| történelmi állapot | |||
| Ratibor-Krnov Hercegség | |||
|---|---|---|---|
| lat. Ducatus Ratiboria et Carnovia cseh. Ratiborské a Krnovské knížectví német. Herzogtum Ratibor und Jägerndorf lengyel. Księstwo raciborsko-karniowskie | |||
|
|||
| ←
→ → 1377-1437 _ _ |
|||
A Ratibor-Krnovo Hercegség ( latinul Ducatus Ratiboria et Carnovia , csehül Ratibořské a Krnovské knížectví , németül Herzogtum Ratibor und Jägerndorf , lengyelül Księstwo raciborsko-karniowskie ) a sziléziai fejedelemségek egyike .
A fejedelemség 1377-ben jött létre, amikor a Ratibor-Opava fejedelemséget felosztották II . Mikulás fiai között – Ratibor legidősebb fia , I. Jan Racibórzt , Krnovot , Bruntált , Mikoluwt , Pszczynát , Wodzisław-Sląskit , Rybniket és Zhoryt kapta .
1375-ben a fejedelemség elvesztette Pszczynát és Mikołówot, amelyeket Vladislav Opolchiknak adtak el . Zsori 1378-1382-ben Prshemyslav ceszyni hercegnek volt elzálogosítva, 1384-ben pedig ugyanannak Vlagyiszlav Opolcsiknak adták el. Krno és Glubčice 1385-ben zálogba került Opolczyknak, 1390-ben pedig eladta Jost morvaországi őrgrófnak ; Ugyanebben az 1385-ben a Bruntal öröksége IV. Mikulas birtokába került .
1405-1407-ben, a gyermektelen Mikulászok halála után, Vas II . A többit 1422-ben vásárolták ki.
1437-ben Vas János örökségét felosztották fiai között: II. Ratibori Vencel a Ratibori Hercegséget , V. Krnovszki Mikulas pedig a Krnovi Hercegséget kapta .
| sziléziai fejedelemségek | |
|---|---|
| A kezdeti | |
| Alsó-Szilézia |
|
| Felső-Szilézia |
|
| Egyéb |
|