Henry Algernon Percy | |
---|---|
angol Henry Algernon Persy | |
Northumberland 5. grófja | |
1489. április 28. – 1527. május 19 | |
Előző | Henry Percy |
Utód | Henry Percy |
8. báró Percy | |
1489. április 28. – 1527. május 19 | |
Előző | Henry Percy |
Utód | Henry Percy |
Születés |
1478. január 13 |
Halál |
1527. május 19. (49 évesen)
|
Nemzetség | Percy |
Apa | Henry Percy, Northumberland 4. grófja |
Anya | Maud Herbert |
Házastárs | Katherine Spencer |
Gyermekek | Henry Percy, Northumberland 6. grófja , Sir Thomas Percy , Sir Ingelram Percy, Margaret Percy, Maud Percy |
Díjak |
Henry Algernon Percy ( eng. Henry Algernon Persy ; 1478. január 13. – 1527. május 19.) - angol arisztokrata, Northumberland 5. grófja és Percy 8. bárója . VII. Henrik és VIII . Henrik királyok udvarnoka, a Franciaországgal és Skóciával vívott háborúk résztvevője . A Harisnyakötő Rend lovagja .
Henry Algernon Percy Anglia egyik legelőkelőbb és legbefolyásosabb családjához tartozott, amelynek képviselői hatalmas területek birtokában voltak (főleg a királyság északi részén), és Northumberland grófjai és Percy bárói címet viselték . Henry Algernon apja Henry volt, Northumberland 4. grófja, anyja pedig Maud Herbert, William Herbert, Pembroke 1. grófja és Anne Devereux lánya . Henry Algernon után további négy fia született a családban (William, Alan, Joslen és Arundel) és három lánya - Eleanor, Ann és Elizabeth. Az első Edward Stafford, Buckingham 3. hercegének , a második William Fitzalannak, Arundel 18. grófjának [3] felesége lett .
Henry Algernon 1478. január 13-án született a northumberlandi Alnwick kastélyban , és VII. Henrik király udvarában nevelkedett . 1489. április 28-án, apja halála után örökölte a családi birtokokat és címeket. Ugyanezen év november 21-én, azon a napon, amikor Arthur herceg walesi herceg lett , a 11 éves grófot lovaggá ütötték. Sir Henry jelen volt az Étaples-i Szerződés megkötésén 1492-ben, és kiemelkedő szerepet játszott az 1494-es Henrik herceg (a leendő VIII. Henrik király ) lovaggá ütésekor. 1495-ben Percy Harisnyakötő lovag lett , 1497-ben a királyi hadseregben szolgált, és Blackheathben harcolt a cornwalli lázadók ellen. 1498. május 14-én Northumberland grófja végre megszerezte örökös jogait. Köztudott, hogy éves bevétele körülbelül 2300 font volt, de a gróf évente legalább 1500 fontot költött számos kíséretére, ráadásul sokba került a fényűző élet és a gyakori bírósági utazás. Ezért Henry Algernon folyamatosan eladósodott [4] .
1500-ban Northumberland jelen volt VII. Henrik király és Fülöp főherceg találkozóján . Számos tisztséget töltött be - várkapitány, erdész, bírói bizottsági tag. 1503. június 30-án Percy lett a skót határon a keleti védjegyek őre, és egyik első feladata az volt, hogy a király lányát, Margit hercegnőt Skóciába kísérje vőlegényéhez, IV . Jakab királyhoz .
Úgy tűnik, Sir Henry nem sokkal az uralkodó halála előtt kiesett VII. Henrik kegyéből. Királyi engedély nélkül feleségül vette Elizabeth Hastings gazdag örökösnőt, aki a gyámsága alatt állt, és ezért hatalmas, 10 000 font pénzbírságot kapott. VII. Henrik 1509-ben bekövetkezett haláláig a gróf ennek az összegnek a felét tudta fizetni, az új király pedig 1510. március 21-én elengedte az adósság fennmaradó részét. Northumberland 1513-ban kapitányként szolgált a kontinentális háborúban, nagy kísérettel. Megostromolta Terouane -t és harcolt Guinegate -nél . 1516-ban az őrgrófot bebörtönözték azzal a gyanúval, hogy túlságosan barátságos Edward Stafforddal, Buckingham 3. hercegével , és beavatkozott a gyámság királyi előjogaiba. Sir Henryt kihallgatták a Csillagkamra udvarán, és hamarosan szabadon engedték [4] .
1517 júniusában Northumberland Yorkban találkozott Margit skót királynővel , hogy hazavigye, amit a férfi vonakodva tett (nyilván pénzhiány miatt). Thomas Wolsey kancellár 1519-ben a királyhoz írt levelében kétségeiről beszélt a gróf hűségével kapcsolatban, de az utóbbi megúszta a hazaárulás miatt lefejezett Buckingham herceg sorsát, és részt vett a királlyal való találkozón. I. Ferenc francia az aranybrokát mezőjén . Később jelen volt VIII. Henrik találkozóján V. Károly császárral (1522. május), és aláírásával pecsételte meg a megállapodást [4] .
1523-ban Percy rajtaütést indított Skóciában, és Lord Dacre hamisan megvádolta azzal , hogy a hadjárat alatt a király jelvényét viselte a zászlóján; egészen könnyen igazolta magát. 1524-ben Sir Henry ismét a határon volt. 1525-ben részt vett Henry FitzRoynak , VIII. Henrik fattyújának, Nottingham grófjának kikiáltásában . Northumberland 5. grófja 1527. május 19-én halt meg, és Beverleyben temették el, ahol korábban templomot épített [4] .
Henry Algernon Percy feleségül vette Catherine Spencert, Sir Robert Spencer és Eleanor Beaufort, Ormond grófnőjének lányát . Ebben a házasságban születtek:
Percy, Henry Algernon, Northumberland 5. grófja – Ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|