Város | |||||
Slans | |||||
---|---|---|---|---|---|
Slany | |||||
|
|||||
50°13′51″ s. SH. 14°05′16 hüvelyk e. | |||||
Ország | |||||
él | Közép-Csehország | ||||
Terület | Kladno | ||||
PIU | Slani | ||||
belső felosztás | 10 kataszteri negyed | ||||
Gondnok | Martin Grabanek | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Első említés | 1239 [2] és 993 [3] | ||||
Korábbi nevek | Schlan | ||||
Négyzet |
|
||||
Középmagasság | 234 m | ||||
Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | |||||
Digitális azonosítók | |||||
Irányítószám | 274 01 | ||||
autó kódja | KL | ||||
Egyéb | |||||
meuslany.cz | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Slany ( csehül Slaný , németül Schlan ) egykori királyi város a Cseh Köztársaság Közép - Csehországi Régiójának Kladno régiójában .
Prágától 29 km-re északnyugatra, a Szlanszki-hegy lábánál található. Adminisztratív részeket tartalmaz: Slany, Blagotice, Dolin, Kvits, Kviček, Lotoush, Netovice, Bran, Trpomechi és Zhelevčice.
A város nevét a Slany (Só) folyóról kapta, amely a Szlanszkaja-hegy lábánál lévő forrásból ered, amelynek közelében sólerakódásokat fedeztek fel.
A krónika szerint Slanyt 750 körül alapította Neklan herceg . A 14. század elején II. Vencel király királyi városi kiváltságokat adott Slany falunak. 1348-ban földrengés rázta meg a várost. Károly király 1358 után IV. elrendelte a prágai szőlőtelepítést, és Slanyban is bővítették a szőlőültetvényeket. A Slanskaya hegy lejtőin vagy Gaye lejtőin helyezkedtek el. 1371-ben a város pusztító tűzvészben szenvedett, amely után azonnal megkezdődött a helyreállítás, beleértve a gótikus plébániatemplom új épületének építését. Gotthard.
Nem sokkal a huszita zavargások kitörése után, 1419-ben reformista papok érkeztek a városba. Slany még egyike volt annak az úgynevezett hat kiválasztott huszita városnak, amelyet a radikális prédikátorok által várt közelgő világvégén meg kellett menteni. 1420 májusában fordulat következett be, amikor Zsigmond csapatai elfoglalták a várost, és még maga az uralkodó is felkereste, a husziták hívei ellen emelt szót. 1421 márciusában azonban a városiak újra kinyitották a huszita hadsereg kapuit, és a prágai városszövetség részévé váltak. Benne maradtak egészen addig, amíg a radikálisabb Tabor Liga csapatai a dubai Jan Rogach vezetésével 1425 áprilisában elfoglalták és kifosztották a várost, amelynek aztán további tíz évre a részesei lettek. A taboriták 1434-es lipányi csatában bekövetkezett veresége után a város átadta magát a feudális egység uralmának, és 1436-ban Zsigmondot királyává fogadta. Slany továbbra is a mérsékelt utrakista mozgalomhoz tartozott, 1452-ben támogatta a poděbradyi Jiri tartományi adminisztrátorrá választását. Ezután Podebrad György király számos kiváltságot adott a városnak.
A város részt vett az uralkodó elleni felkelésben 1618-ban, amikor itt élt a visszatartó Falka Frigyes király családja, valamint az 1648-as felkelésben.
Bernard Ignac Martinicki (Bernard Ignác Jan z Martinic) barokk jelleget adott a városnak. 1655-ben ferences kolostort alapított a reneszánsz Szentháromság temetőtemplom mellett a város falain kívül, és felépítette a Loreto-kápolnát. 1658-ban a főtéren piarista kollégiumot alapított, amely középiskolai szintű oktatást nyújtott, és felépítette a Martinitsky Dvor 1. számú épületet a birtok földesúri igazgatására. 1662-ben elrendelte, hogy a Szlanszki-hegyen három keresztet állítsanak fel a Golgota jeleként, 1665-ben pedig felépítette a Szent Sír-kápolnát, a legrégebbi Csehországban.
Slany a 110-es Kralupy nad Vltavou Louny vasútvonalon található. Ez egy egyvágányú országos útvonal, eredeti nevén Prága-Duh vasút.
Az U Slaného egy kis belföldi repülőtér, amelyet elsősorban szabadidős repülésekre használnak. Az Aeroklub Slaný üzemelteti.
A helytörténeti múzeum 1885 óta működik a városban, a Masaryk téri egykori PR-kollégiumban.
Ugyanitt található a Václav Štěch Könyvtár is, amelyet 1897-ben alapított Václav Štěch, aki akkoriban tanár volt Slanyban, később szerkesztő, író, dramaturg és a Královski Vinohrady Városi Színház (ma Vinohrady Színház) igazgatója. épület.
A Só- és borsszórók Múzeuma az információs központban (Pod Velvarskou branou Velvarská 136/1) található. A múzeum 2011. április 1-jén alakult. A só Slana történetének szerves része. Több mint 700 darab a gyűjteményben a világ minden tájáról, főként turisták által pótolva.
