Szent római császár | |
---|---|
| |
1792. július 5. – 1806. augusztus 6 | |
Munka megnevezése | |
Fejek | Szent Római Birodalom |
A fellebbezés formája | Császári Felség _ |
Kijelölt | Választók |
Hivatali idő | korlátlan |
Előző |
Nyugat császára, Németország királya , Róma királya |
Megjelent | 962. február 2 |
Az első | I. Ottó |
Utolsó | Ferenc II |
cseréje | A Német Szövetség elnöke |
megszüntették | 1806. augusztus 6 |
Ez a cikk a Szent Római Birodalom császárainak névsorát tartalmazza Nagy Ottó korától a felbomlásig , amelynek utolsó uralkodója 1804 -ben saját tulajdonában hozta létre az Osztrák Birodalmat . I. Nagy Ottó 962- es megkoronázása óta a birodalom része Németország , Olaszország és Arelat burgundi királysága . A Szent Római Birodalom név 1254-ben jelent meg, de mára általában a 962-től (és néha 800-tól) 1806-ig tartó időszakra alkalmazzák.
1212-ben Csehország a birodalom másik királysága lett . Később Burgundia Franciaország része lett , és a 15. század közepén III. Frigyes császár lemondott Olaszországgal szembeni igényeiről, és új címet vett fel: a német nemzet szent római császára . Így a birodalom területe csak Németországra és Csehországra korlátozódott. A 19. század elején lezajlott napóleoni háborúk súlyos csapást mértek a német államok birodalmon belüli egységére. 1806-ban II. Ferenc császár I. Napóleon francia császár nyomására lemondott császári címéről. A Szent Római Birodalom megszűnt létezni.
Nagy Károly császári címet kapott III. Leó pápa (800) koronázása során. Ezt követően a császári cím felvétele a pápa koronázási aktusától függött. Bár I. Ottó kora óta úgy tartják, hogy csak a német választófejedelmek által megválasztott német király jogosult a császári címre, nem minden megválasztott német királyt koronáztak meg Rómában , így nem mindegyiket tekintették császárnak. a Szent Római Birodalom, bár néhányan ezt a címet használták. A Német Királyság uralkodóinak teljes listáját lásd : Németország uralkodóinak listája . Ez a cikk csak azokat az uralkodókat sorolja fel, akiket császári koronával koronáztak meg, és ezért joguk volt a császári cím használatára.
1508-ban I. Maximilian német király sikertelen római expedíciós kísérlet után engedélyt kapott a pápától a választott császár címére . Utódját , V. Károlyt a pápa császárrá koronázta (1530), de a későbbi uralkodók nem törekedtek a koronázási szertartás elvégzésére, és a pápa engedélyével a Szent Római Birodalom császári címét használták anélkül, hogy koronát adományoztak volna. a pápa. A választófejedelmek azonban de facto „kiválasztott császároknak” ismerték el őket, és szerepelnek a jelenlegi listán.
Császár | portré | Az uralkodás kezdete | Uralkodás vége | jegyzet |
---|---|---|---|---|
szász dinasztia | ||||
I. Nagy Ottó | 962 | 973 | Németország királya (936 óta) | |
II. Vörös Ottó | 967 | 983 | német király (961 óta) (apjával 973-ig uralkodott) | |
Ottó III | 996 | 1002 | Németország királya (983 óta) | |
II. Henrik Szent | 1014 | 1024 | Németország királya (1002 óta) | |
Salic dinasztia | ||||
Konrád II | 1027 | 1039 | Németország királya (1024 óta) | |
Henrik III | 1046 | 1056 | Németország királya (1028 óta) | |
Henrik IV | 1084 | 1105 | Németország királya (1056 óta) | |
Henry V | 1111 | 1125 | Németország királya (1099 óta) | |
Supplinburg-dinasztia | ||||
Lothair II | 1133 | 1137 | Németország királya (1125 óta) | |
Hohenstaufen | ||||
Frigyes I. Barbarossa | 1155 | 1190 | Németország királya (1152 óta) | |
Henrik VI | 1191 | 1197 | Németország királya (1190-től), Szicília királya (1194-től) | |
Welfs | ||||
Ottó IV | 1209 | 1215 | Németország királya (1198 óta) | |
Hohenstaufen | ||||
Friedrich II | 1220 | 1250 | Szicília királya (1197-től), Németország királya (1212-től) | |
Luxemburg dinasztia | ||||
Henrik VII | 1312 | 1313 | Németország királya (1308 óta) | |
Wittelsbach | ||||
Bajor Ludwig IV | 1328 | 1347 | Németország királya (1314 óta) | |
Luxemburg dinasztia | ||||
Károly IV | 1355 | 1378 | Németország királya (1346-1347-ben és 1349-1376-ban), Csehország királya (1346-tól) | |
Zsigmond | 1433 | 1437 | magyar király (1385-től), német király (1410-től), cseh király (1419-től) | |
Habsburgok | ||||
Friedrich III | 1452 | 1493 | Németország királya (1440 óta) | |
Maximilian I | 1508 | 1519 | Németország királya (1486 óta) | |
V. Károly | 1530 | 1556 | Németország királya (1519 óta) | |
I. Ferdinánd | 1556 | 1564 | Németország királya | |
Maximilian II | 1564 | 1576 | Németország királya | |
Rudolf II | 1576 | 1612 | Németország királya | |
Mattias | 1612 | 1619 | Németország királya | |
Ferdinánd II | 1619 | 1637 | Németország királya | |
Ferdinánd III | 1637 | 1657 | Németország királya | |
Lipót I | 1658 | 1705 | Németország királya | |
József I | 1705 | 1711 | Németország királya | |
Károly VI | 1711 | 1740 | Németország királya | |
Wittelsbach | ||||
VII Albrecht Károly | 1742 | 1745 | Németország királya | |
Habsburg-Lotaringia | ||||
Ferenc I | 1745 | 1765 | Németország királya | |
József II | 1765 | 1790 | Németország királya | |
Lipót II | 1790 | 1792 | Németország királya | |
Ferenc II | 1792 | 1806 | német király, osztrák császár (1804-től) |
Római császárok korszakonként | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||