Párizsi klub

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. december 9-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 16 szerkesztést igényelnek .

A Párizsi Klub a fejlett hitelező országok  informális kormányközi szervezete , amelyet Franciaország kezdeményezett . Az egyesületet 1956 -ban hozták létre, amikor Argentína beleegyezett, hogy Párizsban találkozik hitelezőivel .

A Párizsi Klub jelenleg megoldandó fő feladata a fejlődő országok adósságának átstrukturálása .

Tagok

A Párizsi Klubnak 22 állandó tagja van:

 Ausztrália  Németország  Olaszország  A Koreai Köztársaság  Svédország
 Ausztria  Dánia  Kanada  USA  Japán
 Belgium  Izrael  Hollandia  Finnország
 Brazília  Írország  Norvégia  Franciaország
 Nagy-Britannia  Spanyolország  Oroszország  Svájc

Tevékenységek

1956 és 2014 májusa között több mint 430 megállapodás született a Párizsi Klubon belül 90 különböző adós országgal. A különböző országok kiegyenlített külső államadósságának teljes összege meghaladta az 583 milliárd dollárt [1] .

Annak ellenére, hogy a Párizsi Klub nem rendelkezik szigorúan formalizált státusszal, azaz informális szervezet, tevékenysége bizonyos szabályokon és elveken alapul.

A Párizsi Klub és a London Club között az a különbség , hogy a hitelfelvevő országok hitelező országokkal szembeni államadósságának rendezésével, míg a London Club a magánhitelező bankokkal szembeni adósságrendezéssel foglalkozik.

A Párizsi Klubban való tagság folyamatos információcserét jelent a hitelezők között az adósságról és a visszafizetés előrehaladásáról.

A klub tartozásai, milliárd dollár [2]
Nem. Ország 2014 2015 2016
egy  Görögország 63.002 55.702 53,787
2  Indonézia 24.163 23.670 22.073
3  India 19.095 19.857 21.263
négy  Vietnam 13.130 15.618 17.207
5  Kína 18.636 17.342 15 740
6  Pakisztán 11.152 10.937 10 940
7  Irak 8.633 10.937 9.487
nyolc  Fülöp-szigetek 8,690 8.658 8.605
9  Egyiptom 10.442 8.802 7.709
tíz  pulyka 7,660 7.306 7.212
tizenegy  Fehéroroszország 5.135 6.054 6.385
12  Argentína 6.474 7.523 5.949
13  Kuba 7.347 10 660 5.811
tizennégy  Ukrajna 1.437 4.747 4,950
tizenöt  Marokkó 5.299 4.921 4.749
16  Líbia 5.140 5.010 4,546
17  Sri Lanka 4,250 4.469 4.482
tizennyolc  Mexikó 3.997 3.732 3.867
19  Thaiföld 3.748 3.597 3.742
húsz  Szudán 4.035 3,820 3.606
21  Banglades 2.114 3.096 3.552
22  Tunézia 3.775 3.513 3.464
23  Mianmar 3.223 3.182 3.343
24  Venezuela 3.041 2.886 3.006
Pihenés 60.481 75.848 65.709
teljes 304.039 310.950 301.184

Szervezet

Titkárság

A titkárságot azért hozták létre, hogy felkészüljenek a hatékonyabb tárgyalási ülésekre. A titkárság egy tucat emberből áll, akik a francia Pénzügyminisztérium pénzügyminisztériumának és az államháztartási számlák minisztériumának kincstárától származnak. A Titkárság feladata elsősorban a Klubban részt vevő hitelező országok közös érdekeinek védelme és a köztük lévő konszenzus előmozdítása a megbeszélések minden szintjén. Ennek érdekében a Titkárság meghatározott módszertan szerint előkészíti a tárgyalási üléseket.

A megbeszélés korai szakaszában a Titkárság elemzi az adós ország fizetőképességét, és első kezelési javaslatot tesz a hitelezőknek. Ezt a javaslatot megvitatják a hitelezők (akiknek a tárgyalások során elfoglalt álláspontja az ún. "varázstáblában" rögzítésre kerül). A titkárság feladata a tárgyalások jegyzőkönyvének elkészítése is.

A titkárság emellett segít a jegyzőkönyvekben foglalt különféle feltételek érvényesítésében, és külső kapcsolatokat tart fenn harmadik országbeli hitelezőkkel és kereskedelmi bankokkal, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az összehasonlíthatósági záradék rendszerét a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartsák.

elnök

1956 óta a Párizsi Klub elnöki tisztét a Francia Pénzügyminisztérium látja el.

A Párizsi Klub elnöke Odile Renaud Basso, a francia pénzügyminisztérium főigazgatója. Társelnök – a Pénzügyminisztérium Multilaterális Kapcsolatok és Fejlesztési Osztályának vezetője (Guillaume Chabert). Az alelnök a Pénzügyminisztérium többoldalú pénzügyekért és fejlesztésekért felelős helyettese (Cyril Rousseau). E három társelnök közül egy elnököl a Párizsi Klub minden egyes ülésén.

A párizsi klub elnöke különösen a tárgyalási ülések során közvetítő szerepet tölt be az adósságrendezési javaslatokat kidolgozó hitelezők és az adós ország képviselője, általában a pénzügyminiszter között. Felelős azért, hogy az adós delegáltja számára biztosítsa a hitelezők által elfogadott feltételeket. Ha az adós - szokás szerint - visszautasítja a hitelezők első ajánlatát, megkezdődnek a tényleges tárgyalások, az elnök ingajáratként lép fel az adós és a hitelezők között.

Az elnökök névsora:

Jean-Claude Trichet (1985-1993)

Christian Neuer (1993-1997)

Jean-Pierre Jouyet (2000-2005)

Xavier Muska (2005-2009)

Ramon Fernandez (2009 - 2014 május)

Bruno Besar (2014 júniusa óta)

Oroszország a Párizsi Klubban

Az Oroszország és a hitelezők párizsi klubja közötti tárgyalások tükröződtek az 1993. április 2-i megállapodásban. Ez a megállapodás csak az 1992-1993 között lejárt fizetésekre vonatkozott, bár ezek a kifizetések meglehetősen hosszú időszakra – 10 évre – halasztást jelentettek, beleértve a türelmi időt is. 5 éves. A Párizsi Klub országaival folytatott hároméves tárgyalások után 1996 áprilisában sikerült keretmegállapodást kötni a felhalmozott adósságok teljes összegének átstrukturálásáról. 1996 elején a Párizsi Klubnak fennálló tartozását körülbelül 38 milliárd dollárra becsülték. A megállapodás konszolidálta a felhalmozott adósság átstrukturálásáról szóló megállapodást, és ezen adósságok átlagos futamideje 19 évről 24 évre emelkedett. A 2020-ig tartó időszakra vonatkozó átstrukturálás eredményeként a teljes tartozás 45%-át, a rövid lejáratú kötelezettségeket is tartalmazó 55%-át pedig 2115-ig kellett megfizetni. Ugyanakkor a kifizetések csak a a türelmi időszak végén, és fokozatosan kell végrehajtani.

Az Orosz Föderáció 1997. szeptember 17-én csatlakozott a Párizsi Klubhoz. A megállapodást Anatolij Csubaj orosz miniszterelnök-helyettes és Christian Noyer Párizsi Klub elnöke írta alá [3] .

