Kreutz, Félix
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2016. július 10-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Felix Kreutz |
---|
|
Születési dátum |
1844. november 19( 1844-11-19 ) |
Születési hely |
|
Halál dátuma |
1910. szeptember 22.( 1910-09-22 ) (65 évesen) |
A halál helye |
|
Ország |
|
Munkavégzés helye |
|
alma Mater |
|
Akadémiai fokozat |
Ph.D |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Felix Kreutz ( lengyel Feliks Kreutz , 1844. november 19., Nowy Sanch – 1910. szeptember 22. , Zakopane ) - lengyel geológus , tanár , az ásványtan doktora , a Jagelló Egyetem rektora . A Lengyel Tudásakadémia aktív tagja .
Életrajz
A Lviv-i Jan Casimir Egyetemen ásványtant tanult , majd a krakkói és a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. Mély ismereteket szerzett kémiából, geológiából és ásványtanból.
1870 óta - Felix Kreutsa, az ásványtan filozófia doktora, a Lvivi Egyetem tanszékének vezetője (1887-ig) és az Ásványtani Múzeum igazgatója, egyúttal 1874-1875 között az egyetem filozófiai karának dékánja.
professzor (1873). 1887-ben elfoglalta a Jagelló Egyetem ásványtani tanszékének dékáni posztját. 1898-1899-ben. - az egyetem filozófiai karának rektora és dékánja (1900-1901).
1887-től levelező, 1888-tól rendes tagja a Lengyel Tudományos Akadémiának .
A Galíciai Geológiai Atlasz kiadásáért felelős szerkesztőbizottság tagja .
Tudományos tevékenység
F. Kreutz kibővítette a geológiai tudományágak körét, külön ásvány- és kőzettani kurzust tartott tovább , a Kárpátok és egyéb magmás és üledékes kőzetek, valamint a kapcsolódó ásványi lelőhelyek (olaj, sók stb.) ásványi és kőzettani vizsgálatával foglalkozott. régiók.
Számos kutatást végzett a krisztallográfia , a petrogenezis , a kristályfizika , a regionális geológia és a szeizmológia területén .
Kreutz professzor nagy erőfeszítéseket tett a Lvivi Egyetem Ásványtani Múzeumának átszervezésére és bővítésére, gyűjteményét az utazásairól hozott ásvány- és kőzetmintákkal gazdagította.
Válogatott tudományos munkák
- Trachit sanidyno-oligoklasowy z okolicy Szczawnic. (1868)
- Tatry i wapienie rafowe w Galicyi. (1888)].
- Skały plutoniczne w okolicy Krzeszowic. (1869)].
- Plutonische Gesteine in der Umgebung von Krzeszowice. (1869).
- Das Anorthitgestein von Ober-Peneczely. (1869).
- Mikroskopische Untersuchungen der Vesuv-Laven v. J. 1868.
- Das Vihorlat-Gutin – Trachytgebirgen (im nordöstlichen Ungarn). (1871).
- Rzecz o trzęsienia ziemi oraz opis trzęsienia ziemi w Galicyi wschodniej 1875 r. (1876).
- Notatki mineralogiczne (Gagat, sól kuchenna z Borysławia i Bochni, Anhidryt z Kossowa, Kalcyt w Glińsku, Siarka z Dźwiniacza, Baryt ze Swoszowic iz Borysławia, Azuryt i Roboty ze Starej). (1877).
- Augit-Andesite des Smrekouz-Gebirges Süd-Steiermarkban. - (1877).
- Istota róźnopostaciowości i stosunek odmiennych modyfikacyj ciał różuopostaciowycli. (1879).
- Stosunek odmiennych modyfikacyj ciał mineralnych. (1880).
- Ueber die Beziehungen zwischen verschiedenen Modifikationen heteromorpher Mineralsubstanzen. (1880).
- O tworzeniu i przeobrażaniu się wosku i oleju ziemnego w Galicyi. (1881).
- Ueber den Ursprung des Erdoels in d. galiz. salzformáció. (1881).
- Ueber die Bildung und Umbildung von Erdwachs in Galizien (1881).
- Ueber den Ursprung des Steinsalzes am Rande der Karpathen (1881).
- Wraz z R. Zuberem: Stosunki geologiczne okolic Mraźnicy i Schodnicy. (1881).
- Ueber Vesuvlaven von 1881 és 1883. (1885).
- Skały trachitowe w pienińskim pasie wapieni rafowych. (1886).
- Piaskowiec skrystalizowany z Tekur na Wołyniu (1887).
- O granitach wołyńskich zawierających turmalin lub granaty. (1889).
- Grafit w granitowej skale z Józefowki iz Samczyka na Wołyniu. (1891).
- Gneis grafitowy z Mecherzyniec. (1890)].
- Zmiana barw minerałów przy zmianie temperatury. (1891).
- O przyczynie błękitnego zabarwienia soli kuchennej. (1892).
- Amfibol z nad Tigilu w Kamczatce. (1894).
- Sol kamienna i fluoryt, ich barwa, fluorescencya i fosforescencya. (1897).
- O zmianach w kilku minerałach i solach pod wpływem promieni katodowych lub pary sodu. (1896) és mások.
Linkek
Bibliográfiai katalógusokban |
|
---|