Parfenov, Lev Ivanovics

Lev Ivanovics Parfenov ( 1927 , Vladimir  - 1982) - szovjet író , költő, szerkesztő.

Életrajz

1927-ben született Vlagyimir városában , ott érettségizett, egy traktorgyárban dolgozott [1] . 1955-ben a Vlagyimir könyvkiadó kiadta első könyvét - a „Társaimnak” című versgyűjteményt.

1957-ben megjelent Parfjonov debütáló regénye, az „Egy tizenhét éves férfi” a „Kortársunk” folyóiratban, amelyet az „ Young Guard ” kiadó 1959-ben külön könyvben adott ki . A könyv hőse Makar, „fiatalkorától kezdve hősies életre kezdett készülni az egész emberiség felszabadulása nevében; érettségének évei <...> 1944-1945-re esnek" [2] , - a szocialista realizmus klasszikusának " Isergil vénasszony " című történetéből a szocialista realizmus klasszikusának Maxim Gorkij által írt maximájának megfelelően helyet keres az életben egy bravúrért, és úgy dönt, hogy részt vesz a görög hazafiak harcában, politikai műveltségre oktatja magát (olvassa a „ Tőkét ”, remélve, „hogy ez a könyv feltárja előtte azt, ami, úgy sejtette, nem volt elég hogy komolyan megértse mindazt, amit olvasott" [3] ). A könyv felkeltette a kritikusok figyelmét, 1959-ben lekezelően, de általában pozitívan írta az " Irodalom problémái " [4] :

A túl hangosan regénynek nevezett történet hősei arról álmodoznak, hogy "igazi leninisták" legyenek. Úgy tűnik számukra, hogy rettenetesen szerencsétlenek voltak az életben: akkor születtek, amikor a forradalom már győzött, és még arra sem volt idejük, hogy a Nagy Honvédő Háború hősévé váljanak. Marad az „egyetlen kiút”: részt venni a görög hazafiak hősies küzdelmében! Így hát a fiatal férfiak megkezdik a felkészülést, miután eldöntötték, hogy a jövőbeli hőstettekhez kitartást, kitartást, fizikai erőt kell fejleszteniük, és politikailag is hozzáértőnek kell lenniük, amihez ... olvassa el a Tőke első kötetét! Mindez meglehetősen naivnak, ugyanakkor meglehetősen megbízhatónak tűnik: egy művészietlen, olykor túl részletes, de olykor szemfüles és lélektanilag korrekt történetben sejthető a szerző jó ismerete az ilyen álmodozó fiatalemberekről, akikkel szinte összefügg. önéletrajzi benyomások ... Ez semmiképpen sem elkényeztetett, csak fiak, akik hozzászoktak ahhoz, hogy élvezzék az élet minden áldását, és a leghétköznapibb srácok egy dolgozó családból, ahol senki sem ápolta őket különösebben. De nem tanulták meg megérteni a mindennapi élet hősiességét, felismerni az érdekeset, a jelentőségteljeset és a magasztosat a mindennapokban.

Ennek eredményeként a hős megérti, hogy teljesítenie kell a közös ügy kis részét, és visszamegy Zarecsenszkbe, majd szűz földekre. A regény a következő szavakkal zárul: „Ki, milyen szerencsések fognak először állatösvényeken átgázolni ezen a zord, vonzó, mesésen gazdag földön? Nem neked való, Makar, nem a te generációdnak?

Az írónő együttműködése az Ifjú Gárdával a Kalandok hete (1962) című gyermekmesével folytatódott, Romantikus történet alcímmel. Ezt a három iskolás kalandjairól szóló történetet ugyanaz az utazási romantika hatja át, mint a debütáló történetet. A cselekvés ideje 1939 nyara. A cselekmény szerint a 12 éves iskolások, Szemka Beresztov és Vitka Terekhov a Volgába ömlő Szuzs folyó egyik városában élnek ( ez a neve a Vlagyimir régióban, a Pechuga jobb oldali mellékfolyójában). ). A fiú Petka Sokolov jön ide, aki "Spartak - az elnyomottak védelmezője"-nek nevezi magát (később átnevezi magát - "Spartak kapitány az óceán partján"). Petka-Spartak, „tizenkét éves, fehér bojtos, piros spanyol feszes fiú”, aki utazóról álmodik, olvasottságával ámulatba ejti a gyerekeket (a könyvek listáján „A tizenöt éves ” c. - Old Captain , " A titokzatos sziget " és " Grant kapitány gyermekei " Jules Verne , " Sea Wolf " és " Lost in the Ocean " ( Mine Reed ), " Treasure Island " ( Robert Stevenson ) , " Robinson Crusoe " Daniel Defoe , " Salamon király bányái " Henry Rider Haggardtól , "Spartacus" Raffaello Giovagnolitól ), tengerismeret, valamint mágikus és alkímiai terminológia, titkokról és kincsekről szóló cselekmények, és együtt indulnak kincsek után kutatni. A cselekmény a szovjet fantáziában bontakozik ki, melynek történetszálait Mark Twain Tom Sawyerről és Huckleberry Finnről szóló regényei [5] ihlették , lényegében egy gyerekjáték, amelyben a jól olvasott Szpartak ötletgenerátorként működik. A gyerekeknek végül a kor összeesküvés-elméletének ( a nép álcázott ellenségeinek leleplezése) szellemében valóban sikerül felfedniük a titkot - egy börtönből megszökött, kidobott helyi lakost, egy öreg molnár unokaöccsét. . A közismert ideologizálás ellenére a könyv humorral van megírva ("Az iskolában németül tanult, így simán tudott latinul olvasni... a fej hátsó része os occinital. Szóval latinul a pofon az lesz" sub-osccepetalnik"), és a fiatal olvasók egy generációja megemlékezett róla, annak ellenére, hogy nem adták ki újra.

