Oder, Kerim

Kerim Oder
Kərim İbadulla oğlu Odər
Születés 1901
Halál 1981. november 19.( 1981-11-19 )
Ankara,Törökország
Temetkezési hely
A szállítmány Musavat

Kerim Ibadulla oglu Oder ( azeri : Kərim İbadulla oğlu Odər ; 1901 , Baku, Baku tartomány , Orosz Birodalom - 1981. november 19. , Ankara , Törökország ) - Azerbajdzsáni Köztársaság, a Demokratikus Köztársaság parlamentjének tagja, az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság képviselője , politikai személyiség publicista, a Musavat párt III. vezetője, az azerbajdzsáni emigráció tagja.

Életrajz

Kerim Oder 1901-ben született Bakuban . Apja Ibadullah Zeynalzade, anyja Agabaji xanim. Kerim kereskedelmi iskolát végzett Bakuban . Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság függetlenségének kikiáltása után a Külügyminisztériumban dolgozik [1] . Azerbajdzsán bolsevikok általi megszállása után Tiflisbe távozik . Mivel itt van, befejezi üzleti ügyét. Grúzia bolsevikok általi megszállása után Batumba megy . Innen 10-12 fős csoporttal hajóval Törökországba utazik, és itt kap menedékjogot [2] .

Kerim Oder törökországi tartózkodása alatt kereskedelemmel foglalkozott, majd az állampolgárság megszerzése után nyelvvizsgát tesz és egy oszmán bankban dolgozik. Oder hét éve dolgozik ennél a banknál, és az igazgatóhelyettesi posztra emelkedik. Később a Központi Bank vezetőjeként dolgozik. Ezután Törökország különböző állami struktúráiban dolgozik, egészen a Kereskedelmi Minisztériumig. Kerim Oder 1936 óta az Ankarai Egyetem nyelvészeti és történeti-földrajzi karán tanult. Magas szinten tudott oroszul és franciául , átlagosan pedig perzsát , németet és angolt . Kerim Oder volt a Musavat párt közgyűlésének vezetője. 1976-ban, az Azerbajdzsán Nemzeti Központ vezetőjének, Abdulvahab Yurdsevernek a halála után Kerim lett a központ vezetője. Cikkeket írt az "Azerbajdzsán" folyóiratban, amelyet az Azerbajdzsán Nemzeti Központ adott ki, valamint az "Azerbajdzsán gazdasága", "Franciaország közbiztonsága", "Azerbajdzsán" könyvek szerzője. Kerim Oder 1981. november 19-én halt meg Ankarában [2] .

Jegyzetek

  1. Dilqəm Əhməd, "Mühacirlərin dönüşü", - S. 93
  2. ↑ 1 2 Dilqəm Əhməd, "Mühacirlərin dönüşü", - S. 94