Benesov
Benešov ( csehül Benešov , ejtsd: [beneshof]) város Csehország közép- csehországi régiójában , Prágától 37 km-re délkeletre található . Kibővített jogkörrel rendelkező község a Benešovi járás közigazgatási központja . Körülbelül 16 000 lakos.
Történelem
A 11. században a Přemyslidek parancsára Prágától délre korábban feltáratlan területeket telepítettek be . Az első település Benešov helyén a jelenlegi Na Karlově járás területén található, ahol a nemesi udvar és a templom épült. Majd a jelenlegi Masaryk tér helyén városi piac épült. Karlovon minorita kolostort alapítottak, a település élére a benešovi Tóbiás prágai püspök került, aki a Konopiste erődöt építette. A Benešovićok halála után a Sternberk család vette át a hatalmat a városban . Ebben az időben a városnak saját címere van - egy nyolcágú arany csillag kék alapon. 1420-ban a kolostort felgyújtotta Jan Zizka Prága elleni hadjárata során.
1541-1566-ban. Benešovban élt Matěj Spitz harangozó , aki nagyszámú harangot készített a szomszédos templomokba Bystršice , Okrouglitsa , Lounevice, Postupice, Olbramovice, Na Gradka , Kondrac stb.. A város súlyosan megrongálódott a harmincéves háború során ostrom alá vették és a svéd csapatok elfogták 1648-ban.
1703-ban a városban megalakult a piaristák rendi kollégiuma, ahol elemi iskola és gimnázium működött.
1802-ben Benešov lefizette állampolgárságát, és etnikailag cseh városként a hazafias tevékenység helyszínévé vált. 1871 óta halad át a városon a Prága - Ceske Budejovice vasút .
A második világháború idején a várost kitelepítették, és SS-Stadt Böhmen névre keresztelték. A Waffen SS katonai gyakorlóterének egy részét a Tabor felé vezető országúttól nyugatra helyezték el. Ez azt jelentette, hogy 1943. április 15-ig a városnak el kellett hagynia a vasúttól nyugatra és a Mahova utcától délre élő teljes lakosságot, vagyis a Jiraskova, Zizkova és Gusova utcák közötti teljes tömböt [5] .
Látnivalók
- templom Szent Mikulash. XIII század.
- templom Szent Anna.
Népesség
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ Jakl L. Jak stará jsou česká města? Legendás tény. (cseh) // iDNES.cz - 2011.
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Historicý lexikon obcí České republiky 1869–2005 (cseh) : 1. díl / szerk. J. Růžková , J. Škrabal - ČSÚ , 2006. - 759 p. — ISBN 978-80-250-1310-6
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal Malý lexikon obcí České republiky - 2017 - Cseh Statisztikai Hivatal , 2017.
- ↑ 1 2 Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2022. 1. 1. (cseh) - Praha : ČSÚ , 2022.
- ↑ Staněk Stanislav Evakuace území mezi Vltavou a Sázavou za okupace// Sborník vlastivědných prací z Podblanicka. Prága. 1973
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Historicý lexikon obcí České republiky – 1869–2011 (cseh) – ČSÚ , 2015.
- ↑ Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2014.1.1 . (cseh) - Praha : 2014.
- ↑ Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2016.1.1 . (Csehország) - Praha : 2016.
- ↑ Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2017.1.1. (cseh) - Praha : 2017. - ISBN 978-80-250-2770-7
- ↑ Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2018.1.1. (cseh) - Praha : ČSÚ , 2018. - ISBN 978-80-250-2843-8
- ↑ Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2019.1.1. (cseh) - Praha : ČSÚ , 2019. - ISBN 978-80-250-2914-5
- ↑ Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2020.1.1. (Csehország) - Praha : ČSÚ , 2020.
- ↑ Český statistický úřad Počet obyvatel v obcích - k 2021.1.1. (Csehország) - Praha : ČSÚ , 2021.
Szótárak és enciklopédiák |
- Brockhaus és Efron
- Zsidó Brockhaus és Efron
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|