekció befejeződött, és a kívánt fenotípust izolálták , az új fajtát vegetatívan szaporítják további jelentős genetikai változás nélkül.

Önbeporzók - vonalak . Az önbeporzó fajok fajtái hajlamosak homozigótákra , legalábbis a fő leíró tulajdonságaik tekintetében, amelyeket a növénynemesítő pozitívan szelektál az egységesség érdekében. Az ilyen fajták ismételt ivaros szaporodási ciklusokkal könnyen azonosak a leírással, mivel a hím és női ivarsejtek egyre inkább hasonló (ha nem azonos) genotípusos szerkezettel rendelkeznek.

Keresztágyak – a populációk kiválasztott növények populációiból származnak. Az egymást követő nemzedékek során a fajta alkotó növényei a legtöbb tulajdonság tekintetében bizonyos mértékben kifejeződnek. Karbantartás és szaporítás esetén az ilyen fajták csak jelentős erőfeszítéssel maradnak stabilak és azonosak a leírással.

A hibrideket a kiválasztott szülők ellenőrzött tenyésztésével állítják elő, ami a hibridet képviselő generációt eredményez. A keresztezést kézi beporzással, panicle eltávolítással, kémiai ( gametocid ) vagy genetikai (ön-inkompatibilitás, hímsterilitás) módszerekkel hajtják végre. A kapott komponenseket különféle ellenőrzött keresztezési rendszerekben használják, például két- vagy háromvonalas, beltenyésztett hibridben, felszíni keresztezésben, vagy két keresztezés közötti hibrid előállításában. A nemesítő célja, hogy az F1 generációban leghatékonyabb heterózist, vagyis a hibrid vitalitását felhasználva a kívánt előnyt érje el egyes tulajdonságokban [10] .

Fajtanevek

Általános információk

1959. január 1- ig engedélyezték a fajták (kultivárok) latin elnevezését, de ettől az időponttól kezdve tilos ilyen nevet adni új fajtáknak - a neveket a modern nyelvekből kell átvenni [4] . Fajtajelzõ nem csak a nemzetség vagy faj nemzetközi nevéhez köthetõ (amelyeket dõlt betûvel javasolt írni), hanem a mindennapi, nemzeti (például orosz) is [11] .

A fajták (kultivárok) elnevezésére a " Nemzetközi Kulturális Nómenklatúra Kódex " vonatkozik. A kód szerint a fajta teljes neve mindig annak a nemzetségnek a latin nevével kezdődik, amelyhez a fajta tartozik. A nemzetség neve utáni második elem a specifikus vagy hibrid jelző. A nemzetség, faj vagy hibrid latin nevét a fajta jelzője követi, amelyet mindig nagybetűvel írnak (a prepozíciók kivételével minden szót) és egy idézőjelben ("..." vagy az "..." aposztrófra korlátozódik ) . A fajtajel a teljes fajtanév utolsó része [12] [13] .

Példák a fajtanevek helyes írásmódjára:

A fajták nemzeti nyelven történő elnevezése megengedett. A nevek kialakítására vonatkozó szabályok változatlanok [13] :

8. CIKK: NEVEK ÉS EPITESZEK 8.1. Egy fajta vagy csoport neve annak a nemzetségnek vagy alacsonyabb taxonnak a nevének kombinációjából áll, amelyhez hozzá van rendelve egy fajta vagy csoport jelzővel. Ezeket a neveket többféleképpen is írhatjuk.
Volt. 1. Fragaria 'Cambridge Favorite', Fragaria × ananassa 'Cambridge Favorite', eper 'Cambridge Favorite', 'Cambridge Favorite' eper, Erdbeere 'Cambridge Favorite' (németül), fraisier 'Cambridge Favorite' (franciául) A Cambridge Favorite' morangueiro (portugálul) ugyanannak a fajtának a neve.
Volt. 2. Alcea rosea Chater's Double Group, Alcea Chater's Double Group, Hollyhock Chater's Double Group, Rose trémière Groupe Chater's Double (franciául), Stockrose Chaters Doppelte Gruppe

(németül) és a stokroos Chaters Dubbele Groep (hollandul) ugyanannak a csoportnak a neve.