A 90-es évek közepén készült VEB szerint a Szovjetunió adósságainak több mint fele reménytelennek minősíthető. A Párizsi Klubhoz 1997-ben csatlakozva Oroszország mintegy 150 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezett, amely a Szovjetunió utódjaként tartozott neki a fejlődő országoknak, elsősorban Etiópiának, Mozambiknak, Jemennek, Vietnamnak, Algériának, valamint más afrikai és ázsiai országoknak. Ugyanakkor, a Párizsi Klub alapszabályának engedelmeskedve, Oroszország kénytelen volt nagy mennyiségű adósságot leírni az adósainak fegyverekkel való ellátásáért. A háborús adósságok a teljes orosz vagyon mintegy 80%-át tették ki [4] . Ezen túlmenően Oroszország kötelezettséget vállalt a "szegények" és a "fejlődők" kategóriájába tartozó országok adósságának leírására. Ennek eredményeként a Párizsi Klubhoz való csatlakozás után kiderült, hogy Oroszország kevesebb mint 8 milliárd dollárt igényelhet, ami a Szovjetunió összes követelésének valamivel több, mint 5%-a [5] .

A Szovjetunió teljes adósságának átvállalása után Oroszországnak meg kellett felelnie a külső adósságszolgálat elfoglaltságának. Négy éven belül (1992-1995) csaknem 60 milliárd dollárt kellett visszafizetni, és az orosz gazdaság nem tudott megbirkózni ekkora adósságtörlesztéssel. Valójában ekkor kezdődtek az első orosz technikai mulasztások: a hitelezők (elsősorban a párizsi és a londoni klub tagjai) mindvégig anélkül, hogy szuverén csődöt jelentettek volna, fizetési halasztást biztosítottak. A London Club összesen huszonegy 90 napos fizetési halasztást engedélyezett az átfogó szerkezetátalakítási megállapodások megkötése előtt.

2001. január 1-jén a volt Szovjetunió adóssága a Párizsi Hitelezői Klub felé fennálló adósságból (40,2 milliárd dollár, azaz a volt Szovjetunió adósságának 59%-a), a volt szocialista országokkal szembeni adósságból (14,3 milliárd dollár, 21%-a) állt. ), a hazai államkötvények adóssága devizahitelt (1,2 milliárd dollár, 2%), valamint egyéb adósságokat (12 milliárd dollár, 18%), amely főként a Párizsi Klubban nem tagországokkal szembeni adósságokat foglalja magában.

Hosszas tárgyalások eredményeként 2006 augusztusának végéig Oroszország 22,5 milliárd dollárt előre fizetett a Párizsi Klubtól kapott kölcsönök után, ami után államadóssága elérte az 53 milliárd dollárt ( a GDP 9%-a ) [6] .

A volt Szovjetunió adóssága 2008. január 1-jén 9,4-ről 7,1 milliárd dollárra csökkent. Miután 2007 augusztusában megtörtént a Párizsi Hitelezői Klubnak történő fő kifizetések, a tagországokkal szemben fennálló kötelezettségek volumene nem haladta meg a 0,1 milliárd dollárt (az egykori Szovjetunió adósságának kevesebb, mint 1%-a).   

Jegyzetek

  1. ↑ Club de Paris  (francia) . www.clubdeparis.org. Letöltve: 2017. október 3. Az eredetiből archiválva : 2017. október 3..
  2. ↑ Az ország GDP -jének vásárlóerő-paritáson (PPP) alapuló bruttó hazai termék  . IMF (2017. április 18.). Letöltve: 2017. április 18. Az eredetiből archiválva : 2017. május 2..
  3. ↑ Oroszország és a Párizsi Klub kapcsolatai . vesti.ru. Hozzáférés időpontja: 2019. október 25.
  4. ↑ Kunguryakova E.N., Sinyavina M.S. Pénzügy és hitel: Előadások tanfolyam. - M.: Publishing and Trade Corporation "Dashkov and Co", 2002, p. 253.
  5. ↑ Pankovszkij A. Párizssal egy időben. fehérorosz üzleti újság . Független politikai kiadvány, 404. szám, 1997. szeptember 22
  6. ↑ Zarovnaya L. V., Chotchaev R. A. Az államadósság hatása a szuverenitásra: pénzügyi és jogi aspektus  // Társadalom és jog. - 2012. - Kiadás. 3 (40) . — ISSN 1727-4125 . Archiválva az eredetiből 2019. szeptember 25-én.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák