Minimálbér Németországban
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. január 2-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 11 szerkesztést igényelnek .
A német minimálbér a legalacsonyabb havi és órabér , amelyet a munkáltatók törvényesen jogosultak kifizetni munkavállalóiknak Németországban . A német minimálbérről szóló törvényt ( németül: Gesetz zur Regelung eines allgemeinen Mindestlohns ) 2014. január 1-jén írta alá Merkel harmadik kabinetje, amely az SPD és a CDU koalíciójából áll . A minimálbér bevezetése volt az SPD fő követelése a koalíciós tárgyalásokon. A 2013-as parlamenti választások során központi kampányígérete volt, hogy a szerződéses minimálbért országosra cserélik. [egy]
Kezdetben 2015. január 1-jétől a minimálbért óránként 8,50 euróban ( havi 1440,00 euróban ) ( nettó havi 1072,91 euróban ) határozták meg. [2] [3] Méretét kétévente módosítja a német kormány, amellyel a minimálbér-bizottság konzultál. 2017. január 1-jétől a minimálbér óránként 8,84 euró volt ( havi 1498,00 euró ) ( nettó havi 1114,71 euró ) [4] [5] [6] , és óránként 9,19 euróra emelkedett ( 2019. január 1-től havi 1557,00 €[7] és 9,35 € -ig óránként Havi 1584 € 14%-os jövedelemadó után havi 1360,52 € 2020. január 1-től [ 8] [9] [10] [11] [12] [13]
Minimálbér
|
dátum |
Minimálbér |
Óra minimálbér
|
2015. január 1 |
1440,00 € [14] |
8,50 € [2] [3] [15]
|
2016. január 1 |
1440,00 € [14] |
8,50 € [2] [3] [15]
|
2017. január 1 |
1498,00 € [14] [16] [17] [18] [19] |
8,84 € [4] [5] [6]
|
2018. január 1 |
1498,00 € [14] |
8,84 € [4] [5] [6]
|
2019. január 1 |
1557 € |
9,19 € [20]
|
2020. január 1 |
1584 € |
9,35 € [8] [9] [10] [11] [12] [13]
|
Minimálbér jutalék
A minimálbér mértékének szabályozására a német kormány egy állandó bizottságot vezetett be, amely kilenc tagból áll. A bizottság az elnökből, három munkavállalói képviselőből, három munkáltatói képviselőből és két, a bizottságban szavazati joggal nem rendelkező gazdasági tanácsadóból áll. [21] Értékeli Németország általános gazdasági teljesítményét, hogy megbecsülje a megfelelő minimálbért. A minimálbér első kiigazítására 2016 júniusában került sor, majd két évvel később, 2018 júniusában újabb kiigazításra került sor, amely 9,19 euróra emelte a minimálbért. [22]
A német minimálbér-vita
A minimálbér volt az egyik legvitatottabb téma a 2013-as parlamenti választásokon . Míg a szociáldemokraták , a zöldek és a baloldal a közös nemzeti minimálbér mellett foglalt állást, addig a liberálisok és a konzervatívok szkeptikusak voltak ezzel kapcsolatban. [23] Vezető gazdaságkutató intézetek, például a CESifo Group München ellenezték a 8,50 eurós minimálbér bevezetését. A Gazdaságkutató Központ 2014-es tanulmánya szerint a minimálbér mintegy 900 000 munkahely megszűnését jósolták, különösen Németország keleti részén. [24] . A London School of Economics and Political Science tanulmánya azonban ennek ellentmondott, és kimutatta, hogy a minimálbér valójában nem vezet munkahelyek elvesztéséhez. Valójában egy gazdaságpolitikai vitaanyag, amely 2011 és 2016 között elemezte a német foglalkoztatási rátákat a régiók között, megállapította, hogy a korábban alacsonyabb bérszinttel rendelkező régiókban csökkent a munkanélküliségi ráta. [25] Ezenkívül a Német Gazdaságkutató Intézet tanulmánya megállapította, hogy a minimálbér inkább az órabért növelte, mint az alacsony bérű szektorban dolgozók összjövedelmét. Mivel az órabérek enyhén emelkedtek, a magasabb költségek ellensúlyozására ezzel egyidejűleg csökkentették a munkaidőt. [26]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A választásokat szem előtt tartva Merkel kitolja a minimálbért , Reuters ( 2012. április 25.). Az eredetiből archiválva : 2018. december 14. Letöltve: 2018. december 13.
- ↑ 1 2 3 MiLoG Mindestlohngesetz . Letöltve: 2018. december 16. Az eredetiből archiválva : 2018. december 17. (határozatlan)
- ↑ 1 2 3 Bundesgesetzblatt . Letöltve: 2018. december 16. Az eredetiből archiválva : 2016. december 14.. (határozatlan)
- ↑ 1 2 3 Sablon:§§ vom 2016. november 15., Sablon:BGBl
- ↑ 1 2 3 Bundesgesetzblatt . Letöltve: 2018. december 16. Az eredetiből archiválva : 2022. április 23. (határozatlan)
- ↑ 1 2 3 [1] Archiválva : 2019. október 6., a Wayback Machine , Bundesgesetzblatt Nr. 54 vom 2016.11.18
- ↑ BMAS – Mindestlohn steigt auf 9,19 Euro im Jahr 2019 és 9,35 Euro im Jahr 2020 (német) . www.bmas.de _ Letöltve: 2018. december 13. Az eredetiből archiválva : 2018. október 2..
- ↑ 1 2 Németország 9,35 euróra emeli a minimálbért 2020 -ban, Reuters ( 2018. június 26.). Archiválva az eredetiből 2019. április 6-án. Letöltve: 2018. december 13.
- ↑ 1 2 MiLoV2 Zweite Mindestlohnanpassungsverordnung . Letöltve: 2020. január 2. Az eredetiből archiválva : 2020. január 2. (határozatlan)
- ↑ 1 2 [2] Archiválva : 2019. október 6., a Wayback Machine , Bundesgesetzblatt Nr. 38 vom 2018.11.20
- ↑ 1 2 Martin Dulig fordert zwölf Euro Mindestlohn | Blick-Sachsen . Letöltve: 2020. január 2. Az eredetiből archiválva : 2020. január 2. (határozatlan)
- ↑ 1 2 Németország: mi újság 2020-ban? – A berlini néző . Letöltve: 2020. január 2. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 27. (határozatlan)
- ↑ 1 2 Hol fizetnek többet Németországban? | Zeitung "Aussiedlerbote" . Letöltve: 2020. január 2. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 24. (határozatlan)
- ↑ 1 2 3 4 Minimálbér Európában – Google Public Data Explorer . Letöltve: 2018. december 16. Az eredetiből archiválva : 2019. április 26. (határozatlan)
- ↑ 1 2 [3] Archiválva : 2022. július 4. itt: Wayback Machine , Bundesgesetzblatt Nr. 39 vom 2014.08.15
- ↑ A statisztikák magyarázata . Letöltve: 2018. december 16. Az eredetiből archiválva : 2019. április 26. (határozatlan)
- ↑ Törvényes minimálbérek az EU-ban 2017 | Eurofound . Letöltve: 2018. december 16. Az eredetiből archiválva : 2018. július 7. (határozatlan)
- ↑ Minimálbér | Eurofound . Letöltve: 2018. december 16. Az eredetiből archiválva : 2018. december 25. (határozatlan)
- ↑ Archivált másolat . Letöltve: 2018. december 16. Az eredetiből archiválva : 2018. október 10. (határozatlan)
- ↑ BMAS – Mindestlohn steigt auf 9,19 Euro im Jahr 2019 és 9,35 Euro im Jahr 2020 (német) . www.bmas.de _ Letöltve: 2018. december 13. Az eredetiből archiválva : 2018. október 2..
- ↑ Minimálbér jutalék . Letöltve: 2018. december 9. Az eredetiből archiválva : 2018. december 15.
- ↑ Németország 9,35 euróra emeli a minimálbért 2020 -ban, Reuters ( 2018. június 26.). Archiválva az eredetiből 2019. április 6-án. Letöltve: 2018. december 13.
- ↑ fenntartva, Copyright Haufe-Lexware GmbH & Co KG- minden jog Mindestlohn, Bundestagswahl 2013, Parteien | Személyes | Haufe (német) . Haufe.de News und Fachwissen . Letöltve: 2018. december 13. Az eredetiből archiválva : 2020. október 22.
- ↑ CESifo-Gruppe München - Der flächendeckende Mindestlohn von 8.50 Euro gefährdet bis zu 900.000 Arbeitsplätze (német) . www.cesifo-group.de _ Letöltve: 2018. december 13. Az eredetiből archiválva : 2018. december 15.
- ↑ A német minimálbér nem vezetett munkahelyek elvesztéséhez . London School of Economics and Political Science . Letöltve: 2018. december 13.
- ↑ Berlin, DIW DIW Berlin: Mindestlohn lässt Stundenlöhne in Deutschland steigen, aber Monatsverdienste nicht im selben Maße (német) . www.diw.de (2007. március 1.). Letöltve: 2018. december 13. Az eredetiből archiválva : 2018. december 16..
Irodalom
- Frank Bayreuther: Der gesetzliche Mindestlohn . In: Neue Zeitschrift für Arbeitsrecht (NZA) 2014, 865–874.
- Düwell /Schubert [Hrsg.] Mindestlohngesetz – Handkommentar zum MiLoG. 2. Auflage 2017 ISBN 978-3-8487-2946-3
- Bernd Grzeszick: Ausnahmen vom gesetzlichen Mindestlohn: verfassungsrechtlich zulässiger Kompromissweg? In: Zeitschrift fur Rechtspolitik. (ZRP). 3/2014, S. 66–69.
- Hilgenstock, Christopher. Mindestlohngesetz. - 1. kiadás - München : CH Beck, 2014. - ISBN 978-3-406-67243-9 .
- Lakies, Thomas. Mindestlohngesetz-Basiskommentar zum MiLoG. - 1. kiadás - Bund Verlag, 2015. - ISBN 978-3-7663-6391-6 .
- Mark Lembke: Das Mindestlohngesetz und seine Auswirkungen auf die arbeitsrechtliche Praxis . In: Neue Zeitschrift für Arbeitsrecht (NZA) 2/2015, S. 70–77.
- Christian Picker: Niedriglohn és Mindestlohn. In: Recht der Arbeit. (RDA). 1/2014, S. 25–36.
- Reinhard Schüssler, Irene Becker: Wie ein gesetzlicher Mindestlohn den Regelbedarf erhöht. Wirkungen eines Mindest-Stundenlohns von 8,50 Euro auf das Grundsicherungsniveau. In: Soziale Sicherheit. (SozSich). 3/2014, S. 102–109.
- Marc Spielberger, Angela Schilling: Der Regierungsentwurf zum Gesetz über die Regelung eines allgemeinen Mindestlohns (MiLoG). In: Neue Zeitschrift für Arbeitsrecht. (N.Z.A.). 8/2014, S. 414–419.
- Robert von Steinau-Steinrück/Heribert Jöris: Der gesetzliche Mindestlohn . In: Betriebs-Berater 8/2014, S. 2101–2106.
- Daniel Ulber: Die Erfüllung von Mindestlohnansprüchen . In: Recht der Arbeit (RdA) 2014, 176–182.
- Daniel-René Weigert: Die Anrechenbarkeit von Vergütungsbestandteilen auf den gesetzlichen Mindestlohn . In: Neue Zeitschrift für Arbeitsrecht (NZA) 12/2017, S. 754–751.
- Patrick Zeising, Daniel-René Weigert: Verfassungsmäßigkeit des Mindestlohngesetzes . In: Neue Zeitschrift für Arbeitsrecht (NZA) 1/2015, S. 15–22.
- Andreas Zürn, Christian Maron: Der Koalitionsvertrag der 18. Legislaturperiode aus arbeitsrechtlicher Sicht. In: Betriebs-Berater. 11/2014, S. 629–633.
Linkek
39 vom 2014.08.15
Bibliográfiai katalógusokban |
|
---|