Slani

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. január 30-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Város
Slans
Slany
Zászló Címer
50°13′51″ s. SH. 14°05′16 hüvelyk e.
Ország
él Közép-Csehország
Terület Kladno
PIU Slani
belső felosztás 10 kataszteri negyed
Gondnok Martin Grabanek
Történelem és földrajz
Első említés 1239 [2] és 993 [3]
Korábbi nevek Schlan
Négyzet
  • 35,11295 km² [4]
Középmagasság 234 m
Időzóna UTC+1:00 , nyári UTC+2:00
Népesség
Népesség
Digitális azonosítók
Irányítószám 274 01
autó kódja KL
Egyéb
meuslany.cz
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Slany ( csehül Slaný , németül  Schlan ) egykori királyi város a Cseh Köztársaság Közép - Csehországi Régiójának Kladno régiójában .

Prágától 29 km-re északnyugatra, a Szlanszki-hegy lábánál található. Adminisztratív részeket tartalmaz: Slany, Blagotice, Dolin, Kvits, Kviček, Lotoush, Netovice, Bran, Trpomechi és Zhelevčice.

Történelem

A város nevét a Slany (Só) folyóról kapta, amely a Szlanszkaja-hegy lábánál lévő forrásból ered, amelynek közelében sólerakódásokat fedeztek fel.

A krónika szerint Slanyt 750 körül alapította Neklan herceg . A 14. század elején II. Vencel király királyi városi kiváltságokat adott Slany falunak. 1348-ban földrengés rázta meg a várost. Károly király 1358 után IV. elrendelte a prágai szőlőtelepítést, és Slanyban is bővítették a szőlőültetvényeket. A Slanskaya hegy lejtőin vagy Gaye lejtőin helyezkedtek el. 1371-ben a város pusztító tűzvészben szenvedett, amely után azonnal megkezdődött a helyreállítás, beleértve a gótikus plébániatemplom új épületének építését. Gotthard.

Nem sokkal a huszita zavargások kitörése után, 1419-ben reformista papok érkeztek a városba. Slany még egyike volt annak az úgynevezett hat kiválasztott huszita városnak, amelyet a radikális prédikátorok által várt közelgő világvégén meg kellett menteni. 1420 májusában fordulat következett be, amikor Zsigmond csapatai elfoglalták a várost, és még maga az uralkodó is felkereste, a husziták hívei ellen emelt szót. 1421 márciusában azonban a városiak újra kinyitották a huszita hadsereg kapuit, és a prágai városszövetség részévé váltak. Benne maradtak egészen addig, amíg a radikálisabb Tabor Liga csapatai a dubai Jan Rogach vezetésével 1425 áprilisában elfoglalták és kifosztották a várost, amelynek aztán további tíz évre a részesei lettek. A taboriták 1434-es lipányi csatában bekövetkezett veresége után a város átadta magát a feudális egység uralmának, és 1436-ban Zsigmondot királyává fogadta. Slany továbbra is a mérsékelt utrakista mozgalomhoz tartozott, 1452-ben támogatta a poděbradyi Jiri tartományi adminisztrátorrá választását. Ezután Podebrad György király számos kiváltságot adott a városnak.

A város részt vett az uralkodó elleni felkelésben 1618-ban, amikor itt élt a visszatartó Falka Frigyes király családja, valamint az 1648-as felkelésben.

Bernard Ignac Martinicki (Bernard Ignác Jan z Martinic) barokk jelleget adott a városnak. 1655-ben ferences kolostort alapított a reneszánsz Szentháromság temetőtemplom mellett a város falain kívül, és felépítette a Loreto-kápolnát. 1658-ban a főtéren piarista kollégiumot alapított, amely középiskolai szintű oktatást nyújtott, és felépítette a Martinitsky Dvor 1. számú épületet a birtok földesúri igazgatására. 1662-ben elrendelte, hogy a Szlanszki-hegyen három keresztet állítsanak fel a Golgota jeleként, 1665-ben pedig felépítette a Szent Sír-kápolnát, a legrégebbi Csehországban.

Közlekedés

Slany a 110-es Kralupy nad Vltavou Louny vasútvonalon található. Ez egy egyvágányú országos útvonal, eredeti nevén Prága-Duh vasút.

Az U Slaného egy kis belföldi repülőtér, amelyet elsősorban szabadidős repülésekre használnak. Az Aeroklub Slaný üzemelteti.

Kultúra

A helytörténeti múzeum 1885 óta működik a városban, a Masaryk téri egykori PR-kollégiumban.

Ugyanitt található a Václav Štěch Könyvtár is, amelyet 1897-ben alapított Václav Štěch, aki akkoriban tanár volt Slanyban, később szerkesztő, író, dramaturg és a Královski Vinohrady Városi Színház (ma Vinohrady Színház) igazgatója. épület.

Látnivalók

A Só- és borsszórók Múzeuma az információs központban (Pod Velvarskou branou Velvarská 136/1) található. A múzeum 2011. április 1-jén alakult. A só Slana történetének szerves része. Több mint 700 darab a gyűjteményben a világ minden tájáról, főként turisták által pótolva.

A kerületi ház egy kétszintes neoreneszánsz saroképület 1902-ből. A projekt szerzője Jan Vejrych. Az épület volt az első saját vízvezetékkel rendelkező épület a városban. 1918-ig a házban volt a Slansky kerület kormányzójának irodája. Csehszlovákia megalakulása után itt működött a Slany Politikai Körzet járási igazgatása, majd az azonos nevű közigazgatási körzet ugyanezen igazgatása. A huszadik század végén cseh posta. Jelenleg az épület néhány helyiség kivételével minimálisan kihasznált.

