Lineáris gyorsító

A lineáris gyorsító  olyan töltött részecskegyorsító , amelyben a ciklikus gyorsítókkal ellentétben a részecskék egyszer haladnak át a gyorsító szerkezeten.

Lineáris gyorsítók típusai

A működési elv szerint a lineáris gyorsítók lehetnek közvetlen hatásúak, indukciósok vagy rezonánsak.

A közvetlen hatású gyorsítóban a nyalábot nagy feszültség gyorsítja, amely lehet állandó vagy impulzusos. A keletkező energiát az elektromos meghibásodások korlátozzák nagyon magas feszültségeknél.

Az indukciós gyorsítóban a nyalábot örvényszerű elektromos tér gyorsítja , amely a sugárpályát körülvevő tekercsekben lévő mágneses tér megváltoztatásával jön létre.

A lineáris gyorsító leggyakrabban rezonáns lineáris gyorsítót jelent (linac, eng.  LINEar ACcelerator ). Ebben a nyaláb felgyorsul, és egy gyorsító szerkezeten (mikrohullámú rezonátoron) halad át nagyfrekvenciás elektromos térrel. A rezonáns gyorsító alapelveit először Gustav Ising [1] fogalmazta meg 1924-ben . Aztán Leo Szilard amerikai fizikus javasolta és Rolf Wideröe szabadalmaztatta 1928-ban. A lineáris gyorsító ionizáló (röntgen- és/vagy elektronikus) sugárzás létrehozását teszi lehetővé , körülbelül 20 MeV energiával.

Alkalmazás

A lineáris gyorsítók lehetővé teszik a könnyű töltésű részecskék (főleg az elektronok) legnagyobb sebességének elérését. Az iparban kémiai elemek különféle izotópjainak gyártására és orvosi berendezések sterilizálására használják. A lineáris gyorsító szintén szerves része (ún. injektor) az ütköztetők gyorsítórendszerének, amely már a kezdeti szakaszban gyorsítja a protonokat.

Az orvostudományban a lineáris gyorsítókat széles körben használják a sugárterápiás és sugársebészeti eszközök fő elemeként (röntgen- és/vagy elektronikus sugárzás forrásaként) .

A CERN mérnökei 2015-ben mutattak be egy miniatűr, 2 méter hosszú lineáris gyorsítót, amely alkalmas az orvosi képalkotásban és radiográfiában [2] .

Lásd még

• SLAC National Accelerator Laboratory

Jegyzetek

1. ↑ "Prinzip Einer Methode Zur Herstellung Von Kanalstrahlen Hoher Voltzahl", Gustav Ising, Arkiv för matematik, astronomi och fysik (németül) 18 (30): 1-4 (1924).
2. ↑ A CERN részecskegyorsítót hoz létre a kórházak számára . Letöltve: 2015. július 30. Az eredetiből archiválva : 2015. július 30. (határozatlan)

Linkek

• Lineáris gyorsítók a SINP MSU honlapján .
•  Hogyan működik a lineáris gyorsító .