A kerületi ház egy kétszintes neoreneszánsz saroképület 1902-ből. A projekt szerzője Jan Vejrych. Az épület volt az első saját vízvezetékkel rendelkező épület a városban. 1918-ig a házban volt a Slansky kerület kormányzójának irodája. Csehszlovákia megalakulása után itt működött a Slany Politikai Körzet járási igazgatása, majd az azonos nevű közigazgatási körzet ugyanezen igazgatása. A huszadik század végén cseh posta. Jelenleg az épület néhány helyiség kivételével minimálisan kihasznált.
A Szent Sír-kápolna , köznyelven Bozhak néven is ismert, a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika központi részének utánzata. 1665-ben épült kápolna.
A Szent Gotthárd -templom eredetileg a román stílusú bazilika dékáni templomának helyén épült. Gotthard. A presbitérium és a sekrestye is a régi alapokra épült. A presbitérium hálóboltozattal van beüvegezve, amelyet a 16. század elején az Áldás Krisztust és az evangélisták képeivel díszítettek. A nyugati portál őrzi az eredeti, 16. század eleji későgótikus ajtókat is.
A Szentháromság -templom 1581-1602 között alakult temetővárosi templomként. A kápolnát Bernard Ignac Martinicki gróf építtette, miután 1657-ben visszatért egy loretói zarándoklatról. Falait Szűz Mária életének jeleneteinek ciklusa díszíti. Eredetileg ferences, ma karmelita kolostor, 1655-ös alapításakor a harmincéves háború által elpusztított régió felépülésének egyik jele volt. A kolostor 1993 óta működik.
Zsinagóga 1864 májusában a zsidó hitközség építési engedélyt kapott, és már 1865-ben üzembe helyezték az épületet. Ez egy kétszintes épület, az akkoriban divatos, úgynevezett mór stílusban készült. Világháborúig a zsinagógában tartották a szertartásokat. 1942-ben az elkobzott liturgikus tárgyakat (tóratekercseket, imakönyveket, szöveteket stb.) a prágai Központi Zsidó Háborús Múzeumba vitték. A zsinagóga 1958-tól a kulturális műemlékek listáján szerepel, 1961-ben állami tulajdonba került, 1965-ben raktárként szolgált, később lakások voltak itt. 1974 óta az épület a Kladnói Állami Regionális Levéltár fióktelepeként szolgál. 2017 óta dolgozik itt a cseh rendőrség.
A slanai zsidó település legrégebbi említése a 14. század első felére nyúlik vissza, amikor Prága óvárosában, a Valentinské utcában egy ház tulajdonosaként említenek egy "szlanai zsidót". A zsidóknak nem volt szabad éjszakát a városban tölteni. A zsidók csak a forradalmi 1848-as év után telepedhettek le véglegesen és korlátozások nélkül Slany királyi városában. Már 1861-ben megalakult egy vallási egyesület (Israelitische Cultusverein Schlan), amely később teljes jogú zsidó vallási közösséggé alakult (Israelitische Cultusgemeinde Schlan). Február 8-án kezdődik a zsinagóga építése, amelyet alig egy év múlva, 1865-ben ünnepélyesen nyitottak meg. A Masaryk tértől mintegy 100 méterrel északkeletre, a Fryczowa utcában található. František Štěch sláni építész tervezte mór stílusban, neoromán elemekkel, és így váltotta fel az izraelita vallási közösség amúgy sem kielégítő korábbi imaházát a Kinskiego utcai U Temple Hotelben.
Év | népesség | |
---|---|---|
1869 | 8917 | [6] |
1880 | 9835 | [6] |
1890 | 11 128 | [6] |
1900 | 11 589 | [6] |
1910 | 12 197 | [6] |
1921 | 9124 | [3] |
1930 | 12 792 | [6] |
1950 | 11 823 | [6] |
Év | népesség | |
---|---|---|
1961 | 12 089 | [3] |
1970 | 12 434 | [3] |
1980 | 14 748 | [6] |
1991 | 15 586 | [3] |
2001 | 15 237 | [3] |
2011 | 15 274 | [3] |
2014 | 15 386 | [7] |
2016 | 15 515 | [nyolc] |
Év | népesség | |
---|---|---|
2017 | 15 505 | [9] |
2018 | 15 613 | [tíz] |
2019 | 15 834 | [tizenegy] |
2020 | 15 864 | [12] |
2021 | 16 010 | [13] |
2022 | 15 862 | [5] |
Skalica, Szlovénia
Cseh Köztársaság
![]() |
| |||
---|---|---|---|---|
|
A közép-csehországi régió városai | ||
---|---|---|
Benesov | ||
Beroun | ||
Kladno | ||
Colin | ||
Kutna Hora |
| |
Molnár |
| |
Mladá Boleslav | ||
Nymburk | ||
Prága Kelet | ||
Prága Nyugat | ||
Pribram |
| |
Rakovnik |