| bohém hűbérese | |||
| Ratibor-Opavai Hercegség | |||
|---|---|---|---|
| lat. Ducatus Ratiboria et Oppaviensis cseh. Ratiborské a Opavské knižectví német. Herzogtum Ratibor und Troppau lengyel. Księstwo raciborsko-opawskie | |||
|
|||
| ← ← → → → 1337-1377 _ _ |
|||
| Főváros | Ratiburg | ||
| Vallás | katolicizmus | ||
| Pénznem mértékegysége | Heller Ratibor | ||
A Ratibor-Opavai Hercegség ( latinul Ducatus Ratiboria et Oppaviensis , csehül Ratibořské a Opavské knížectví , németül Herzogtum Ratibor und Troppau , lengyelül Księstwo raciborsko-opawskie ) az egyik sziléziai fejedelemség történelmi neve .
1336-ban Leszek Racibuzh cseh vazallus úgy halt meg, hogy nem hagyott örököst, 1337-ben Luxemburgi János cseh király pedig átruházta Ratibor hercegségét másik vazallusára, II. Mikulash ópavai hercegre . Ennek eredményeként a Ratibori Hercegség és az Ópavai Hercegség beolvadt a Ratibor-Opavai Hercegségbe .
1345-ben a fejedelemség területén csata zajlott Luxemburgi Johann cseh király és III. Kázmér lengyel király között .
II. Mikulas 1365-ös halála után fiai egy ideig közösen uralták a fejedelemséget, de 1377-ben (amikor a legfiatalabb közülük, Přemysl 12 éves volt, amit akkoriban elegendőnek tartottak az uralkodás megkezdéséhez) felosztották a fejedelemséget. birtoklás egymás között. Jan megkapta a Ratiborsko-Krnovskoe Hercegséget , Mikulas - Glubchitse várost , Vencel és Přemysl pedig az Opava Hercegséget kapta közös tulajdonban .
| sziléziai fejedelemségek | |
|---|---|
| A kezdeti | |
| Alsó-Szilézia |
|
| Felső-Szilézia |
|
| Egyéb |
|