— A kultúrnövények nómenklatúrájának nemzetközi kódja, 2009

A szakirodalomban más módokat is találhatunk a növényfajták nevének írására:

Ha egy faj elnevezésében változás következik be az osztályozásban elfoglalt helyének megváltozása miatt (például ha egy másik nemzetségbe kerül), akkor e faj fajtáinak neve változatlan marad [4] .

Idegen fajtanév fordítását nem használják, ha szükséges, annak orosz nyelvre történő átírását (átírását) kell használni. A hazai fajták nevét az általános szabályok szerint oroszul adjuk meg, de az első fajtaleírással járó publikáláskor nevének latin ábécé segítségével történő átírása is szükséges [14] .

A fajták orosz nevének lefordításához használhatja az ISO 9 nemzetközi szabványt ( GOST 7.79-2000 ).

Az előadások nemzetközi konferenciákra történő benyújtásának szabályai között szerepel a fajtanevek megírása a Kultúrnövények Nemzetközi Nómenklatúrájának [15] megfelelően .

Megjegyzések az UPOV-egyezmény szerinti fajtaelnevezésekhez

A fajta nevének tükröznie kell annak genetikai hovatartozását. A fajtát olyan elnevezéssel kell megjelölni, amely tartalmazza annak általános megnevezését [16] .

Az UPOV-egyezmény értelmében az elnevezésnek hozzá kell járulnia a fajta azonosításához, és nem vezethet félre vagy okozhat félreértést a fajta jellemzőit, gazdasági hasznosságát vagy azonosságát vagy a nemesítő azonosságát illetően . Különösen meg kell különböztetni minden más elnevezéstől, amely az Új Növényfajták Védelmére Nemzetközi Unió (UPOV) bármely tagjának területén ugyanazon növényfaj vagy közeli rokon faj meglévő fajtáját jelöli.

A név nem állhat kizárólag számokból, kivéve, ha ez a fajták elnevezésének bevett gyakorlata.

A fajtanevet a nemesítőnek kell benyújtania az illetékes hatósághoz. A megnevezést a nemesítői jog megadásával egyidejűleg be kell jegyezni az illetékes hatóságnál [17] . Oroszország területén ilyen illetékes hatóság az „Orosz Föderáció Állami Bizottsága a tenyésztési eredmények vizsgálatával és védelmével” [18] szövetségi állami intézmény .

A fajtát az UPOV Unió minden tagjának ugyanazon a néven kell benyújtani. Az Unió minden egyes tagjának illetékes hatósága nyilvántartásba veszi a nyilvántartásba vett nevet, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy az elnevezés a területén nem megfelelő.

Az alfabetikus karakterek és a helyesírási rendszerek különbségei miatt szükségessé válhat a beküldött név átírása vagy átírása annak érdekében, hogy egy másik területen lehessen regisztrálni. Ilyen esetekben mind a benyújtott fajtanév, mind annak átírása vagy átírása azonos elnevezésnek minősül. Az azonos nevű fordítást nem veszik figyelembe.

Amikor egy fajtát eladásra kínálnak vagy forgalmaznak, a bejegyzett elnevezés védjeggyel , kereskedelmi névvel vagy más hasonló megjelöléssel kombinálva használható . Egy ilyen kombináció esetén a névnek ennek ellenére könnyen felismerhetőnek kell lennie [17] .

Botanikai jelzők használata fajtanévként

A kultúrnövények nemzetközi nómenklatúrájának kódexe megengedi a botanikai taxonok nevében a Nemzetközi Botanikai Nómenklatúra kódexének megfelelően közzétett jelzők használatát az adott fajták neveként [19] .

