| Kossuth híd (Győr) | |
|---|---|
| Győri Kossuth híd Kilátás a Pala Vasarhelyi hídról 2007 - ben | |
| 47°41′26″ é. SH. 17°37′56″ K d. | |
| Hivatalos név | Kossuth híd (magyar) |
| történelmi név |
Révfalui híd ( magyarul: Révfalui híd ) |
| Keresztek | Moson Duna |
| Elhelyezkedés | Gyor |
| Tervezés | |
| Építési típus | Háromnyílású híd, középen egy ív puffanással alulról indulva, Langer rendszerek [1] |
| Anyag | Magas széntartalmú acél , vasbeton |
| Fesztávok száma | 3 (17,6 m + 90,5 m + 17,6 m) [1] |
| Fő fesztáv | 90,5 m |
| teljes hossz | 125,6 m [2] |
| A híd szélessége | 12,10 m [2] |
| Szerkezet magassága | 15,6 m |
| sávok | 2 |
| Kizsákmányolás | |
| Tervező, építész |
Beke József Déri József [3] [4] |
| Ár | 292 000 pengő [1] |
| Az építkezés kezdete | 1926. augusztus [ 2] |
| Nyítás | 1928. július [ 2] |
| Felújítás miatt zárva | 1945.
március 28. – 1950. március [ 5 ] , 1980-1981 _ [egy] |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Kossuth-híd ( magyarul: Kossuth híd ) a győri Mosoni Dunán átívelő híd, amely 1929 óta létezik . A Mosoni Dunán átdobva közvetlenül a Rába összefolyása után , közvetlenül a torkolat alatt. A Győr központi részén található Dunakapu teret köti össze a Győr - Révfalu külterületén található Kalocy térrel , ezért néha Révfalu hídnak is nevezik.
A híd Kossuth Lajos , Magyarország kiemelkedő államférfija, az 1848-1849-es forradalom egyik vezére nevét viseli . 1950 -ben a szocialista Magyarország állameszme szempontjából haladónak számító történelmi személyiségek nevének megörökítésének részeként jelölték ki [1] .
Korábban Révfaluszkijnak ( Hung. Révfalui híd ) nevezték a hidat , mert Győr központi részéből Révfaluba vezet - eredetileg önálló település, majd 1905 -től Győr részeként, a Szigetköz szigeti külvárosában (más néven Kis-Zsitny). Sziget). ) fejezetben közölt szövegeket , mind a mindennapi életben [6] elterjedt .
A Mosoni Dunán a Rába torkolatánál történt átkelés története több mint 700 éves. Első említése 1296 -ból származik , amikor III. András magyar király panaszlevelében a széket újonnan elfoglaló Tengerdi Tivadar győri püspöknek biztosította azt a jogot, hogy váltságdíj ellenében beszedje Győr és a környező falvak lakosai komppal a Mosoni Dunán való átkelésért [7] .
Először 1809 -ben építettek hidat a Mosoni Dunán Napóleon csapatai az osztrák-francia háború Bécs elleni támadása során . Ez a híd lebegett . Ez azonban csak ideiglenes építmény volt, állandó hidat csak 1873 -ban építettek , és úszót is, 12 egymás melletti hajón, ezért nevezték Hajóhídnak ( magyarul Hajóhíd ) [8] .
Az úszóhíd üzemeltetése azonban meglehetősen költségesnek bizonyult. A Mosoni Dunán áthaladó hajók áthaladásához a középső részt rendszeresen el kellett bontani. A folyó esetleges befagyásától és a tavaszi áradástól való félelem miatt minden ősszel le kellett bontani a hidat, és Rabcán lerakták a hajókat, amelyek tetejére épült . Ide jönnek a híd fa elemeinek frissítésének költségei. Emiatt a 19. század végén a város vezetése egy állandó fahíd építése mellett döntött [8] . Ami 1895 -ben készült . Az új híd építői helyi vállalkozók, a Hetsch testvérek voltak [3] [4] .
A híd főként gyalogos volt. A hídon csak rendkívüli esetekben lehetett átmenni, és csak rendőrkocsival. Ugyanakkor azoknak, akik a hídon Révfaluból Győrbe költöztek, híddíjat kellett fizetniük [8] .
Az új híd nagyon érdekesnek tűnt. A kerek cölöpök, amelyeken a meglehetősen keskeny híd támaszkodott, aránytalanul magasak voltak, hogy elegendő szabad helyet biztosítsanak a víz felett a vitorlás hajók áthaladásához. Emellett 1903 -ban egy vízvezetéket is meghosszabbítottak Győrből Révfaluba , egy 300 mm átmérőjű fővezeték szelte át a Mosoni Dunát egy meglévő hídon. Súlyának eltartására további cölöpöket vertek be, amelyek magasan a híd útteste fölé emelkedtek, a szilárdság kedvéért, keresztező szálakkal rögzítve. Emiatt a megjelenése miatt a híd a "Kecskehíd" becenevet kapta a helyi lakosoktól [8] .
A győri városvezetés azonban még 1895-ben fémhidat szándékozott építeni ezen a helyen, amiről tárgyalásokat is folytattak Révfalu akkori vezetésével egy önálló település létrehozásáról. Révfalu azonban nem kívánt részt venni egy új átkelő költségeiben - legalábbis abban az összegben, amit Győr kért tőle [8] .
A probléma magától megoldódott, miután 1905-ben Révfalut bekerült Győr összetételébe. 1911-ben megkezdődtek a tervezési munkálatok, a híd első projektje 1912-ben készült el, de az építkezést az első világháború és a magyar gazdaság háború utáni állapota megakadályozta [1] .
Győrnek csak 1925-ben volt lehetősége pénzt gyűjteni egy új révfalui híd építésére. A magyar kormány külföldi hiteleket készült felvenni az államháztartás feltöltésére, és a magyar városok pályázhattak az így megszerzett költségvetési források szükségleteik kielégítésére. Győr költségvetési támogatást kért a Mosoni Dunán átívelő acélhíd építésére, amelyet meg is kaptak [8] .
Az új híd tervét az ismert magyar hídmérnök, Beke József készítette , az építészeti megjelenésért pedig Deri József, aki akkoriban Győr város műszaki tanácsosa volt .
Beke József az egyik úttörő volt a vasbeton szerkezetek számítási módszereinek megalkotásában, részt vett számos budapesti Duna-híd tervezésében, mint például a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) , a régi Erzsébet híd és a rekonstruált Margit híd [9] . A győri Mosoni Dunán túli Révfalu Morst projektje lett Beke fő önálló munkája, és a második világháború előtt hozta meg számára az európai hírnevet [8] .
A híd építő sémájaként az úgynevezett Langer-sémát választotta - egy szegmentív ívet erős hosszanti gerenda meghúzásával, lefelé menettel [10] . Ugyanakkor ennek a hídnak két jellemzője volt. Először is, a teherhordó szerkezetek hengerelt magas széntartalmú acélból készültek , ellentétben a hagyományosan hagyományosan használt szerkezeti acéllal, amely a szükséges szilárdsággal jelentősen csökkentette a szerkezet tömegét: a fém részek A híd tömege mindössze 361,433 tonna, a teljes hídhossz 125,6 m, szélessége 12,1 m, a boltívek magassága 15,6 m [8] . Másodszor, a híd teherhordó gerendái, amelyek az íveket "feszesítik", nem egyenesek, hanem szimmetrikusan törtek, mindegyik fele 3,2 százalékos lejtéssel emelkedik fel a híd közepén lévő töréspontig, kb. m-rel a vízszintes szint felett. Ez a forma egyenletesebb eloszlást jelent a függőleges szálak által az ívekből átvitt terhelések meghúzó gerendájában [11] . Miután a hídról beszámoltak az International Association for Bridge and Structural Engineering 1928-as konferenciáján Bécsben, Ausztriában és Németországban különböző helyeken kezdtek hasonló hidakat építeni [3] [4] .
Az új Révfalu hidat 1928 júliusában adták át. Építése 292 000 pengőbe került . Az új híd áttört ívei Győr egyik jellegzetességévé váltak [1] .
A második világháború végén, 1945. március 28-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Révfalui hidat. A boltív majdnem középen két részre tört, ami a folyóba esett. 1947 februárjában a németek által hagyott betonuszályról próbálták kiemelni őket, nem jártak sikerrel, mindössze 20 centiméterrel sikerült a folyó fölé emelni, ami után az emelőberendezések kábelei nem bírták, a roncsok a folyóba zuhantak. újra. Búvármunkákra és víz alatti robbantásokra volt szükség ahhoz, hogy a felrobbant építményeket kisebb részekre bontsák, amelyeket 1947. december 8. és 31. között emeltek ki [5] .
A hidat alig két év alatt restaurálták, 1949 decemberében a gyalogos, 1950 márciusában pedig az autóforgalom előtt is átadták. A helyreállítás során a korábbi fémszerkezetek hozzávetőleg a felét használták fel, a hiányzókat a helyi autógyártó üzemben készítették el. A helyreállítás költsége 2 millió forint volt [1] . A híd megőrizte eredeti sziluettjét. Az egyetlen változás a háború előtti állapothoz képest az útpálya szélességének fél méterrel történő növelése volt, emellett a hídfesztávolság vízszigetelése is nem állt helyre kellőképpen [5] .
A felújított hidat Kossuth Lajosról nevezték el [1]
Már az 1970-es évek közepén érezhetővé vált a híd vészhelyzete, rekonstrukciójának megkezdése azonban csak a Mosoni Dunán átívelő új híd, a Széchenyi híd megépítése után vált lehetségessé . Az újjáépítés 1980-ban kezdődött.
A fémgerendákat vasbetonra cserélték, így a híd tulajdonképpen gerendahíd lett, a boltívek másodlagos, megerősítő elemek maradtak. A híd építészeti terve változatlan maradt [5] . A rekonstrukció 1981-ben fejeződött be. Költsége 21 millió forint volt [1] .
A Mosoni Duna mindkét partján a híd támpilléreit obeliszkek díszítik, melyeket a magyar mitológiából származó turulmadarak faszobrai koronáznak meg. A hídtól nyugatra gyönyörű panoráma nyílik a Mosoni Dunára, a folyásirányban további városi hidakkal. Ugyanakkor jól látható, ahogy a rábai sárgás vizek fokozatosan összeolvadnak a Mosoni Duna kékes vizével.
| Győri hidak | ||
|---|---|---|
| Hidak Rába felett |
| |
| Hidak Rabca felett |
| |
| Hidak a Mosoni Dunán |
| |
| leszerelve | Pala Vasarhelyi híd | |
| Duna - hidak Magyarországon | |||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hidak a mainstreamen |
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Ágakon és csatornákon átívelő hidak |
| ||||||||||||||||||||||||||||||