Kis kurultai

A kis kurultai ( K (e) se Kurultai ; bashk. Kese qoroltai ) a hatalmat alkotó és törvényhozó testület, Baskurdisztán parlament előtti parlamentje .

Az előparlament története

1917. december 10-én a III. összbaskír alkotmányozó kongresszuson megalakult az előparlament - a Kis Kurultai.

1917. december 20-án, az Alkotmányozó Kongresszus 18. ülésén az előparlament tagjaiból megalakult Baskurdisztán kormánya , és a Kis Kurultaiba 3 jelöltet is beválasztottak.

Fennállása során az Előparlament számos törvényt fogadott el. A Kis Kurultai 1918. szeptember 20-án elfogadta a „Földterületi félreértések kiküszöbölésének szabályait”, amely kimondta, hogy ha magántulajdonos földjén a vetést más személy végezte „a szovjet kormány engedélyével vagy befogási mód” , akkor csak a földbérleti díj megfizetése mellett lehetett a vetőnek betakarítani a termést. E szabályokat az 1. számú rendelet lépett hatályba.

Ezt követően fogadták el a 2. számú határozatot, melynek fő célja egyben a földkérdések rendezése is volt. A 2. számú rendelet értelmében minden földtulajdonosnak és bérlőnek kötelessége volt a kanton- és jurta-kormányzatnak tájékoztatást adni földje és terményének nagyságáról. A 2. számú rendelet értelmében betiltották a bérbeadást a baskír vidéki társaságoknak, amelyek tagjai kötelesek saját földjüket bevetni, és javasolták a jurta és a kantoni földhivatalok számára, hogy határozzák meg a társaság tagjai számára a termés nagyságát. Kis Kurultai törvényt is fogadott el az erdőgazdálkodási kérdésekről [1] .

1919 elején a Kis Kurultait feloszlatták.

Az előparlament összetétele és hatásköre

A Kis Kurultai 22 tagból állt, akiket minden nemzetiség létszámának arányában 100 ezer lakosra jutó egy képviselő választott meg. Ez a tény hangsúlyozta a létrejövő területi autonómia soknemzetiségű voltát. Az országgyűlési képviselők „mindkét nemű, 22 évesnél nem fiatalabb személyeket választhattak, nemzetiség és hit különbsége nélkül ” . A képviselők megbízatása 3 évre szól.

A kis Kurultai élén egy elnök állt. A parlament előtti ülésen az alelnöki és két titkári poszt is helyet kapott.

Az előparlamentet alkotmányozó és törvényhozó jogkörrel ruházták fel. A Kis Kurultai fő feladatai a következők voltak:

• az alkotmányozó kongresszuson elfogadott baskurdisztáni törvények végső kidolgozása;
• Baskurdisztán kormányának és minisztereinek megalakítása;
• szövetségbe lépés más népekkel és külvárosokkal;
• a parlament összehívása.

Ezenkívül az előparlamentet a következő funkciókkal bízták meg:

• a közbiztonság biztosítása;
• közvetlen (bér és zemsztvo) adók beszedése és kiadása;
• bíróság;
• a baskurdisztáni fegyveres erők irányítása;
• az emberek vagyonával, altalajjal, tőkével, földdel, vizekkel, erdőkkel stb. való rendelkezés és ezek védelme;
• közoktatás;
• a rendőrség fenntartása;
• nemzeti élelmiszer, együttműködés és kishitelek [2] .

Az előparlamenti képviselők

A titkos szavazás eredményeként megválasztották az Előzetes Országgyűlés tagjait: Yunus Bikbov , Shagihaidar Akchulpanov ezredes , Allabirde Yagafarov , Saidgarey Magazov , Abdrakhman Fakhretdinov , Nuriagzam Tagirov , Gaynulla Girfanov , Khaynulla Girfanov , Khaynulla SZanov , Akhmezhmeak , . Galiakhmet Aitbaev , Khabibulla Gabitdinov , Sharif Manatov , Sagit Mryasov , Kharis Yumagulov, Dzhangirey Amirov, Gumer Kuvatov , Ildarkhan Mutin , Iskandar Sultanov , Usman Tokumbetov, Gabdulla [4] Idelbaev [ 3 ] .

Yu. Yu. Bikbovot választották meg elnöknek.

Jegyzetek

1. ↑ Enikeev 3. I., Enikeev A. 3. Baskíria állam- és jogtörténete. - Ufa: Kitap, 2007. - S. 239. - 432 p.
2. ↑ Aznagulov V. G., Khamitova Z. G. Parlamentarizmus Baskírában: történelem és modernitás . - Ufa: GRI "Bashkortostan", 2005. - S. 53. - 304 p.
3. ↑ A baskír nép története: 7 kötetben / ch. szerk. M. M. Kulsaripov; Institute of History, Language and Literature, USC RAS. - Ufa: Gilem, 2010. - T. V. - S. 128. - 468 p.
4. ↑ Baskurdisztán III. összbaskír alkotmányozó kongresszusának 1917. december 20-i határozata . Letöltve: 2014. január 27. Az eredetiből archiválva : 2019. május 4.. (határozatlan)

Irodalom

• Aznagulov V. G., Khamitova Z. G. Parlamentarizmus Baskírában: történelem és modernitás . - Ufa: GRI "Bashkortostan", 2005. - S. 53. - 304 p.
• Baskír nemzeti mozgalom 1917-1920 és A. Validi: Külföldi tanulmányok // Összeáll. és I. V. Kucsumov bevezető cikke. - Ufa: Gilem, 1997. - 250 p.
• Enikeev 3. I., Enikeev A. 3. Baskíria állam- és jogtörténete. - Ufa: Kitap, 2007. - 432 p.
• A baskír nép története: 7 kötetben / ch. szerk. M. M. Kulsaripov; Institute of History, Language and Literature, USC RAS. - Ufa: Gilem, 2010. - T. V. - 468 p.
• Kulsharipov M. M. Baskír nemzeti mozgalom (1917-1921). - Ufa: Kitap, 2000. - 364 p.
• Yuldashbaev B.Kh. Az alkotó kurultai, mint a baskír nemzeti mozgalom csúcsa // Baskíria etnopolitikai mozaikja. 3 kötetben .. - M. , 1992. - T. II.

Linkek

• Kasimov S. F. Kis Kurultai  // Baskír Enciklopédia  / ch. szerk. M. A. Ilgamov . - Ufa: GAUN " baskír enciklopédia ", 2015-2020. — ISBN 978-5-88185-306-8 .