Szibinszkij dialektus

Szibinszkij dialektus
önnév ᠰᡞᠪᡝ ᡤᡞᠰᡠᠨ [ɕivə]
Országok  Kína
Régiók Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület
A hangszórók teljes száma 30 000 ( 2000 ) [1]
Állapot komoly fenyegetés [2]
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

Altáj család

Tungus-mandzsúriai ág
Írás Mandzsu ábécé
Nyelvi kódok
ISO 639-1
ISO 639-2
ISO 639-3 sjo
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 1430
Etnológus sjo
Nyelvi szféra 44-CAA-cbe
ELCat 1185
IETF sjo
Glottolog xibe1242

A szibini dialektus  a szibó nép nyelve , amelyet Kína Hszincsiang Ujgur Autonóm Területén beszélnek , ahol a Chaphal-Sibo autonóm megye létezik . Az altaji nyelvcsalád tungus-mandzsu ágához tartozik . A fuvarozók száma 2000-ben 30 ezer fő volt [1] .

A kínai tudósok a Szibinszkijt független nyelvnek ismerik el, míg az orosz kutatók a mandzsu nyelv dialektusának tartják .

A szibini nyelvjárás nyilvánvalóan nem a mandzsu nyelv közvetlen leszármazottja, de nagyon közel áll hozzá, és valószínűleg a nyelvjárásának tekinthető [3] . Az első információk a szibin nyelvről a 19. század második felében jelentek meg , később, a 20. század elején a Szentpétervári Egyetem egyik hallgatója, F. V. Muromsky beszédmintákat rögzített, amelyeket később Lengyelországban publikáltak [4] . Van szótár a köznyelvi szibini dialektusról, anyanyelvi beszélők által rögzített beszédminták [5] és egyéb művek [6] . A szibini dialektus a tudományos irodalomban leginkább tanulmányozott mandzsu nyelvjárás.

Jelenleg a megyében havonta többször is vannak szibe nyelvű tévéműsorok; hetente kétszer jelenik meg a " Chapchal Serkin " ("Chapchal News") újság - ez az egyetlen újság a világon Szibinben, és általában mandzsu nyelven.

Írás

A mandzsu írást használják a szibini dialektus írásához .

1957-ben a kínai nyelvészek a Sibe dialektusra kidolgoztak egy cirill ábécé alapján ábécét, amelyet azonban a gyakorlatban nem használtak [7] : A a, B b, C c, G g, Ғ ғ, D d, E e, E yo , F f, Җ җ, Z z, I i, Y y, K k, Қ қ, L l, M m, N n, Ң n, O o, Ө ө, P p, R r , C s, T t, Y y, Y y, F f, X x, Ҳ х, C c, H h, Sh w, s, I i, b .

A Sibe dialektus írásrendszereinek táblázata [8] [9]
Kezdet Átl. Uszony. Regény. Kiril. HA EGY
᠊ᠠ᠊ ᠊ᠠ᠊᠊᠋ A a A a a
ᡝ᠊ ᠊ᡝ᠊ ᠊᠊ ᠊ᡝ‍ᡝ᠋᠊ᠠ᠋ e e Neki ə
ᡳ᠊ ᠊ᡳ᠋᠊ ᠊ᡳ én i Ésés én
ᠣ᠊ ᠊ᠣ᠊ ᠊ᠣ Ó o Ó, oh ɔ
ᡠ᠊ ᠊ᡠ᠊᠊ᠣ᠊ ᠊ᡠ ᠊ᠣ u u u u u
ᡡ᠊ ᠊ᡡ᠊ ᠊ᡡ uu uu Ө ө u:
ᠨ᠊ ᠊ᠨ᠋᠊ ᠊ᠨ N n N n n
ᡴ᠊ ᠊ᡴ᠋᠊ ᠊ᡴ K k Қ қ q
ᡤ᠊ ᠊ᡤ᠊ G g Ғ ғ ɢ
ᡥ᠊ ᠊ᡥ᠊ Ⱨⱨ Ҳ ҳ χ
᠊ᡴ᠋᠊ ᠊ᡴ᠋ K k K to k
᠊ᡬ᠊ G g G g g
᠊ᡭ᠊ H h x x x
ᠪ᠊ ᠊ᠪ᠊ ᠊ᠪ Bb B b b
ᡦ᠊ ᠊ᡦ᠊ Pp P o p
ᠰ᠊ ᠊ᠰ᠊ ᠊ᠰ S s C-vel s
ᡧ᠊ ᠊ᡧ᠊ Sh sh W w ʂ
ᡨ᠋᠊ ᡨ᠋᠊ ᠊ᡨ᠌᠊ ᠊ᡨ T t T t t
ᡨ᠌᠊ ᠊ᡨ᠍᠊ T t T t t
ᡩ᠊ ᠊ᡩ᠊ D d D d d
ᡩ᠋᠊ ᠊ᡩ᠋᠊ D d D d d
ᠯ᠊ ᠊ᠯ᠊ ᠊ᠯ l l L l l
ᠮ᠊ ᠊ᠮ᠊ ᠊ᠮ M m Mm m
ᠴ᠊ ᠊ᠴ᠊ Chch h h
ᠵ᠊ ᠊ᠵ᠊ Zhzh Җ җ
ᠶ᠊ ᠊ᠶ᠊ Y y th j
᠊ᡵ᠊ ᠊ᡵ R r R p r
ᡶ‍ ‍ᡶ‍ F f f f f
ᠸ᠊ ᠊ᠸ᠊ Ww I Y v
᠊ᠩ᠊ ᠊ᠩ Ngng Ң ң ŋ
ᠺ᠊ ᠊ᠺ᠊ Kk kk Қ қ k
ᡬ᠊ ᠊ᡬ᠊ Gg gg Ғ ғ g
ᡭ᠊ ᠊ᡭ᠊ hh hh x
ᡮ᠊ ᠊ᡮ᠊ c c C c ts
ᡮ᠊ᡝ᠋ Cy cy tsɿ
ᡯ᠊ ᠊ᡯ᠊ Z Z W h dz
ᡰ᠊ rr rr ʐ
ᠰ᠊ᡝ᠋ vki sɿ
ᡱ᠊ ᠊ᡱ᠊ Chy chy tʂɿ
ᡷ᠊ ᠊ᡷ᠊ zhy zhy dʐɿ

Jegyzetek

  1. 1 2 Sibean in Ethnologue. A világ nyelvei .
  2. UNESCO Nyelvek Vörös Könyve
  3. Norman 160; cit. Szerző: Gorelova 31
  4. Kaluzyński 1977
  5. Yamamoto 1969
  6. Norman 1974, Li Shulan 1983, 1984, 1986
  7. Minglang Zhou. Többnyelvűség Kínában: a kisebbségi nyelvekre vonatkozó reformok megírásának politikája. Berlin, 2003. ISBN 3-11-017896-6
  8. 徐琳,木玉璋,盖兴之.傈僳语简志. - 北京: 民族出版社, 1986. - P. 58. - 155 p.
  9. 戈思明.滿文的傳承 : 新疆錫伯族. - Taibei: Xiuwei zixun keji gufen youxian gongsi, 2019. - ISBN 9789863266815 .

Irodalom

Linkek