Bizalmas

A hoshen ( héb . חושן ‎) mellvért  (az ívből perzsa ) egy négyszögletes mellvért (mellvért ) a főpap ruhájában , 12 különböző drágakővel, négy-három kősort alkotva, amelyeken a nevek szerepelnek. Izráel tizenkét törzséből vésték . A mellvértet aranyláncokkal és kék zsinórral rögzítették az efódhoz ( 2Móz 28:13-29 ; 39:13-30 ).  

Időpont

A mellvértre vagy annak belsejébe urimit és tummit ( 2Móz  28:30 ) helyeztek , amelyek segítségével a főpap Istentől érdeklődött a nép vagy a király nevében ( 4Móz  27:21 ). A főpapnak Izrael fiai törzseinek nevét kellett viselnie a mellvértjén a szíve közelében, hogy állandóan emlékezzen rájuk az Úr előtt ( 2Móz  28:29-30 ).

Az „ ítélet mellvértjének ” is nevezték ( 2Móz  28:15 ), talán azért, mert a főpap a mellkasán viselte, olyan magasrendű személy, akinek az igazság és az ítélet forrásaként kellett volna szolgálnia, és akinek döntései Az isteni ihletnek mindig világosnak kell lennie, igazságos és kötelező a zsidók számára.

Drágakövek

Az Ószövetségben

A Bibliából ismert, hogy a főpap mellvértjét féldrágakövekkel díszítették. Összesen tizenkettő volt belőlük, valószínűleg lapított oválisak, a kövek filigrán aranybeállításúak voltak, és Izrael tizenkét törzsének nevét vésték rájuk .

És tegyél bele négy sorban álló köveket. Következő:
rubin , topáz , smaragd - ez az első sor. Második sor:
karbunkulus , zafír és gyémánt . Harmadik sor:
yahont , achát és ametiszt . Negyedik sor:
krizolit , ónix és jáspis . Arany fészkekbe kell helyezni őket. Tizenkettő legyen e kövek Izráel fiainak száma és nevük szerint; mindegyikre, mint a pecsétre, egy nevet kell faragni a tizenkét törzs közül.

A kövek listája ugyanennek a könyvnek a 39. fejezetében is megtalálható. A Biblia ezeken a drágaköveken kívül említi még: ekdakh , valószínűleg karbunkulus , vörös, valamint kadkod (talán kalcedon ), majd shamir  - gyémánt ; arcvonalát természetesen a régiek nem ismerték, elgavis ( Jób 28:18  ) – talán kvarc , bahat , sesh (valószínűleg márvány ), shoharet , ramot és végül pninim ( Péld. 8:11 ) vagy netifot ( Péld. 8:11). Iz . 3:19 ) - gyöngy , amelyet az agádi irodalom margalitnak (= margarita) nevez; ez a szó azonban általában drágaköveket jelent [1] .   

Az Újszövetségben

A tizenkét kőből álló lista az Újszövetségben is szerepel, a "The Revelation of John the Theologist " (Apokalipszis) című könyvben a mennyei Jeruzsálem falainak leírásakor . Ugyanarról a kövekről van szó, de az orosz zsinati fordításban a nevek eltérnek a főpap mellvértjét díszítő kövektől, a gyémánt, karbunkulum, achát és ónix helyett krizolit , kalcedon , szardonyx , krizopráz és iacint ( jácint ) jelenik meg. itt:

A városfal alapjait mindenféle drágakő díszítette: az első alap jáspis ( ἴασπις , iaspis ), a második zafír ( σάπφειρος , zafír), a harmadik kalcedon ( δηηνλ ) volt . ). Пятое сардоникс ( σαρδόνυξ ) , шестое сердолик ( σάρδιον ) , седьмое хризолит ( χρυσόλιθος ) , восьмое вирилл ( βήρυλλος ), девятое топаз ( τοπάζιον ) , десятое хризопраз ( χρυσόπρασος ) , одиннадцатое гиацинт ( ὑάκινθος ) , двенадцатое аметист ( ἀμέθυστος ). És a tizenkét kapu tizenkét gyöngy : minden kapu egy gyöngyből készült. A város utcája tiszta arany , mint az átlátszó üveg .

Kövek azonosítására tett kísérletek

A Biblia nem említi a színüket, így pontos meghatározás nem lehetséges. Az egyetlen forrás, amely az efódot díszítő kövek színét jelzi, a viszonylag késői Midrash Rabbah (Bamidbar Rabbah 2:7):

„... mindegyiken volt egy különleges színű transzparens, amely megfelelt az Aaron mellkasán lévő drágakő színének... Reuven köve egy ódem volt, zászlójának színe pedig piros, és egy mandragóra volt ráhímezve. azt. Shim'on köve pitda volt , zászlója zöld (sárga)... Levi köve bareket volt , zászlója pedig egyharmada fehér, egyharmada fekete és egyharmada vörös... Jehuda köve nofeh volt. , és zászlója színe olyan volt, mint a színes égbolt… Issakhár köve sappir , zászlója fekete, mint az antimon… Zvulun köve yahal volt , zászlójának színe pedig fehér… Dan köve egy léc volt , és zászlójának színe olyan volt, mint a sappir… Gad köve ahlama volt , a zászló színe pedig… lila… Naftali köve egy varrat volt , zászlójának színe pedig… fehér és fekete színek keveréke. ... Asher köve tarsis volt , zászlójának színe pedig olyan volt, mint egy drágakő színe, amellyel a nők díszítik magukat... József köve shoham volt , és a zászló színe koromfekete volt... Benjámin köve yashfe volt. , és a zászlója színe... mind a tizenkét szín keveréke..."

Azonban még ha ezt a leírást megbízhatónak is tartják, nehéz azonosítani ezeket a köveket, mivel az ókorban a kövek főként színükben és bizonyos mértékig keménységükben különböztek egymástól, gyakran a különböző ásványfajtákhoz tartozó köveket ugyanazon a néven értették ; ugyanakkor azok a kövek, amelyek egy ásvány fajtái, különbözőnek tekinthetők.

A talmudi idők óta a Biblia fordítói és kommentátorai megpróbálták meghatározni, hogy milyen kövekről van szó. Az Exodus könyvének zsidó kommentátoraitól R. Bahya ben Asher . Az alábbiakban felsoroljuk a Bibliában szereplő drágakövek neveit jelentésükkel együtt, amennyire a hagyomány, a bibliafordítások és a Josephus [2] alapján megközelítőleg megállapítható . A kutatás névelemzésen, a drágakövek és féldrágakövek díszként való felhasználásával kapcsolatos régészeti leletek, valamint ókori fordításokon és kommentárokon alapul. Mindezek az elnevezések természetesen csak azokat az elképzeléseket határozzák meg, amelyek egy bizonyos időben és környezetben léteztek ezekről a nevekről, anélkül azonban, hogy igazolták volna teljes azonosságukat az ókor fogalmaival. A 12 kőből álló listából az egyetlen, amely a név alapján ismert ásványokkal azonosítható, a yashfe ( jáspis ). A legtöbb kutató hajlamos azt hinni, hogy a  zafír lapis lazuli , a shvo  az achát , az akhlama  az ametiszt és a tarshish  az akvamarin .

A Talmud tanítói [3] szerint Izrael törzseinek nevein kívül további betűket is véstek a kövekbe: אברהם יצחק יעקב שבטי ישרוitן (Yahu Yube of the trium) betűk. A kommentátorok elmondják, hogy minden kőre hat betűt véstek (lásd a táblázatot). Így ezekkel a betűkkel együtt a héber ábécé összes betűjét belevésték a mellvértkövekbe , ami szükséges volt az urim és a tummim működéséhez . A Biblia nem írja le magukat az Urimot és Tummimot, sem azt, hogy hogyan használják őket. A kommentátorok szerint az ő segítségükkel világítottak meg a mellvért drágakövein lévő betűk, amelyek Isten válaszának szavait alkották meg a főpapnak.

A modern ásványtani terminológiában a bibliai kövek a következőnek felelnek meg: [4] :

• A karbunkulus  egy vörös gránát ( pirop vagy almandin ).
• Yakhont  - rubin (vörös korund ).
• Jászpis  - piros (más források szerint - zöld) jáspis .
• A virill  zöldessárga berill .
• Iakinf  - jácint ( cirkon , értékes fajta).
• Kalcedon  - kalcedon .
• A Sardonyx  egy sötétvörös kalcedon (szív) ónix .

A kultúrában

A bibliai kövek felkutatása, amelyek a főpap mellvértjében voltak, és az évszázadok során szétszóródtak Európa kincstáraiban, és az ékszerek eredeti formájukban való helyreállítása Juliette Benzoni történelmi és detektívregényeinek sorozatának szentelték . Sánta Varsóból", amely a két világháború között játszódik, és a főszereplő egy velencei antikvárium.

A bizalmas és kövei kulcsszerepet játszanak Arthur Conan Doyle "The Jewish Confidant" című novellájában . Ugyanakkor az objektumot " Urim és Tummim " néven hívják.

A Raiders of the Lost Ark című filmben a mellvért a bárka nyitójelenetében látható: a szertartás fő résztvevője viseli, aki a főpap szerepét tölti be.

Jegyzetek

1. ↑ vö. Midrash Genesis Rabbah XX, 12
2. ↑ Flavius ​​​​Josephus , A zsidók régiségei , III, 7, 5 és a zsidó háborúk , V, 7
3. ↑ Talmud , Yoma ch. 7
4. ↑ Bible Stones archiválva 2021. július 27-én a Wayback Machine -nél a GeoWiki geológiai lexikonban

Források

• Drágakövek // Brockhaus és Efron zsidó enciklopédiája . - Szentpétervár. , 1908-1913.
• Concise Jewish Encyclopedia , szerk. Szigetek a zsidó közösségek tanulmányozására. Jeruzsálem: 1976-2005.

Linkek

• Jewelry Art - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból
• Biblia kövek a GeoWiki geológiai enciklopédiában
• A kő szimbolikája az egyházi ékszerekben

Szótárak és enciklopédiák	bibliai Brockhaus és Efron Rövid héber V. Dahl Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	J9U : 987007282515705171