Mihajlova, Irina Mihajlovna

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. augusztus 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Irina Mihajlovna Mihajlova

Dr. prof. Mikhailova Irina, SPbU, 2012
Születési dátum 1955. június 26. (67 évesen)( 1955-06-26 )
Születési hely Leningrád , Szovjetunió
Polgárság  Szovjetunió → Oroszország 
Foglalkozása fordító, tanár
Díjak és díjak

Martinus Nijhoff prijs 2019 RusPrix Award 2011 Nederland Literair Productie-en Vertalingenfonds 2005

Irina Mihajlovna Mihajlova ( Leningrád , 1955. június 26. ) szovjet és orosz nyelvész , holland próza- és versfordító, holland és orosz nyelvoktató. A filológia doktora, a Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Karának Skandináv és Holland Filológiai Tanszékének professzora .

Életrajz

Mikhailova Irina Mikhailovna 1972-ben végzett az iskolában. Ugyanebben az évben a Szentpétervári Állami Egyetem skandináv filológia tanszékén új holland nyelv tanszéket nyitottak [1] , ahová I. M. Mikhailova lépett be. Irina Mihajlovna 1977-ben védte meg a "Feltételes mondatok fejlesztése a holland nyelven" című szakdolgozatát Igor Borisovich Bratus felügyelete alatt, és piros oklevelet kapott, amely után felkérték a holland nyelv tanítására az ún. munkás. Az év során Irina Mikhailova ötvözte az egyetemi oktatói tevékenységét a Tudományos Akadémia Könyvtárában végzett munkájával , majd teljes egészében a tanításnak szentelte magát. Öt évvel később, 1982-ben Valerij Pavlovics Berkov segítségének és támogatásának köszönhetően Irina Mihajlovát főállású holland nyelvtanárnak vették fel a skandináv filológiai tanszékre.

Ezután Mihajlova doktori címre jelentkezett, és elkezdte kutatni a szubjunktív hangulat történetét a holland nyelvben, először Mihail Ivanovics Steblin-Kamensky , majd hirtelen halála után Valerij Pavlovics Berkov vezetésével . 1987-ben sikeresen megvédték a „History of the subjunctive hangulat in the holland nyelven” című PhD értekezést.

Az 1990-es években a peresztrojka kezdetével és a határok megnyitásával lehetővé vált a szépirodalom és az újságírás fordítása, amely mind külföldről, mind oroszországi ügyfelektől kapott megrendeléseket. A fordítások érdekelték I.M. Mikhailov, és idővel az egyik legkiemelkedőbb holland fordító lett Oroszországban. Fő érdeklődési területe a versfordítás, de fordít prózát és újságírást is.

A versfordítás iránti érdeklődés ezt követően doktori disszertációt eredményezett "A holland költészet nyelve és a versfordítás problémái" [2] témában, Valerij Pavlovics Berkov tudományos felügyelete alatt . Irina Mikhailovna Mikhailova doktori fokozatot 2009-ben ítélték oda.

2011-ben elnyerte a RusPrix-díjat [3] a "Személyes hozzájárulás a Hollandia és Oroszország közötti kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez" jelölésben. A RusPrix díjat évente ítélik oda olyan szervezeteknek, cégeknek és magánszemélyeknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak a Holland Királyság és Oroszország közötti üzleti és kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez.

Jelenleg Irina Mihajlovna a Szentpétervári Állami Egyetem professzora, ahol a holland nyelvet és számos szerzői speciális kurzust oktat, a holland nyelv bevezető fonetikai kurzusától a középhollandig, valamint egy irodalom és holland költészet tanfolyamon keresztül. 2014-ben két kötetben megjelent a holland irodalom tankönyve, Mikhailova összeállításában és szerkesztésében [4] . Emellett aktívan részt vesz a fordítási tevékenységekben is [5] , hollandisztikai kutatásokkal foglalkozik [6] , és sok kezdő holland diák mentorja . Irina Mikhailova 2019 óta a skandináv és holland filológiai tanszék vezetője.

Irina Mihajlovna 2015-ben megkapta a Belgiumi Holland Nyelvi és Irodalom Királyi Akadémia ( KANTL ) kitüntető címét [7] . Az Akadémiát a Belga Királyság kormánya 1886-ban alapította autonóm és független testületként, amely a holland nyelv és irodalom tanulmányozásával és népszerűsítésével foglalkozik. Az Akadémia 30 rendes tagot, 25 külföldi tiszteletbeli tagot, köztük Irina Mihajlovnát, valamint több flamand tiszteletbeli tagot foglal magában, számuk változhat.

2020-ban Irina Mihajlova megkapta [8] [9] a Martinus Neuhof Fordítási Díjat , amelyet a legjobb holland és holland nyelvű fordításért ítéltek oda. Egy interjúban megjegyezte, hogy különösen szerette Louis Couperus műveinek fordítását, és hangsúlyozta, hogy a holland irodalom több figyelmet érdemel az oroszul beszélő olvasók részéről [10] .

Goed Zo!

Goed Zo! egy orosz nyelvű tankönyv, amelyet Irina Mikhailova és Hans Boland írt kifejezetten a holland nyelvi tanszék hallgatói számára. Dolgozunk a Goed Zo-n! 1995-ben kezdődött, amikor sürgősen meg kellett alkotni a holland nyelv gyakorlati nyelvtanát oroszul. A projekt kezdeményezője a holland Hans Boland volt , aki anyanyelvi beszélőként dolgozott együtt a tanszék hallgatóival. Szponzorálást kért a Taal Unie holland nyelvi közösségtől, és Irina Mikhailovát vette társszerzőnek. A szerzők mindössze másfél évet kaptak a tankönyv mindkét részére. Ezekben a szűkös határidőkben nem csak egy kétrészes tankönyv anyagait sikerült elkészíteniük, hanem le is tesztelték tanítványaikon.

Irina Mikhailova foglalkozott az elméleti résszel - a nyelvtani és fonetikai szabályok bemutatásával, Hans Boland pedig - gyakorlatok és az azokra adott válaszok összeállításával, valamint a tanórákhoz bevezető szövegekkel. A bevezető fonetikai kurzusnak (a tankönyv első órája) Taal Unie [11] szerint tömörnek kellett volna lennie, hiszen a holland módszertanban a fonetika nem kiemelt jelentőségű, és mindenekelőtt a hallgatónak meg kell tanulnia beszélni. . A szerzők igyekeztek figyelmet fordítani Hollandia és Flandria országtanulmányaira , így a tankönyv számos érdekességet tartalmaz ezen országok történelméről és kultúrájáról. Az első kötetet az orosz "Symposium" kiadó nyomtatta ki egy spanyol nyomdán. A második kötetet nem lehetett azonnal kinyomtatni, mivel a támogatást azonnal kiadták a szerzőknek, a pénz pedig a mulasztás során elértéktelenedett . Csak 2004-ben adta ki a holland Pegasus kiadó. Vele együtt jelent meg újra az első kötet és a válaszokat tartalmazó tanári könyv. Az oktatóanyag fontos része a kiterjedt hanganyag, amely a Goed zo! teljes első részét kíséri. Ezek 6 CD fonetikai gyakorlatok és hangos párbeszédek, szövegek a tankönyv óráiból. Ezeket az anyagokat Hans Boland barátja, a holland rendező és tévéműsorvezető, Rick Saal rögzítette. A párbeszédeket, szövegeket és néhány gyakorlatot különböző holland és flamand művészek hangoztatták, így az eredmény egy nagyon élénk és izgalmas kísérőanyag a tankönyvhöz. A tankönyvben szereplő összes név, valamint a feladatokban leírt enteriőrök az életből származnak.

2005-ben megjelent a "Goed zo!" díjat kapott a Szentpétervári Állami Egyetem Filológiai Karától, mint az év legjobb tudományos publikációja [12]. .

Megjelent munkák

Monográfia
  1. A holland költészet nyelve és a versfordítás problémái. Monográfia. St. Petersburg: St. Petersburg State University, 2007. 13,5 p.
Az Orosz Föderáció Oktatási és Tudományos Minisztériumának Felsőfokú Tanúsítási Bizottsága által ajánlott vezető orosz folyóiratokban megjelent tudományos cikkek
  1. Egy holland ballada sorsáról // Skandináv filológia - Philologica Scandinavica. SPb., 2003. S. 162-175.
  2. A szövegen kívüli információ jelentéséről egy költői mű felfogásában // Skandináv filológia - Scandinavica. Probléma. VII. SPB., 2004. S. 186-195.
  3. H. Marsman „Hollandia emlékei” című verse és orosz fordításai // A Szentpétervári Egyetem Értesítője. Ser. 9, 2. szám 2006. S. 3-12.
  4. Vondel ódája "A Rajna" és orosz fordítása // Skandináv filológia - Scandinavica. Probléma. VIII. SPb., 2006. S.161-171.
  5. Hollandia sík ország? Hollandia képe a holland költészet orosz fordításában // Skandináv filológia - Scandinavica. Probléma. IX. SPb., 2007. S. 175-188.
  6. A versfordítások elemzésének módszereiről és céljairól // Bulletin of St. Petersburg University . Sorozat 9. 2007. 3. szám II. rész. 188-193.
  7. A holland verses szöveg egyik fordításáról a Petrin előtti korszakban. A nyelvészeti elemzés tapasztalata // A Szentpétervári Egyetem Értesítője. sorozat 9. szám. 1. II. rész. 2008, 167-171.
  8. A nyelv és forma problémáiról P. A. Korszakov (1790-1844) holland költészetének fordításaiban A. I. Herzen. „Társadalom- és humántudományok” sorozat. 10. szám (59). 2008, 135-141.
  9. A holland költészet fordítási stratégiájáról a korai szovjet időszakban Az Orosz Állami Pedagógiai Egyetem Izvesztyija. I. A. Herzen. „Társadalom- és humántudományok” sorozat. 10. szám (59). 2008, 142-146.
  10. Joseph Brodsky holland nyelvű fordításairól (a nyelvi elemzés tapasztalata) // Az A. S. Puskinról elnevezett Leningrádi Állami Egyetem közleménye. Tudományos Magazin. 2. szám (12). "Filológia" sorozat. SPb., 2008. S. 49-60.
  11. Az eredeti és a fordítás közötti eltérések néhány törvényszerűségéről (a holland költészet orosz fordításai alapján) // A St. Petersburg University Bulletin. Sorozat 9. 2008. 2. szám I. rész. TÓL TŐL.
  12. E. V. Vitkovszkij fordítási stratégiájáról (fordítások holland nyelvről) // A Szentpétervári Egyetem Értesítője. Sorozat 9. 2008. 2. szám. II. rész. 175-180.
Tudományos közlemények gyűjteményeiben és nemzetközi és összoroszországi tudományos és tudományos-gyakorlati konferenciák és kongresszusok anyagaiban megjelent cikkek és jelentéskivonatok
  1. A holland irodalom orosz fordításokban a 19. század végén - a 20. század elején // Nyelvek és kultúra. Konferencia anyagok. M., 1995. S. 255-270.
  2. A holland szubsztantivizált melléknevek és nem melléknévi igenevek orosz nyelvre fordításának módjairól // A XXVII. Egyetemközi Tudományos Konferencia anyaga. Probléma. 4. Szentpétervár, 1998. S. 22-26.
  3. Szójátékokról, rejtvényekről és egyéb rejtvényekről Herrit Kauvenar költészetében // Nyelv és kultúrák. A "Belgium - Hollandia - Oroszország" konferencia anyagai. Második szám. M., 1999. S. 75-87.
  4. Mi a helyzet a monorimekkel? (Martinus Neuhof „Avater” című versének oroszra fordításának tapasztalatairól). A Filológiai Kar XXIII. egyetemközi tudományos és módszertani konferenciájának anyagai. 5. kérdés. A fordítás elméletének és gyakorlatának aktuális problémái. SPb, 1999. 43-48.o.
  5. Szójátékokról, rejtvényekről és egyéb rejtvényekről Herrit Kauvenar költészetében // Irodalom a korszak tükrében. Szentpétervár, 1999. S. 138-150.
  6. Louis Cooperus a 20. század eleji orosz fordításokban // Oroszország-Hollandia. XV-XX. századi könyvkapcsolatok. SPb., 2000. S. 312-326.
  7. Karel van het Reve (1921-1999). Ott. 351-355.
  8. Holland irodalom Oroszországban – miért? // Tanárok és Posztgraduálisok XXIX. Egyetemközi Tudományos és Módszertani Konferenciájának anyaga. Probléma. 8. Szentpétervár, 2000, 46-48.
  9. A 19. század végi – 20. század eleji holland irodalom orosz fordításokban. Louis Cooperus // Század eleje. SPb., 2000. S. 214-233.
  10. Az engedélyezett fordítás tapasztalatairól // Az Idegennyelvi Intézet Értesítője. 2.2000. SPb., 2001. S. 97-105.
  11. A holland költészet felfogásáról Oroszországban // Az Idegen Nyelvek Intézetének Értesítője. 1. szám 2001. Szentpétervár, 2001. S. 4-20.
  12. Оver Nederlandstalige literatuur in Rusland // Neerlandica extra muros. XXXIX, 2001. február 1. P. 1-14.
  13. Over het beeld van Belgie en Nederland in Rusland // Vertaling en Verbeelding. Gent, 2001. P. 57-60.
  14. Тwee zelfstandigheden aan weerszijden // Vertaling en Verbeelding. Gent, 2001. P. 72-84.
  15. Az orosz nyelvű holland irodalom: a történelem két évszázada // Scheltyens V. Az orosz nyelvű holland irodalom bibliográfiája. Szentpétervár: Aleteyya, 2003, 23-68.
  16. P. A. Korszakov - az orosz hollandisztika úttörője // Szentpétervár és Nyugat-Európa / Cikkgyűjtemény, szerk. Yu. N. Bespyatykh. SPB., 2003. S. 264-273.
  17. Case Verheilről és a "Vihar az Alpokban" történetről // Az Orosz-Hollandia Tudományos Társaság közleményei. Szentpétervár: 2003. S. 292-298.
  18. A holland költészet és orosz fordításai // Holland nappalik. 1. kérdés. SPb., 2003. S. 112-125.
  19. Naar Rusland Berlijnen keresztül. Over de Russische fordítás van "Allerzielen" // Taal en cultuur in fordítás. Antwerpen-Apeldoorn, 2004, 69-79.
  20. A 19. századi holland költészet fordításáról // A XXXIV. Filológiai Konferencia közleménye. SPb., 2005. S. 41-47.
  21. Nemzeti világkép és műfordítás // A fordítás és az interkulturális kommunikáció aktuális problémái. Kurszk, 2005, 50-57.
  22. Vondels Rijnstroom stromt door Rusland // De taal van Peter de Grote.. Leuven, 2006. P. 161-170.
  23. Over de Russische vertaling van Nederlandse poёzie en het beeld van Nederland in Rusland // Met het oog op Nederland. Amsterdam: Pegasus, 2007. P. 65-92.
  24. Guido Gezelle in het Russisch // Kunsttijdschrift Vlaanderen, 2007, 316. szám (június). P. 34-38.
  25. Filip De Pillecyn: van de oevers van de Durme naar de oevers van de Neva // Filip De Pillecyn Studies III. Jaarboek van het Filip De Pillecyncomite. Hamme, 2007. P. 250-253.
Cikkek
  1. Az orosz irodalom holland fordításairól, fordítóiról, kiadóiról és olvasóiról // Oroszország - Hollandia: történelem és modernitás. Nemzetközi tudományos konferencia anyaga 2010. április 14-15. St. Petersburg, 2010, 182-193.
  2. Az orosz-holland irodalmi kapcsolatok történetéből // Oroszország és Hollandia a 17-20. században: új kutatások és aktuális problémák. A nemzetközi tudományos konferencia (Orosz Tudományos Akadémia Általános Történeti Intézete, 2013. május 15-16.) anyaga. M., 2014. S. 436-448.
  3. Herman Horter (1864-1927) költészetének nyelve és oroszra fordításának problémája // Skandináv filológia = Scandinavica. Probléma. XI. SPb., 2011. C. 120-130.
  4. A holland ág 40. évfordulóján // Skandináv filológia = Scandinavica. Probléma. XI. SPb., 2012. S. 3-7.
  5. Az orosz nyelv tanulmányozásának történetéből Hollandiában // Skandináv filológia = Scandinavica. Probléma. XII. SPb., 2012. C. 139-147.
  6. Holland "ködös" képek a holland költészet orosz fordításaiban // Oroszország-Nyugat-Kelet. Irodalmi és kulturális kapcsolatok. Interetnikus és konfesszionális kapcsolatok az orosz irodalomban és folklórban. Probléma. I. Szentpétervár, 2013. S. 273-278.
  7. Hermeneutische Übersetzungsproblemen am Beispiel niederländisch-russische Lyrik Übersetzungen // Russische Übersetzungswissenschaf an der Schwelle zum 21. Jahrhundert. Berlin, 2013. P. 197-218.
  8. Nyugat és Kelet között. Festschrift Wim Honselaarnak. Amszterdam 2012. (Pegasus Oost Europese Studies, 20. sz.
  9. Michajlova Irina Van hee Miriam (vertaler) Uit liefde voor de kunst 2011. 14-20.
  10. Kilátás Oroszországból: az „oktagonistáktól” a „Mecset melletti házig”, [13] egy esszé a holland irodalomról.
Oktatási, taneszközök, programok
  1. Boland H., Mikhailova I. M. Goed zo! holland tankönyv. I. könyv Szentpétervár, 1997. 204 p. (a szerző hozzájárulása 50%).
  2. Boland H., Mikhailova I. M. Goed zo! holland tankönyv. 1. könyv / Szerk.2-e. Amszterdam, 2005. 204 p.; 2. könyv Amszterdam, 2004. 158 p. 3. könyv Amszterdam, 2005. 106 p. (a szerző hozzájárulása 50%).
  3. A holland irodalom története. Tanfolyami program. // Skandináv Filológiai Tanszék. Tanulási programok. SPb., 1999. S. 48-52.
  4. A holland nyelv stilisztikája. Speciális tanfolyami program. Ott. 78-79.
  5. A versifikáció elméletének és a modern holland költészet alapjai. Speciális tanfolyami program. Ott. 79-81.
  6. Verheel K., Kuttenir P., Mikhaylova I.: „Reynard, a róka”-tól az „Istenek álmáig”. A holland irodalom története. 3 kötetben, Szentpétervár: Alexandria, 2014
Orosz nyelvű kézikönyvek
  1. Prisma spreekwijzer Russisch (samen met Maarten Tengbergen). Utrecht, 1994
  2. Russisch voor zelfstudie (samen met JLI Fennell & Maarten Tengbergen). 11e druk: Utrecht, 2012.
Összeállítás és szerkesztés
  1. Zvezda Magazin, 2013, 6. sz. A holland kultúrának szentelve.
  2. A Róka Reynardtól az istenek álmáig. A holland irodalom története. Két kötetben. Szentpétervár: Alexandria, 2013.

Fordítások

Próza

Egyedi könyvek
  1. Johan Huizinga . Történelmi életeszményekről és egyéb előadásokról. London: Overseas Publication Interchange Ltd., 1992. 220 p.
  2. Verheil ügy . Villa Bermond. Szentpétervár: Zvezda , 1998. 256 p.
  3. A. F. T. van der Heyden . Harc a Kék Hídért. Szentpétervár: INA-Press, 1999. 248 p.
  4. Verheil ügy . Táncolj a világ körül. Szentpétervár, Zvezda magazin kiadó , 2002. 272. o.
  5. Mariet Meister. Kecske dal. Szentpétervár: Amphora, 2002. 270 p.
  6. Seis Noteboom . Emléknap. M.: Szöveg, 2004. 400 s
  7. Max Welthuis. A béka és az idegen. M.: "Szöveg", 2005. 24 p.
  8. Shurd Keiper. Penkést. St. Petersburg: Petersburg XXI század , 2006. 104 p.
  9. Maarten Bisheuvel. Tengeri történetek. Szentpétervár: Limbus-press, 2008. 188 p.
  10. Vicces Van Leeuwen . Csipog! Moszkva: Samokat, 2010.
  11. Verheil ügy . "Vihar" szonáta. Szentpétervár: Zvezda magazin , 2010
  12. Obe Postma yn it Russysk - Obe Postma oroszul / Uitgave Obe Postma Selskip. Ljouwert, 2011 (társszerző: A. A. Purin )
  13. Rudy van Danzig. Nurejevre emlékezve . Üstökös nyoma. Szentpétervár: Helikon Plus, 2011.
  14. Hagen H., Hagen M. Téged mindenki szeret! M.: KompasGid, 2011. (M. Yasnovval közösen)
  15. Ducateau F., Peten C. Egy nap a múzeumban. M.: Séta a történelemben, 2014.
  16. Peter Van Gestel . Tél, amikor felnőttem. M.: Samokat , 2014.
  17. Schapman K. Myshkin ház. Sammi és Julia. M.: Séta a történelemben, 2014
  18. Louis Cooper . Titkos hatalom. Szentpétervár: Helikon Plus, 2014
  19. Louis Cooper . Az öregekről, arról, ami elmúlik. Szentpétervár: Helikon Plus, 2016
  20. Karina Schapman. Egérház. Sammy és Julia a vidámparkban. M.: Séta a történelemben, 2017
  21. Bart Muyart. Testvérek. Moszkva: Scooter , 2017
  22. Willem F. Hermans . Egy őrangyal emlékei. Szentpétervár: Helikon Plus, 2018
  23. Karina Schapman. Egérház. Sammi és Julia a kikötőben. M.: Séta a történelemben, 2018
  24. Jan Terlau. Tél a háború alatt. Moszkva: CompassGuide, 2020
Folyóirat-kiadványok és gyűjteményes publikációk
  1. Karel van het Reve. Saját halálom // Oroszország-Hollandia. századi könyvkapcsolatok 15-20. Szentpétervár: Európai Ház, 2000, 351-361.
  2. Seis Noteboom . Levél (történet) // "Ural", 2002, szept. (kb 20 oldal)
  3. Verheil ügy . Táncolj az univerzum körül. Töredékek egy Joseph Brodskyról szóló könyvből . // "Csillag". 2000. No. 5. S. 84-92.
  4. Ő van. Részlet Józsefről // "Ural", 2001 No. 7. S. 209-218.
  5. Ő a "Vihar az Alpokban". Töredék // "Ural", 2002. szeptember (kb. 15 oldal)
  6. Ő van. Részlet a "Vihar az Alpokban" című történetből // Oroszország-Hollandia. Az Orosz-Hollandia Tudományos Társaság közleményei. Szentpétervár: Európai Ház, 2003, 296-307.
  7. Ő az, a szerelem megmarad. (Boris Ryzhyről) // Znamya, 2005, N 1, 157-163.
  8. Jan Walkers . Ézsau kezei (a "Terug naar Oegstgeest"-ből) // Zvezda, 2007. április. (kb. 15 oldal)
  9. Jan Walkers . A próféták szárnyán // Met het oog op Nederland. Lezingenbundel ter gelegenheid van het tienjarig bestaan ​​​​van het Nederlands Instituut in Saint-Petersburg. Amsterdam: Uitgeverij Pegasus, 2007. P. 45-64.
  10. Jan Walkers . A csodálatos harmincas évek. A könyvből. "Vissza az Uhstheisthez // Külföldi irodalom 2013. No. 10. P. 191-212.
  11. Gorter H. Versek (társszerzője A. Purin ) // Star 2013 6. sz.
  12. Faveri H. Versek; Tonnus Oosterhof. Költészet. (Uo.).
  13. N. Bates, C. van het Reve, L. Kuperus. Próza. (Uo.).

Költészet

  1. Kauvenaar, Copland, Esther Jansma. Versek // " Csillag ", 1996. szeptember
  2. Copland. Urbi almanach 1998. (kb. 10 oldal)
  3. "Költők Repinről " (Brassinha, Hodein, Yellema, Copland, Oosterhoff, Ravi, De Waard és mások) Groningen, 2002. (10 vers)
  4. Case Awens. Star , 2003. szeptember (kb. 7 vers)
A. A. Purinnal együttműködve
  1. M. Neuhof . Toll papíron. Szentpétervár: Philol Kiadó. f-ta, 2003. 208 p.
  2. J. H. Leopold. Költészet. Szentpétervár: Philol Kiadó. f-ta, 2005. 136 p.
  3. G. Geselle . Ha a szív meghallja Szentpétervár: Philol Kiadó. f-ta, 2006. 176 p.
  4. G. Akhterberg . Óda Hágához. Szentpétervár, Philol Kiadó. f-ta, 2007. 148 p.

(Az ezekben a könyvekben szereplő fordítások részben a Zvezda , Arion , Zaruzhnye zapiski folyóiratokban is megjelentek, és vékony fehér könyvekben jelentek meg, összesen hét folyóirat-kiadvány volt, körülbelül öt fehér könyv.)

Ismeretterjesztő

Könyvek
  1. J. Driessen. Péter cár és holland barátai. (A teljes könyv 1/2 része, a második részt D. Liverv fordította). Szentpétervár: Oktatás-kultúra, 1996. 172 p.
  2. Kooymans L. A halál művésze. Frederic Ruysch anatómiai leckéi : Per. hollandból. Szentpétervár: Nauka, 2008.
Cikkek
  1. J. P. Hinrichs. Orosz költészet Hollandiáról / Oroszország-Hollandia. XV-XX. századi könyvkapcsolatok. Szentpétervár, Európai Ház, 1999, 44-68., 312-326.
  2. J. Driessen. A 17. századi, Oroszországról szóló holland könyvek bestsellerek voltak? Ott. 186-196.
  3. J. van Heel. Utazó bibliofil. Johan Meerman Szentpéterváron és Moszkvában (1798-1800). Ott. 295-305.
  4. J. Driessen. Albert Seba amszterdami gyógyszerész levelezése a szentpétervári Kunstkamera őrzőivel // I. Péter és Hollandia. Szentpétervár: Európai Ház, 1997. S. 72-89.
  5. René Kistemaker. "Itt a szemek hullámai kis csónakokból" // Oroszország-Hollandia. Az Orosz-Hollandia Tudományos Társaság közleményei. Szentpétervár: Európai Ház, 2003, 24-35.
  6. J. Driessen. Miért éppen az új Albert Seba kollekció eladásakor Amszterdamban… / Ugyanott. 223-236.
Könyvismertetők
  1. Boulogne P. HET TEMMEN VAN DE SCYTH: DE VROEGE NEDERLANDSE RECEPTIE VAN FM DOSTOEVSKIJ. - Amszterdam: Pegazus, 2011. - 770 p. - (Pegasus Oost-Europese Studies. 17. kötet). // ÚJ IRODALMI SZEMLE 2012, 3. sz.
  2. 1979: Jan Renkema. Schrijfwijzer // Internationale Neerlandistiek. 2012. Augustus. P. 55-57.

Jegyzetek

  1. ↑ Évforduló: 40 éves a Szentpétervári Állami Egyetem holland tagozata . Letöltve: 2022. július 16. Az eredetiből archiválva : 2017. november 16..
  2. ↑ I. M. Mihajlova. A holland költészet nyelve és a költői fordítás problémái (absztrakt). Tudományos elektronikus könyvtár disserCat. Letöltve: 2017. június 16. Az eredetiből archiválva : 2017. március 18..
  3. ↑ RusPrix díj. A díjazottak . rusprixaward.nl. Letöltve: 2019. október 6.
  4. ↑ Szimpózium Kiadó: A holland irodalom története  (elérhetetlen link)
  5. ↑ I. Mikhailova személyes profilja a Holland Irodalmi Alap honlapján . Letöltve: 2015. június 26. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5..
  6. ↑ Mikhailova Irina Mikhailovna - Skandináv filológia . Letöltve: 2019. október 6. Az eredetiből archiválva : 2019. november 3..
  7. ↑ Michajlova, Irina  (n.d.) . Koninklijke Academie voor Nederlandse Taal en Letteren . Koninklijke Academie voor Nederlandse Taal-en Letterkunde. Letöltve: 2022. március 29. Az eredetiből archiválva : 2020. október 28..
  8. ↑ Irina Mihajlova, a Szentpétervári Állami Egyetem professzora tiszteletbeli fordítási díjban részesült  (orosz)  ? (2019.12.17.). Letöltve: 2020. október 23. Az eredetiből archiválva : 2020. október 27.
  9. ↑ Irina Mihajlova fordító megkapta a tekintélyes Neuhof-díjat . samokatbook.ru _ Letöltve: 2020. október 23. Az eredetiből archiválva : 2020. október 27.
  10. ↑ Irina Mihajlova fordító: „Ezek a könyvek segítenek belülről látni, mi a háború”  (orosz)  ? (2020.08.14.). Letöltve: 2020. október 23. Az eredetiből archiválva : 2020. október 26.
  11. ↑ Taalunie, Hollandia, Flandria és Suriname nyelvi egyesülése . Letöltve: 2015. június 26. Az eredetiből archiválva : 2015. június 30.
  12. ↑ Goed zo! Deel 1 . Pegasus Kiadó. Hozzáférés időpontja: 2017. június 16.
  13. ↑ ZVEZDA magazin . zvezdaspb.ru. Letöltve: 2019. október 6. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 28..

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre