Banki likviditás
A banki likviditás a bank azon képessége, hogy időben és maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit. A bank likviditáskezelésének célja mind a hiány, mind a többletlikviditás megelőzése és megszüntetése. Az elégtelen likviditás a bank fizetésképtelenségéhez vezethet, a túlzott likviditás pedig hátrányosan befolyásolhatja jövedelmezőségét.
Definíció
A BDT szerint a bank likviditása a bank azon képessége, hogy kötelezettségeit időben teljesítse [1] .
A likviditás típusai
A források szerint
Felgyülemlett- készpénz (pénztárban és levelező számlákon lévő pénz);
- gyorsan készpénzre váltható eszközök (például értékpapírok).
- a bankközi piacról elérhető bankközi hitelek
- lehetséges hitelek az ország fő banki szabályozó hatóságától ( Oroszországban - az Orosz Föderáció Központi Bankja )
Sürgősséggel
- azonnali
- rövid időszak
- középlejáratú
- hosszútávú
Likviditáselemzési és kezelési módszerek
Az együtthatók módszere
A likviditáselemzés együtthatós módszere a legegyszerűbb. Magába foglalja:
- A likviditási mutatók összetételének, számítási gyakoriságának és határértékeinek meghatározása
- A likviditási mutatók állapotának elemzése és értékelése a következők alapján:
- a mutatók tényleges értékeinek összehasonlítása normatív, korlátozó értékekkel;
- a mutatók tényleges értékeinek dinamikájának elemzése;
- a tényleges értékek változásainak faktoranalízisének megvalósítása;
- Az elemzés alapján megállapított inkonzisztenciák megszüntetésének módjainak megválasztása
A likviditási mutatók összetételét minden bank határozza meg, az adott bank likviditását befolyásoló konkrét tényezők alapján.
A Bank of Russia likviditási mutatóiJelenleg (2015 áprilisában) a Bank of Russia három kötelező likviditási mutatót határozott meg [2] :
| alapértelmezett | Név | Leírás | határérték |
|---|---|---|---|
| H2 | a bank azonnali likviditási mutatója | Szabályozza annak kockázatát, hogy egy bank egy munkanapon belül elveszítse likviditását | ≥ 15% |
| H3 | a bank jelenlegi likviditási mutatója | Szabályozza a bank likviditásvesztésének kockázatát a standard számítási dátumához legközelebbi 30 naptári napon belül. | ≥ 50% |
| H4 | a bank hosszú távú likviditási mutatója | Szabályozza annak kockázatát, hogy egy bank elveszítse likviditását a hosszú lejáratú eszközökben történő pénzeszközök elhelyezése miatt | ≤ 120% |
Minden oroszországi kereskedelmi bank havi jelentést nyújt be ezen mutatók állapotáról az Orosz Föderáció Központi Bankjának.
2016. január 1-jén az Orosz Föderáció Központi Bankja bevezette a rövid távú likviditási mutatót (Bázel III). A szabvány minimálisan megengedhető értéke 70% lesz, évente 10 százalékpontos emeléssel, amíg el nem éri a 100%-ot 2019. január 1-től.
A rövid távú likviditási mutató betartásának követelménye azokra a rendszerszinten fontos hitelintézetekre vonatkozik, amelyeket a Bank of Russia a Bank of Russia 2015. július 22-i 3737-U számú, „A rendszerszintű meghatározásának módszeréről” szóló rendelete értelmében ilyennek ismer el. fontos hitelintézetek”.
A rendszerszinten fontos hitelintézetekre, amelyek bankcsoportok anyaszervezetei, a rövid távú likviditási mutató konszolidált alapon való megfelelésének követelménye lesz érvényes.
Hiányelemzés (GAP elemzés)
A hiányelemzésnek (GAP) két fő típusa van :
- Szabványos (statikus) rés - a hiányosságok a meglévő tranzakciók alapján épülnek fel;
- Átalakított (dinamikus) GEO - terveket használnak, valamint módszereket az erőforrások egyik sürgősről a másikra történő átalakítására.
