Neruda-Norman, Wilma

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Wilma Neruda-Norman

Wilma Neruda (1889)
alapinformációk
Születési dátum 1840. március 21-én( 1840-03-21 ) [1] vagy 1839. március 21-én ( 1839-03-21 ) [2] [3]
Születési hely
Halál dátuma 1911. április 15.( 1911-04-15 ) [2] [3]
A halál helye
Ország
Szakmák hegedűművész
Eszközök hegedű
Díjak
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Wilma Neruda Norman _ _  _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _  _ _ 1911 , Berlin ) cseh származású brit hegedűművész és tanár . Josef Neruda városi orgonaművész lánya , Alois és Franz Xaver Neruda nővére .   

Életrajz

Apja tanítványa, majd Bécsben tanult Leopold Jansánál . Hét éves kora óta fellépett koncerteken, gyakran zongoraművész nővére , Amalia kíséretében , vagy egy családi kvartett tagjaként (második hegedű – Maria testvér, cselló – Viktor testvér, majd Franz testvér, brácsa – apa, Josef Neruda). 1849-ben bejárta az Orosz Birodalmat .

1864-ben férjhez ment Ludwig Normanhoz , a Stockholmi Opera zeneszerzőjéhez és karmesteréhez, és egy ideig turnézott a Svéd Királyi Zeneakadémia tanításával .

1885-ben megözvegyült, három évvel később férjhez ment Sir Charles Halle zongoraművészhez és karmesterhez . Második férjével együtt koncertezett a világ minden táján, többek között Ausztráliában ( 1890 ) és Dél-Afrikában ( 1895 ), ahol a hallei házastársak egyik fellépése, Pietermaritzburgban , Beethoven Kreutzer-szonátájával kombinált koncerten hangzott el. akkora sikert aratott, hogy a szervezők bejelentették a fennmaradó program törlését [5] . 1898- ban , Halle halála után Lady Halle egyetlen turnéját az Egyesült Államokban tette meg, majd Berlinben telepedett le, ahol 1900-1902 között . a Stern Konzervatóriumban tanított .

A Nerudának szentelt kompozíciók között szerepel a hegedűverseny op. 56 és a harmadik hegedűszonáta op. 59 Nils Gade , Pablo Sarasate Spanyol táncainak második könyve, 6. hegedűverseny op. 47 Henri Vieuxant .

Az irodalomban

Norman-Nerudát megemlíti Arthur Conan Doyle A Study in Scarlet című művében : Sherlock Holmes egy nyomozás után elkapja a koncertjét. Mondja:

Most pedig ebédeljünk, és hallgassuk Norman Nerudát. Kiválóan íjat játszik, hangszíne pedig rendkívül tiszta. Mi a motívuma ennek a Chopin-dolognak, amit olyan bájosan játszik? Tra-la-la, lira-la! .. (Angolból fordította: N. Treneva )

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] És most ebédre, majd Norman Nerudára. Támadása és meghajlása nagyszerű. Mi az az apróság Chopinben, amit olyan nagyszerűen játszik: Tra-la-la-lira-lira-lay.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #116940255 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
  2. ↑ 1 2 3 Cseh nemzeti hatósági adatbázis
  3. ↑ 1 2 https://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_N/Neruda_Familie.xml
  4. ↑ Másutt 1838 és 1840.
  5. ↑ Henry C. Lahee . A mai és tegnapi híres hegedűsök 2019. augusztus 15-én archiválva a Wayback Machine -nál . - Boston: The Page Company Publishers, 1899. - 317. o.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák