Az egyházi szláv nyelv zsinati kiadása

Zsinati , az egyházi szláv nyelv novomoskovszki kiadása is - a középkori egyházi szláv nyelv  moszkvai kiadásának (kivonatának) neve . Jelenleg az orosz és a szerb ortodox egyházak istentiszteletében használják . A 17. század közepén keletkezett , Nikon pátriárka könyvjoga során .

Történelem

A 16. század második felében a nyomdászat fejlődésével felmerült az igény az írott nyelv normáinak kodifikálására.

A Nemzetközösségben az ortodox írástudók és katolikus ellenfeleik közötti egyházi-nyelvi vita során az utóbbiak azzal érveltek, hogy az ortodox szlávok ragaszkodása az egyházi szláv nyelvhez zárja hozzáférésüket az európai tudomány és kultúra vívmányaihoz. Az ortodox írástudók válasza az volt, hogy az egyházi szláv nyelvet a latin analógjaként hirdették a szlávok körében, ami a klasszikus egyházi nyelv státuszát adta. Ehhez ki kellett dolgozni az egyházi szláv nyelv szabványát, ezért készültek és adtak ki nyelvtanokat és szótárakat hozzá, köztük Meletij Szmotrickij leghíresebb „A szláv helyes mondat grammatikáját” (az első kiadás 1619-ben). [egy]

Az Orosz (Moszkvai) királyságban Nikon pátriárka támogatásával a liturgikus könyvek új korrekcióját hajtották végre az ukrán-fehérorosz változat alapján .

Az óhitű hagyományban az egyházi szláv nyelv ómoszkvai változata maradt használatban , a patriarchális egyházban pedig egy másik változat, a zsinati vagy újegyházi szláv alakult ki. Az ukrán-fehérorosz normák és a moszkvai normák kombinációjából keletkezett, néhány esetben görög minták alapján igazolva. A 17. század második felében a főbb liturgikus könyveket így javították ki - a Szolgálati Könyvet , Trebnik , Triodion , Menaion , a 18. században pedig a Biblia teljes szövegét javították, aminek eredményeként 1751-ben megjelent a az úgynevezett Erzsébet-kori Biblia , amely a mai napig használatban van. Ezt követően minden, az Orosz Birodalom területén megjelent publikációt ellenőrzött moszkvai minták alapján kell elkészíteni, aminek eredményeként az ukrán változat csak a galíciai és kárpátaljai görögkatolikus egyházban marad használatban, az ország joghatóságán kívül. Moszkvai pátriárka. A zsinati kiadás ugyanakkor a déli szlávok és vlachok körében is elterjedt , ahol az oszmán uralom miatt az egyházi szláv irodalom hanyatlóban volt.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Suprun-Moldovan, 2005 , p. 40.

Irodalom