Szűz Mária házassága (Raphael festménye)

A Szűz Mária eljegyzése ( olaszul:  Lo sposalizio della Vergine ) Raphael 1504 -ben készült festménye a milánói Brera Pinacotecából . A festményt (aláírással és keltezéssel: RAPHAEL URBINAS MDIIII) az Albizzini család szerezte meg a Szent István-kápolna számára. József az umbriai Città di Castello (Città di Castello) város Szent Ferenc templomában . 1798- ban Joseph Lecky napóleoni tábornok kezébe került , aki eladta a milánói Sannazzari műkereskedőnek. 1804 - ben a milánói központi kórházra hagyta a festményt. De már 1806 -ban szerezték be Brera Szépművészeti Múzeum , Eugene Beauharnais .

A festmény a művész munkásságának korai időszakához tartozik, amikor még Pietro Perugino műhelyéhez kötődött . Utóbbi alkotásai, különös tekintettel a Kulcsok átadása Szentpétervárnak című freskójára. Péter a vatikáni Sixtus-kápolnában (1481-1482) és Mária eljegyzése a caeni Szépművészeti Múzeumból , kb. 1500-1504 kétségtelenül jelentős hatást gyakorolt ​​Raffael festményének ikonográfiájára, általános kompozíciós megoldására.

Az előtérben az esküvői szertartás résztvevőinek csoportja látható: középen, a templommal egy tengelyen egy pap áll Máriát és Józsefet kézen fogva , aki jegygyűrűt nyújt felé. József bal kezében virágzó bot, amely a legenda szerint kiválasztottságának jele volt, felülről küldött: József mellett az egyik elutasított vőlegény haragjában eltöri botját. Érdekes, hogy az ókeresztény hagyomány szerint (amely például az „Igajabb Jakab első evangéliuma ” (IX. fejezet) apokrifában van rögzítve) József megválasztása a többi pályázó közül egy másik csodálatos jel szerint történik: egy galamb. kirepült a botjából, és a fejére ült. Raphael, akárcsak Perugino, Szent Jeromos tanúságtételét használja, aki viszont Áron mandulafával kivirágzott botjának bibliai történetén alapult (17., 8. szám). A virga - „pálca” és a virgo - „szűz” szavak közelségéből a középkorban a szűzi tisztaság jelentését a mandulához kapcsolták , és maga a fa az Istenanya egyik attribútuma lett.

Lényeges szimbolikus szempont a képen a templomon áthaladó átjáró motívuma, amelyen át a téren túlnyúló, érintetlen természeti tájak láthatók. Egyrészt a templom testén áthaladó fény Isten áldásának szimbóluma Mária és József házasságára, másrészt a templomról kiderül, hogy az emberi világ határán helyezkedik el (jelzett emberekkel teli négyzet) és az érintetlen természet világa, és e két sík kombinációja is a Krisztusban két természet, az isteni és az emberi természet egyesülésének szimbóluma.

Annak ellenére, hogy Raphael teljesen megismétli Perugino ikonográfiai programját, művészileg festészete jelentős előrelépés. Alakjai már nélkülözik az archaikus merevséget, kevésbé statikusak - pedig ugyanazt a tökéletesen szimmetrikus kompozíciót használja, melynek matematikai pontossága csak a háttérben kiemeli az Ideális Templomot. Építészetének nyelvezetének újítása – az ión rend könnyű árkádjával, ideális félgömb alakú kupolával – néhány kutatót Rafael Bramante hatására utalt , aki 1502 -re már megépítette híres Tempiettóját . Firenzébe költözése előtt azonban Raphael nagy valószínűséggel nem láthatta ezt az épületet, ráadásul a képen látható templomnak nagyon nem építő szelleme van, ami különösen jól látszik a voluták furcsa fürtjeiben , amelyek átmenetet biztosítanak a koronáról. az oszlopokat a kupola dobjához, melynek összetett spirális alakja nem túlságosan alkalmas kő kivitelezésre. Temploma mindenekelőtt szimbólum, és csak azután új építészeti elképzelések kiáltványa.

Liszt Ferenc e kép ihletésére írta a Betrothal című zongoradarabot, amely a Vándorlások évei ciklus második évében szerepelt.

Irodalom

• M.A. Rogov. Antik numizmatika Raphael munkásságában: "Mária eljegyzése"  // Artikult: Journal. - 2016. - október ( 23. szám (3) ). - S. 26-33 . — ISSN 2227-6165 .
• Paolo Strada, Sandrina Bandera. Brerai Pinacothek. - Genf-Milánó: Skira, 2012. - S. 116-117. — 184 p. — ISBN 978-88-572-1636-2 .
• Raffaello e Brera , kiv. macska. szerk. C. Bertelli és M. Olivari, (Milánó, Pinacoteca di Brera), Milánó 1984
• Raffaello. Lo Sposalizio della Vergine restaurato , exh. macska. szerk. E. Daffra és M. Ceriana, Milánó 2009
• Champlin, John Denison; Charles Callahan Perkins Festők és festmények ciklopédiája  (határozatlan idejű) . - Charles Scribner és fiai , 1913.
• Pierluigi De Vecchi és Elda Cerchiari, I tempi dell'arte , 2. kötet, Bompiani, Milano 1999. ISBN 88-451-7212-0
• AA.VV., Brera, guida alla pinacoteca , Electa, Milano. 2004 ISBN 978-88-370-2835-0
• Paolo Franzese, Raffaello , Mondadori Arte, Milánó 2008. ISBN 978-88-370-6437-2

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 http://pinacotecabrera.org/en/collezione-online/opere/the-marriage-of-the-virgin/

Linkek

• A Pinacoteca Brera  (olasz) honlapján

Szótárak és enciklopédiák	Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4483808-6