Dévai, Mátyás

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. február 1-jén felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Dévai Mátyás
Születési dátum 2. évezred
Születési hely
Halál dátuma 1547 [1]
A halál helye
Ország
Foglalkozása nyelvész
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Biró Mátyás ( Hung. Biró Mátyás , más néven Dévai Mátyás (szó szerint "a Szűz városából"), Hung. Dévai Mátyás ; születési ideje ismeretlen, Déva városa , Hunyad , Erdély  - 1547 , Debrecen ) - magyar protestáns reformátor, „magyar Luther ” néven ismert.

Hegyekben született. Szűz Erdélyben . _ Valószínűleg Budán tanult a svájci Simon Grynaeusnál ( en: Simon Grynaeus ), aki később a reformáció jelentős aktivistája volt . 1523 - ban a krakkói egyetem hallgatójaként szerepelt . Két év ottani tanulmányai után katolikus pap és szerzetes lett.

1527 és 1529 között a protestáns reformáció eszméi vitték el . 1529-ben a wittenbergi egyetemre ment, hogy Luther Mártonnál tanuljon , és tanítványai között lakott a házában.

1531-ben a protestáns gyülekezet papjaként tért vissza Budára. Ebben az időszakban az egyházi fegyelem hanyatlása miatt a protestantizmus rohamosan terjedni kezdett országszerte, hiszen a mohácsi csatában (1526) a katolikus egyház szinte valamennyi püspöke meghalt, és általában a nyugtalanság uralkodott el. a Magyar Királyság . Dévai ekkor írt egy értekezést Budán, ahol tagadta a szentekhez való imádkozás szükségességét. 52 tézist is publikált, amelyekben protestáns posztulátumokat fogalmazott meg. Meggyőzte a Battyani és Bochkai nemesi családok tagjait a reformáció támogatásáról.

A magyar reformáció, amelyet Biro vezetett, elveiben és jellegében sok tekintetben a későbbi kálvinizmusra emlékeztetett . A magyar protestánsok megkülönböztették saját hitüket, amelyet magyar hitnek ("magyar hit") neveztek, a lutheranizmustól, a Nemes hittől ("német hit").

Dévai hamarosan elhagyta Budát és Kassán lett pap . Hamarosan letartóztatta Tomas Salahazi, Erlau püspöke, I. Ferdinánd császár közeli tanácsadója . Dévait először Likavka városában , majd Pozsonyban , végül Bécsben rabosították . Perét Johann Faber bécsi püspök, I. Ferdinánd közeli tanácsadója és a reformáció ellenfele vezette . Dévait nem sokkal a tárgyalás után szabadon engedték, és folytatta reformtevékenységét. 1532-ben ismét letartóztatták, és 1534-ig fogva tartották.

Börtönből való szabadulása után Nádasdy Tamás lett a pártfogója . Dévai Szegedi Gergely, a sorbonne -i doktor, a magyarországi ferencesek tartományi vezetőjének protestánsellenes értekezéseivel folytatott megbeszéléseknek szentelte idejét . Dévai megkomponálta a Magyar helyesírást is, az első magyar nyelven megjelent könyvet.

Annak ellenére, hogy I. Ferdinánd király ellenezte a reformációt , Dévai támogatta trónigényét Zápolyai János oszmán csatlósával szemben . A két igénylő közötti polgárháború következtében Dévai kénytelen volt elmenekülni Magyarországról. György ( en:George, Brandenburg-Ansbach őrgróf ), Brandenburg-Ansbach őrgróf udvarába Melanchthon ajánlólevélével érkezett . Innen Svájcba utazott , ahol elfogadta az Első Helvét Hitvallás összeállítóinak nézeteit az Eucharisztia kérdésében .

Magyarországra való visszatérése után Dévai a reformátusok heves támogatója lett az Eucharisztiának, és ennek megfelelően az evangélikusok ellenfele. 1544-ben a sárvári papok panaszkodtak Luthernek az egykori tanítványa által hirdetett tan miatt, Luther pedig elvetette Dévai álláspontját, mint istenkáromlást.

Magyarországon Dévai Debrecenben telepedett le a Nadasdy család védelme alatt. Ez idő alatt a Tízparancsolat, a Miatyánk , az Apostoli Hitvallás és a Niceai Hitvallás laikusoknak szánt magyar nyelvű értelmezését írta.

Jegyzetek

  1. ↑ Devay Biró Mátyás // Reformáció utáni digitális  könyvtár

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
  • Brockhaus és Efron