Fizetési naptár
A fizetési naptár (bevételek és terhelések ütemezése) rövid időre (általában legfeljebb 3 hónapra) készül, és a banki pénzeszközök minden terhelésére és bevételére kiterjed.
A naptár első része a kiadási rész, amely az összes közelgő számítást és pénzátutalást tükrözi, a második a bevételi rész. A naptár mindkét része közötti aránynak olyannak kell lennie, hogy az egyenlőség biztosított legyen.
Abban az esetben, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, a többletforrás rövid , magas likviditású eszközökben rendeződik , ami egyrészt a következő időszak pénzügyi helyzetének és fizetőképességének nagyobb stabilitását, másrészt a bank jövedelmezőségének esetleges csökkenését jelenti.
A kiadásoknak a bevételekhez képesti többlete a bank jövőbeni kiadásainak fedezeti képességének csökkenését jelzi. Ebben az esetben a nem elsőbbségi kifizetések egy része átkerül egy másik naptári időszakra, vagy kölcsönzött pénzeszközöket használnak fel.
Fizetési pozíció
A bank fizetési pozíciója (vagy aktuális pozíciója) a levelező számlákon lévő pénzeszközök egyenlege, amely jelzi a pénzeszközök napközbeni be- és/vagy kiáramlásának mértékét és azok hozzárendelését. A fizetési pozíció tartalmazza a bank mérleg szerinti eszközeit és kötelezettségeit, mérlegen kívüli követeléseit és kötelezettségeit.
A Bank fizetési pozíció menedzsment rendszere arra irányul, hogy a legvalószínűbb eseményforgatókönyv megvalósulása esetén a jövőben minden devizában pozitív pozíciót tartson fenn.
Stressz teszt
A stresszteszt segít figyelmeztetni a bank menedzsmentjét a stresszes körülmények között esetlegesen bekövetkező veszteségekre és (vagy) a kis valószínűséggel bekövetkező nagy veszteségekre, így hozzájárul a bank kockázati profiljának, belső és külső sokkokkal szembeni ellenálló képességének mélyebb megismeréséhez, a stratégiai tevékenységfejlesztési tervezés megalapozott megközelítéseinek kialakítása.
A stresszteszt egy sor meghatározott sokk (sokkhelyzet), azaz a kockázati tényezők rendkívüli, de valószínű eseményeknek megfelelő változásának a bank pénzügyi helyzetére gyakorolt lehetséges hatásának felmérése.
A Bank kötelezettségeinek típusai
A banki kötelezettségeknek két típusa van:
Valós kötelezettségek - a bank mérlegében a látra szóló pénzeszközök, betétek, bevont bankközi források, hitelezői források és egyéb kölcsönzött források formájában megjelenő kötelezettségek.
Függő kötelezettségek - a mérlegen kívüli kötelezettségek:
- passzív műveletek (bank által kibocsátott garanciák és garanciák stb.);
- aktív műveletek (fel nem használt hitelkeretek és kibocsátott akkreditívek).
A banki eszközök típusai
A banki eszközöket három fő tulajdonság jellemzi:
Minél kevésbé likvidek az eszközök, annál nagyobb a kockázatosságuk és a jövedelmezőségük (az utolsó eszközcsoport kivételével).
| Az eszközök típusai | A likviditás mértéke | A kockázat szintje | Hozam |
|---|---|---|---|
|
elsődleges likvid eszközök | kockázatmentes | nem bevétel |
|
elsődleges likvid eszközök | minimális | alacsony jövedelmű |
|
erősen folyékony | rövid | átlagos megtérülési ráta |
|
alacsony folyékony | átlagos | átlagos megtérülési ráta |
|
illikvid / illikvid eszközök | magas | rendkívül jövedelmező |
|
illikvid eszközök | maximális | nem bevétel |
Jegyzetek
- ↑ Likviditás / V.S. Panfilov // Nagy Orosz Enciklopédia : [35 kötetben] / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M . : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017.
- ↑ Az Orosz Föderáció Központi Bankjának 2004. január 16-i UTASÍTÁSA N 110-I A BANKOK KÖTELEZŐ SZABVÁNYAIHOZ
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
|