A Nemzetközi Botanikai Nómenklatúra Kódex (Codex Vienna, 2006) a következő példákat kínálja:

Grex fajtanevek

Az egyes görögökhöz tartozó orchideák fajtáinak ( klónjainak ) teljes neve három részből áll: a nemzetség nevéből, a görög nevéből (ami viszont több szóból is állhat) és magának a fajta nevéből, míg a nemzetség nevét dőlt betűvel, a görög nevét - római betűvel, a fajta nevét - szintén római betűvel írjuk, ez utóbbit szimpla idézőjelbe vesszük [20] . Például a Vuylstekeara hibridnemzetség Cambria Grex fajtájához tartozó Plush fajta teljes neve a következő kombináció:

×Vuylstekeara Cambria 'Plush'

Fajtanevek a szakirodalomban

A mezőgazdasági termények, zöldségek, virágok stb. fajainak és fajtáinak nevei - a mezőgazdaság és a kertészet kifejezései - idézőjelekkel vannak megkülönböztetve, és kisbetűvel írják, például: búza "Krymka", málna "Marlboro" , tulipán "fekete herceg", szilva "Nikolskaya".

- Az orosz helyesírás és írásjelek szabályai . Teljes akadémiai kézikönyv, amelyet Lopatin szerkesztett

Ellenőrző listák és fajtanyilvántartások

Az ISHS Fajtanév- és -lajstromozási Bizottság végrehajtó bizottsága felelős az összes Nemzetközi Kultúra-nyilvántartási Hatóság (ICRA) kinevezéséért és munkájának felügyeletéért. Az ICRA rendszer több mint 50 éve működik, és jelentősen hozzájárult a terménynómenklatúra stabilitásához. A Bizottság a Kultúrnövények Nómenklatúrájának Nemzetközi Kódexe (ICNCP) szerint működik, és fő célja, hogy megakadályozza a fajtanevek megkettőzését egy osztályon (általában egy nemzetségen) belül, valamint annak biztosítása, hogy a nómenklatúra összhangban legyen a Nemzetközi Kódex legújabb kiadásaival. a Kultúrnövények Nómenklatúrája.

Az ICRA rendszere önkéntes, nem állami, és nem nyújt jogi védelmet. Az ICRA rendszer lényegében egy kísérlet a kultúrnövények nómenklatúrájának nemzetközi önellenőrzésére [21] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarázó megjegyzések a fajta meghatározásához az UPOV Egyezmény 1991. évi törvénye szerint. . Letöltve: 2010. december 19. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 23.
  2. ↑ Az Orosz Föderáció polgári törvénykönyve, 2006. december 18. N 230-FZ - 4. rész . Kezelés időpontja: 2010. december 20. Az eredetiből archiválva : 2010. december 29.
  3. ↑ UPOV ajánlások a fajtamegnevezésekre . Letöltve: 2012. július 18.
  4. ↑ 1 2 3 4 Jeffrey, 1980 , p. 73-78.
  5. ↑ Semakin V.P., Sedov E.N., Krasnova N.G. et al. Kulcs a Szovjetunió európai részének almafajtáihoz. — M .: Agropromizdat, 1991. — 320 p.
  6. ↑ Akhmetov N. S. Mezőgazdasági enciklopédikus szótár / Ch. szerk. Hónap V.K. - M . : Sov. Enciklopédia, 1989. - 656 p.
  7. ↑ Starostin V. Kert terminológia  // Kertész: Újság. - 2010. - 37. sz . Az eredetiből archiválva: 2010. december 15.
  8. ↑ 1 2 Troshin L.P., Frolova L.I. Módszertani útmutató az ampelográfiához. Szótári meghatározások . - Krasznodar, 1996. Archiválva : 2011. október 21. a Wayback Machine -nél
  9. ↑ Podvalenko P.P. Pinot és rizling szőlőpopulációk polimorfizmusvizsgálata a nagy termőképességű fajták kiválasztásához . — Értekezés. - Krasznodar, 2009. - 153 p. Archivált : 2012. május 3. a Wayback Machine -nél
  10. ↑ Útmutató az új típusokhoz és fajokhoz.  (hivatkozás nem elérhető) Kísérő dokumentum az Általános bevezetés a megkülönböztethetőség, egyöntetűség és stabilitás vizsgálatához, valamint az új növényfajták harmonizált leírásának kidolgozásához.
  11. ↑ Avrorin N. A., Artyushenko Z. T., Buyanova V. F., Golovkin B. N., Gusev Yu ... - L .: Nauka, 1977. - S. 14. - P. 331.
  12. ↑ Hogyan nevezzünk el egy új fajtát Archiválva : 2013. október 29. a Nemzetközi Kertészeti Társaság honlapja
  13. ↑ 1 2 A kultúrnövények nómenklatúrájának nemzetközi kódja . — Scripta Horticulturae. - Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS), 2009. - 20. évf. 151. - 204 p. - ISBN 978-90-6605-662-6 . Archivált : 2011. augusztus 13. a Wayback Machine -nél
  14. ↑ Chubarov S. Botanikai nómenklatúra. A fajok és fajták nevének írásának szabályai. . Letöltve: 2011. november 18. Az eredetiből archiválva : 2009. november 27..
  15. ↑ Konferencia Az alkalmazott genetika, növénynemesítés és biotechnológia aktuális problémái . Letöltve: 2012. november 10. Az eredetiből archiválva : 2013. április 16..
  16. ↑ Az új növényfajták védelméről szóló nemzetközi egyezmény, 1991. évi törvény
  17. ↑ 1 2 Magyarázó megjegyzések az UPOV-egyezmény szerinti fajtaelnevezésekhez (elérhetetlen link) . Letöltve: 2010. december 20. Az eredetiből archiválva : 2017. október 18.. 
  18. ↑ Az UPOV tagjai . Letöltve: 2010. december 20. Az eredetiből archiválva : 2014. április 20..
  19. ↑ 1 2 ICBN-2006. osztály II. szabályokat és ajánlásokat. 28. cikk. Archiválva : 2011. november 6. a Wayback Machine -nél  ( Hozzáférés  : 2010. november 16.)
  20. ↑ Botanika. Enciklopédia "A világ összes növénye": Per. angolból . = Botanica / szerk. D. Grigorjev és mások - M. : Könemann, 2006 (orosz kiadás). - S. 949, 951, 956. - 1020 p. — ISBN 3-8331-1621-8 .
  21. ↑ ISHS Commission Nomenclature and Cultivar Registration Archiválva az eredetiből 2007. január 16-án.

