Paprika (zsidó vezetéknév)
A paprika ( héb . פֶּרֶץ - „törés”, „áttörés”) a Bibliában említett nemzetség , valamint zsidó vezetéknév és név .
Etimológia
Pepper (a Fares [1] zsinati fordításában , az Orosz Bibliatársaság fordításában (2001) Parets), akit a zsidó hagyomány a családalapítónak tart , a tamari Jehuda fia . A bibliai paprika ( héb . פֶּרֶץ ) a nevét az „elmenni” ( héb . פַרַץ - paraʹ ) igéből kapta a születéskor mutatott nyomás és kitartás miatt. .
Íme egy részlet modern fordítása a heti Tóra-részből (ahol minden név héberül olvasható), amelyet a zsinagógákban olvasnak fel Hanuka szombatján :
27. És amikor eljött az ideje, hogy szüljön, és íme, az ikrek az ő méhében voltak.
28. Születésekor pedig az egyik keze kilógott, a bába fogta, és skarlát szálat kötött a kezére, mondván: "Ez korábban jött ki."
29. De amint visszatette a kezét, íme, a testvére kijött. És azt mondta: "Hogy áttörsz!" És elnevezték Borsnak .
30. Ekkor kijött az ő bátyja, kezén egy skarlátvörös szál, és elnevezték Zerahnak.
Vezetéknév
A Perec vezetéknév a szefárd és az askenázi zsidók körében egyaránt megtalálható . .
A középkori Spanyolországban a Peretz család képviselői magas helyezést értek el, de a 16. században, a zsidók Spanyolországból való kiűzése után , néhányan elmenekültek, főként Marokkóba , ahol két helyet alapítottak, a Tiyulit ( héb . טיולית ) és Dadash ( héb . דאדש ), részben a Balkánhoz , részben Safedhez , ahol Perec Kalbi rabbi volt a városi közösség feje 1496-ban. Néhányan azonban az inkvizíció fenyegetésével kénytelenek voltak megkeresztelkedni . .
Idővel a generikus név változatai jelentek meg. Például Magyarországon az 1783. március 31-i "Systematica Gentis Judaicae Regulatio" [2] törvény érvénytelennek nyilvánította a héber dokumentumokat. Az 1787. július 23-i császári rendelet tovább pontosította a vezetéknév követelményét. A sémi Pepper szó eltávolítására és a magyar vezetéknév felvételére vonatkozó hatósági követelés teljesítése érdekében, ugyanakkor a sajátja megőrzésének vágyából a Peppert Percelre változtatták, ami jiddisül a neve Pepper és egyben a magyar nyelv szava .
Az Orosz Birodalomban a vezetéknevet főleg a litvákok körében terjesztették ( Kurlandi Kormányzóság , Grodno , Minszk , Zsitomir ). Egy gyökér opciók: Peyrets, Peretsik, Pertses, Perchik, Pertsev, Perchikes és még sokan mások .
Paprika nemzetség a Bibliában
Dávid király [3] a Pepper ( héber ) családjához tartozott (lásd Ruf. 4:18-22 ). Ennek megfelelően fia, Salamon király és Júda összes királya Perec családjából származott . A Chabad zsidó vallási mozgalom követői úgy vélik, hogy Mashiach (Messiás - "Mashiach" (משיח) [4] ) a Pepper nemzetségből [5] [6] lesz . Máté és Lukács evangéliumai is – Dávidon keresztül – hivatkoznak erre a nemzetségre és Jézus nemzedékére, férfi és női ágon egyaránt. .
A művészetben
A modern hollywoodi moziban a név a "zsidó Superman" sztereotípiához kapcsolódik.
- ("The Last Bastion" film)
- Hap Percicki a Whatever It Takes at the Internet Movie Database címszereplője
Más filmekben
- Solomon Peretz - a Milos Forman által rendezett filmben " Ragtime "
- Percel János - a Kapaszkodj a felhőkbe című szovjet-magyar film főszereplője
- Az Odesszában, Elijah Wood részvételével forgatott „és minden világít” című filmben a főszereplő egy zsidó - Alexander Peretz
Az irodalomban
- A filológus Pepper a Sztrugackij fivérek Csiga a lejtőn című regényének szereplője .
- Perchik szereplője Sholom Aleichem „ Tevye, a tejember ” elbeszélésciklusának (és a megfelelő filmadaptációknak, színházi és televíziós produkcióknak, beleértve a „ Hegedűs a háztetőn ” című musicalt és annak filmadaptációját ).
Jegyzetek
- ↑ Gen. 38:27-30
- ↑ Megkésett ajándék, vonakodva: a magyarországi zsidóság emancipációja. Archivált 2016. március 3-án a Wayback Machine -nél Raj Ferenc rabbi
- ↑ Megjegyzések Ruth könyvéhez [cat_id =Ruth¶ms[parent_cat_id]=PSALMI&TAG=Ruth4 Archivált] 2013. október 6.
- ↑ A héber Biblia átírása archiválva 2014. július 5-én a Wayback Machine -nél , további szöveg.
- ↑ Lubavitcher Rebbe kommentárja archiválva 2009. március 26-án a Wayback Machine -nél a Beit Chabad webhelyen
- ↑ "Vaeshev" archiválva 2007. október 21-én a Wayback Machine -nél . Kommentár a Midrás szövegéhez a Tóra fejezetéhez.
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|