A Szent Sír-kápolna , köznyelven Bozhak néven is ismert, a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika központi részének utánzata. 1665-ben épült kápolna.

A Szent Gotthárd -templom eredetileg a román stílusú bazilika dékáni templomának helyén épült. Gotthard. A presbitérium és a sekrestye is a régi alapokra épült. A presbitérium hálóboltozattal van beüvegezve, amelyet a 16. század elején az Áldás Krisztust és az evangélisták képeivel díszítettek. A nyugati portál őrzi az eredeti, 16. század eleji későgótikus ajtókat is.

A Szentháromság -templom 1581-1602 között alakult temetővárosi templomként. A kápolnát Bernard Ignac Martinicki gróf építtette, miután 1657-ben visszatért egy loretói zarándoklatról. Falait Szűz Mária életének jeleneteinek ciklusa díszíti. Eredetileg ferences, ma karmelita kolostor, 1655-ös alapításakor a harmincéves háború által elpusztított régió felépülésének egyik jele volt. A kolostor 1993 óta működik.

Zsinagóga 1864 májusában a zsidó hitközség építési engedélyt kapott, és már 1865-ben üzembe helyezték az épületet. Ez egy kétszintes épület, az akkoriban divatos, úgynevezett mór stílusban készült. Világháborúig a zsinagógában tartották a szertartásokat. 1942-ben az elkobzott liturgikus tárgyakat (tóratekercseket, imakönyveket, szöveteket stb.) a prágai Központi Zsidó Háborús Múzeumba vitték. A zsinagóga 1958-tól a kulturális műemlékek listáján szerepel, 1961-ben állami tulajdonba került, 1965-ben raktárként szolgált, később lakások voltak itt. 1974 óta az épület a Kladnói Állami Regionális Levéltár fióktelepeként szolgál. 2017 óta dolgozik itt a cseh rendőrség.

A slanai zsidó település legrégebbi említése a 14. század első felére nyúlik vissza, amikor Prága óvárosában, a Valentinské utcában egy ház tulajdonosaként említenek egy "szlanai zsidót". A zsidóknak nem volt szabad éjszakát a városban tölteni. A zsidók csak a forradalmi 1848-as év után telepedhettek le véglegesen és korlátozások nélkül Slany királyi városában. Már 1861-ben megalakult egy vallási egyesület (Israelitische Cultusverein Schlan), amely később teljes jogú zsidó vallási közösséggé alakult (Israelitische Cultusgemeinde Schlan). Február 8-án kezdődik a zsinagóga építése, amelyet alig egy év múlva, 1865-ben ünnepélyesen nyitottak meg. A Masaryk tértől mintegy 100 méterrel északkeletre, a Fryczowa utcában található. František Štěch sláni építész tervezte mór stílusban, neoromán elemekkel, és így váltotta fel az izraelita vallási közösség amúgy sem kielégítő korábbi imaházát a Kinskiego utcai U Temple Hotelben.

Népesség

Év népesség
1869 8917 [6]
1880 9835 [6]
1890 11 128 [6]
1900 11 589 [6]
1910 12 197 [6]
1921 9124 [3]
1930 12 792 [6]
1950 11 823 [6]
Év népesség
1961 12 089 [3]
1970 12 434 [3]
1980 14 748 [6]
1991 15 586 [3]
2001 15 237 [3]
2011 15 274 [3]
2014 15 386 [7]
2016 15 515 [nyolc]
Év népesség
2017 15 505 [9]
2018 15 613 [tíz]
2019 15 834 [tizenegy]
2020 15 864 [12]
2021 16 010 [13]
2022 15 862 [5]

Galéria

Testvérvárosok

Skalica, Szlovénia

Cseh Köztársaság

Jegyzetek

  1. Igazított ISNI és Ringgold azonosítók intézmények számára  // zenodo - 2017. - doi:10.5281/ZENODO.758080
  2. Jakl L. Jak stará jsou česká města? Legendás tény.  (cseh) // iDNES.cz - 2011.
  3. 1 2 3 4 5 6 7 Historicý lexikon obcí České republiky 1869–2005  (cseh) : 1. díl / szerk. J. Růžková , J. Škrabal - ČSÚ , 2006. - 759 p. — ISBN 978-80-250-1310-6
  4. Cseh Statisztikai Hivatal Malý lexikon obcí České republiky - 2017 - Cseh Statisztikai Hivatal , 2017.
  5. 1 2 Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2022. 1. 1.  (cseh) - Praha : ČSÚ , 2022.
  6. 1 2 3 4 5 6 7 8 Historicý lexikon obcí České republiky – 1869–2011  (cseh) – ČSÚ , 2015.
  7. Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2014.1.1 .  (cseh) - Praha : 2014.
  8. Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2016.1.1 .  (Csehország) - Praha : 2016.
  9. Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2017.1.1.  (cseh) - Praha : 2017. - ISBN 978-80-250-2770-7
  10. Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2018.1.1.  (cseh) - Praha : ČSÚ , 2018. - ISBN 978-80-250-2843-8
  11. Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2019.1.1.  (cseh) - Praha : ČSÚ , 2019. - ISBN 978-80-250-2914-5
  12. Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2020.1.1.  (Csehország) - Praha : ČSÚ , 2020.
  13. Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2021.1.1.  (Csehország) - Praha : ČSÚ , 2021.

Linkek