Irodalom

Linkek

 A növények morfológiája és anatómiája
Habitus • Életforma • Változatosság • Portál: Botanika
Vegetatív szervek

Gyökér : Részek: kalap , utódok és csomók • Stemroot • Speciális: gyökérgumó , léggyökerek és pneumatoforok • Gyökérrendszer : karógyökér és rostos • Rhizoidok

Hajtás : Szár • Rizóma • Gumó • Hagyma és gumó • Cephalius • Rügy • Fiasorbimbó • Katafillum • Fa : törzs , ág és korona • Vágás

Levél  : Levelek : Levelek • Burkolat • Rakhis • Levélnyél • Ligula • Stipule • Coleoptile • Tűk • Antennák és balekok • Tövisek és tüskék • Nektáriumok • Tallusz • Páfrány rachis

nemi szervek

Bimbó • Virág • Porzó • Pollen • Nektárok • Staminode • Oszlop • Gynoecium • Carpel • Bibe • Petefészek • Stigma • Csészelevél • Spur • Involucre • Hypanthium • Corolla moly • Szirom • Virágzat • Mag • Maghéj • Endospermium • Perisperm • Embrió • Gyümölcs • Maggyümölcs • Kocsány • Petefészek • Gametofiton • Gametangium • Antheridium • Archegonium • Calyptra • Sporangium • Strobil • Toboz

Felületi szerkezetek

Kutikula • Epicuticularis viasz • Nektár • Sztóma • Trichomes •

Növényi szövetek
növényi sejtek

Organellumok : sejtfal , vakuólum , phragmoplast és tannoszómák

Plasztidok : Leukoplasztok • Kromoplasztok • Kloroplasztok • Elaioplasztok • Etioplasztok • Amiloplasztok • Proteinoplasztok • Gerontoplasztok • Statolitok • Plazmodezmák

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák