Lothair II | |
---|---|
Lothar von Supplinburg | |
17. német király | |
1125. augusztus 24. – 1137. december 4 | |
Koronázás | 1125. szeptember 13., Aacheni katedrális , Aachen , Németország |
Előző | Henry V |
Utód | Konrád III |
Szent római császár | |
1133. június 4. – 1137. december 4 | |
Koronázás | 1133. június 4., Szent Péter-bazilika , Róma , Olaszország |
Előző | Henry V |
Utód | Frigyes I. Barbarossa |
11. szász herceg | |
1106 – 1137. december 4 | |
Előző | Magnus |
Utód | II. Büszke Henrik |
Születés |
1075. június 9. előtt |
Halál |
1137. december 4. Breitenwang , Tirol , Ausztria |
Temetkezési hely | Königslutter katedrális , Németország |
Nemzetség | Supplinburgs |
Apa | Supplinburgi Gebhard |
Anya | Formbachi Hedvig |
Házastárs | Richenza Northeim |
Gyermekek | lánya: Supplinburgi Gertrud |
A valláshoz való hozzáállás | kereszténység |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
II. Lothar ( németül: Lothar von Supplinburg ; 1075. június 9-ig - 1137. december 4. Breitenwang , Tirol ) - Supplinburg grófja , Szászország hercege 1106 - tól , német király 1125 - től , a Szent Római Birodalom császára 11133 - tól . Supplinburgi Gebhard fia , Querfurt grófja, aki a IV. Henrik császárral vívott csatában vesztette életét Homburg közelében , az Unstrut folyón (1075. június 9.), és Forbach Hedvig fia.
A szász származású, gazdag és művelt Lothair mindig a frank dinasztia ellensége volt, és többször fellázadt V. Henrik ellen , bár az utóbbi Szászország hercegévé nevezte ki.
A frank dinasztia megszűnése után az 50 éves Lothairt 1125. augusztus 24-én Mainzban német királlyá választották, és ugyanazon év szeptember 13-án Aachenben megkoronázták. Lothair választása a frank császárokkal ellenséges papi párt győzelme volt.
Közvetlenül a koronázás után Lothair szembeszállt Friedrich Hohenstaufen sváb herceggel , aki birtokba vette V. Henrik ősi birtokait. Az 1126-os strasbourgi diétán lázadónak nyilvánítva Lothair biztosította a cseh I. Szobeszláv herceg szövetségét. 1126-ban a chlumtsei csata után vazallusi esküt tett neki, és a Welfek oldalára vonzotta , mivel lányát, Gertrudot a nagyhatalmú bajor hercegnek, Büszke Henriknek adta (1127).
A Hohenstaufen azonban visszaverte Lothair és szövetségesei Nürnberg elfoglalására tett kísérletét (1127), és maguk is elfoglalták Speyert (1128). Ezután Lothair a Zähringenek , a frank dinasztia híveihez fordult , és szövetséget kötött velük. A Hohenstaufenekkel vívott háború változó vagyonnal zajlott mind Burgundiában, mind Alsó-Lotaringiában (1129). 1130-ban Lothair bevette Nürnberget, és megbékítette ellenfeleit Szászországban és Türingiában.
Ugyanebben az évben Lothairnek el kellett döntenie II. Innocentus és II. Anaklet pápai trónjáért folyó harcot . A rómaiak, akik Lothairnak ígérték a császári koronát, Anaclete-ért, a német papság pedig Innocentért duzzogtak. Lothair elismerte Innocent pápát, de Anacletos Rómában telepedett le . 1132-ben Lothair Itáliába ment, és miután Lombardiában számos kudarcot szenvedett, közeledett Rómához, de nem tudta birtokba venni a Szent István-templomot. Péter. Ezután Innocentus megkoronázta őt és feleségét , Rihenzát a lateráni templomban (1133. június 4.). Lothair hűségesküt tett a pápának, elismerte Matilda egykori birtokait a római trón toszkán tulajdonaként, és visszavonult Németországba.
Az 1135-ös bambergi országgyűlésen Sváb Frigyes hűséget esküdött Lothairnak, aki megerősítette őt Sváb hercegi rangban. Lothair hatalmát ugyanakkor felismerte Frigyes öccse, III. Konrád frank herceg is , aki 1127-től Németország királyának nevezte magát. Lothair hatalma megnőtt, minden szomszédos uralkodó barátságára törekedett, Németországban 10 évre általános fegyverszünet jött létre.
Ezután Lothair egy második hadjáratot fogant ki Olaszországban, hogy helyreállítsa a birodalmi hatalmat és megállítsa az egyházi vitákat. Hatalmas sereggel Trieszten át Lombardiába ment (1136), bevette Paviát , Torinót , Piacenzát , Bolognát, majd 1137-ben délre vonult, és Calabriából Szicíliába tervezte átkelni . Lothair és Innocent pápával Salerno miatti veszekedése arra kényszerítette Lothairt, hogy megtagadja a hadjárat folytatását. Visszaúton Németországba, 1137. december 4-én halt meg, jó emléket hagyva energikus, bátor uralkodóként, becsületes és erkölcsös emberként. Königslutterben temették el a császári székesegyházban , amelyet ebben a városban épített.
Feleség – (körülbelül 1100-tól) Northeim Rehenza (1087 körül – 1141. június 10.), Northeim grófjának, Tolsztoj Henriknek és Brunswicki Gertrúdnak (1060 körül – 1117. december 9.) lánya, a földek örököse Brunon .
Lánya - Supplinburgi Gertrud (1115. április 18. - 1143. április 18.), felesége (1127 óta) Büszke Henrik , Bajorország és Szászország hercege.
Lothair II (Szent-római császár) - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
Németország uralkodói | |
---|---|
Kelet-Frank Királyság (843-919) Német Királyság (919-962) | |
Német Királyság a Szent Római Birodalomban (962-1806) |
|
Rajnai Konföderáció (1806-1813) | |
Német Szövetség (1815-1848) | |
Német Birodalom (1848-1849) |
|
Német Szövetség (1850-1866) | |
Északnémet Konföderáció (1867-1871) | |
Német Birodalom (1871-1918) | |
Németország antikirályai vagy névleges királyai dőlt betűvel vannak szedve |
A Nyugat és a Szent Római Birodalom császárai | ||
---|---|---|
Karoling Birodalom (800-888) |
| |
Szent Római Birodalom (962-1806) |
| |