Dobrúd tünet

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2016. február 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 14 szerkesztést igényelnek .

A dobverők (dob ujjai, Hippokratész ujjai) egyik tünete az ujjak és lábak terminális falánjainak  lombik alakú megvastagodása krónikus szív- , tüdő- , májbetegségek esetén, a körömlemezek jellegzetes deformációjával óra formájában. szemüveg . Ugyanakkor a hátsó körömredőt és a körömlemezt alkotó szög oldalról nézve meghaladja a 180°-ot. A köröm és az alatta lévő csont közötti szövet szivacsos karaktert kap, aminek köszönhetően a köröm tövére nyomva a körömlemez mobilitása érezhető. Egy dobverős betegnél, ha az ellentétes kezek körmeit összehasonlítják, a rés eltűnik közöttük (Shamroth-tünet).

A dob ujjai nem önálló betegség, hanem más betegségek és kóros folyamatok tájékoztató jelei.

Ezt a tünetet először Hippokratész írta le , ami megmagyarázza a dobverő tünetének egyik nevét - Hippokratész ujjait (Digiti hippocratici).

Etiológia

A dobrudak tünetének megjelenését okozó betegségek és kóros állapotok a következők lehetnek:

Pulmonalis

Kardiovaszkuláris

Gasztrointesztinális

Egyéb

Patogenezis

A kéz- és lábujjak disztális phalangusainak megvastagodását a körömlemez és a csont között elhelyezkedő kötőszövet növekedése okozza . Ennek a hiperpláziának az oka még mindig ismeretlen. Feltételezhető, hogy az okok a humorális szabályozás megsértésében rejlenek provokáló tényezők hatására, beleértve a krónikus hipoxiát , ami az ujjak disztális falánjainak értágulatához vezet . Az angiográfia megnövekedett véráramlást mutat az ujjakban, nyilvánvalóan az arteriovenosus anasztomózisok megnyílása miatt egy azonosítatlan endogén értágító hatása alatt .

Klinikai jelentősége

Amikor ez a tünet megjelenik, a beteg teljes és alapos vizsgálata szükséges az előfordulás okának meghatározásához.

Irodalom