Mária siralma

A „Mária-siralom” orosz szövege:

Nem tanítottak sírni,
Most nem rejtem el a könnycseppeket.
Elviselek minden bánatot - nem zihálok,
De a Fiú nélkül - fény nélkül - kiszáradok.
Tiszta nap az éjszaka közepén
Nézz rám, fiam!
A bánat által lefektetett adótól -
Anya mentsd meg zokogásodat:
Mell - a kín kövétől,
Szem - a szakadék könnyeitől.
Vagy ömlik a véred a földre,
vagy nem dobog a szívem,
Minden világ Fénye,
Minden szín színe!
Érzem ezeket a halandó kínokat,
Mintha a szögek a kezembe vájtak volna.
Örömmel viselem fájdalmadat,
Ó, fiam, örömöm!
Sebekből vér folyik, mint a víz,
Meztelenségedben nincs szégyen.
A sírás kiszakad a mellkasomból –
Hadd hallja a hóhér.
A bánat fészket rak odabent -
Nem lehet elrendelni: "Halj meg!"
Magamnak varrnék lepel,
S a saját fiamnak élnék.
Haláláért az egész világ
félve válaszol.
Ó,
a prófétai Simeon szava megtelt valósággal:
Ma, ahogy egykor megjövendölte, egy
penge lép be a gyötrelem szívébe.
Jobb, ha távol maradnak egymástól a napok,
ha nem lenne ez a kín.
Lehet, hogy külön
élve most nem szenvedne halálosan?
Ó, hóhér, mit csináltál
a megszégyenült Júdeával?
Keresztre szegezték fiukat –
Bűntelenül!
A fehér kezek alá vették, szoros kötelet kötöttek,
Mint a tolvaj, húzták a kötelet,
Halni dárdával átszúrták.
Kínozd meg - minden egy,
Csak a fiadnak könyörülj.
És ha nincs hír az irgalmasságról,
végezd ki együtt az anyát és a fiút!
Orosz fordítás: Irina Kovaleva

Régi magyar nyelvű szöveg:

Volek sirolm tudotlon.
Sirolmol sepedik,
Buol oszuk, epedek.

Választ világumtuul -
Zsidou fiodumtuul,
Ézes ürümemtüül.

Ó én ezes urodum,
Eggyen igy fiodum!
Sirou anyá teküncsed,
Búábeleül kinyuhhad!

Szemem künyüel árad,
En junhum buol farad.
Te vérüd hullottya En
junhom ​​​​olélottya.

Vilag vilaga,
Viragnak viraga!
Keserüen kinzatul,
Vos szegekkel veretul.

Uh nekem, en fiom,
Ézes mezüül!
Szegenyül szepsegüd,
Vírüd hioll viezül.

Sirolmom ,
fuhászatum
_

Végy halál engümet,
Eggyedüm íllyen,
Maraggyun urodum,
Kit világ féllyen!

Ó igoz Simeonnok
Bezzeg szovo ére;
En érzem ez bútürűt,
Kit níha egíre.

Tüüled válnum,
De nüm valállal,
Hul így kinzassál,
Fiom, halállal.

Zsidou, mit tesz,
Türventelen,
Fiom mert hol
Biüntelen.

Fugva, husztuzva,
Üklelve, ketve
Ülüd.

Kegyüggyetük fiomnok,
Ne légy kegyülm mogomnok,
Ovogy halál kináal,
Anyát ezes fiáal
Egyembelű üllyétük!