Az 1960-as években Parfjonov irodalmi adaptációkkal és szerkesztésekkel foglalkozott. 1962-ben az ő fordításában jelent meg Nyikolaj Gavrilovics Zolotarev-Jakutszkij jakut író "Gyémántkeresők" [6]  története – ez a szovjet geológusok által a jakut gyémántlelőhelyek felfedezésének kitalált története; 1963-ban - fordítás Nikul Erkay " Nyírfavíz " című erzya történetéből . Parfenov a "Lelkiismeret hív" (1966) című könyv irodalmi szerkesztője is - Georgij Semenovich Parfenov emlékiratai és feljegyzései az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háború partizánmozgalmáról. a Brjanszki régióban, és I. N. Moshlyak katonai emlékiratai „Emlékezni fogunk a gyalogságra”.

1965-ben jelent meg a Jó a jóért című regény – egy fiatalember története a háború utáni időszakban: ahogy a kommentárban is beszámolunk,

„Vaszilij Varjagin, aki a forradalmi romantika szellemében nevelkedett, olvasott, az élettől kissé elrugaszkodott ember, hőstettekre és kalandokra vágyik. De az élet nehezebbnek bizonyul, mint gondolta. A bátorság és az érettség a harc olvasztótégelyében kovácsolódik.

Parfjonov továbbra is publikál a Kortársunk című folyóiratban, például 1971-ben a szocialista realista Talant. A munkás újító, N. P. Zuev története. Ugyanebben 1971-ben a „Szovjet Oroszország” kiadó kalandtörténetet adott ki a csekistákról „A vasszélben”, amelyet „a régi csekistával, Viktor Egorovval együttműködve írt”. A történet hőse 15 évesen kezdi teljesíteni a bakui cseka feladatait, és nyelvi tudását érlelve, csiszolva gyökeret ver a 30-as évek Párizsának fehér emigráns környezetében.

Az utolsó megjelent könyv, a Dasha (1976) című regény, amely a Trekhgornaya Manufaktúra üzem dolgozóinak életét és a szövőnő, Dasha Ivanova címszereplőjét mutatja be, bemutatja a szocialista realista romantikától a kondovy szocialista realizmusig való fejlődést.

Bibliográfia

• Parfenov L. "Társaimnak." - Vlagyimir: Herceg. kiadó, 1955. - 64 p. - 5000 példány.
• Parfenov, Lev. "A jó a jóért." Regény. - M., Baglyok. Oroszország", 1965. 238 p. 100.000 példányban 54 k.
• Parfenov L. I. "A kalandok hete": romantikus történet; beteg. V. Avdeev. - M .: Ifjú Gárda, 1962. - 256 p.
• Erkay N. "Nyírfavíz": történet; Mord.-Erzya fordítása L. I. Parfenova. — M. : Baglyok. Oroszország, 1963. - 144 p.
• Parfenov L. I. "Jó a jóra": [regény]. - M .: Tanács. Oroszország, 1965. - 238 p.
• Kuprin G. S. „Lelkiismeret hív”: a biztos feljegyzései [lit. L. I. Parfenov bejegyzése]. - M .: Szov. Oroszország, 1966. - 340 p., 16 lap. beteg. (Tapasztalt emberek történetei).
• Parfenov L. I. "Jó a jó" x: [regény]; beteg. V. T. Chaplya. - M .: Tanács. Oroszország, 1970. - 224 p.: ill.
• Parfjonov L. I., Chukreev V. I. "Nagy út": esszék. — M. : Moszk. munkás, 1971. - 248 p.
• Egorov V. G., Parfenov L. I. "A vasszélről": egy történet; ill.: A. A. Chernomordik. - M .: Szovjet-Oroszország, 1971. - 399 p. : ill.
• Parfenov L. I. "Dasha": regény. — M.: Moszk. munkás, 1976. - 320 p. (Modern városregény).
• Kuprin György Szemenovics. „Hív a lelkiismeret”: [A partizándandár komisszárjának története. Chapaev. Megvilágított. L. I. Parfenov bejegyzése]. - 2. kiadás, add. - Moszkva: Szov. Oroszország, 1978. - 288 p.
• Moshlyak I. N. „Emlékezni fogunk a gyalogságra” ... [Lit. L. I. Parfenov bejegyzése]. - M .: Katonai Könyvkiadó, 1978. - 268 p., 5 p. beteg. — (Katonai emlékiratok).

Jegyzetek

1. ↑ [Kiadói absztrakt] // Lev Parfenov. Kalandhét. M .: Ifjú Gárda, 1962. S. 2.
2. ↑ Andreev Yu. A. Az ember és az idő // A karakter problémája a modern szovjet irodalomban. M.-L.: A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1962. S. 88.
3. ↑ Parfenov Lev. A férfi tizenhét éves. Regény. M .: Ifjú Gárda, 1959. S. 91.
4. ↑ Trifonova T. Századdal paréven 2016. március 4-i archív másolat a Wayback Machine -nél // Trifonova T. Irodalom és modernitás: cikkek. T. 2. M .: Szovjet író, 1962.
5. ↑ Lev Parfenov. Kalandhét archiválva : 2016. november 26. a Wayback Machine -ban // Gyermekkönyvek Múzeuma. 2015. február 18
6. ↑ Jakutszkij N. Gyémántkeresők. Moszkva: Szovjet-Oroszország, 1962.

Genealógia és nekropolisz	Keress egy sírt