A csuvas ASSR alkotmánya | |
---|---|
Kilátás | Alkotmány |
Örökbefogadás | 1926. január 31. A csuvas SZSZK Szovjetainak VI. Kongresszusa |
rendben | nem hagyta jóvá az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság |
Hatálybalépés | nem lépett hatályba |
Szöveg a Wikiforrásban |
A csuvas ASSR 1926-os alkotmánya a Csuvas Autonóm Szocialista Tanácsköztársaság első alaptörvénye .
Elfogadva 1926. január 31- én . A csuvas ASSR alkotmányának szövegét az RSFSR Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága és az RSFSR Szovjetek Kongresszusa nem hagyta jóvá. Ennek eredményeként a csuvas ASSR életét a Szovjetunió 1924 - es alkotmányával és az RSFSR 1925 -ös alkotmányával , valamint a csuvas ASSR-ben elfogadott törvényi aktusokkal összhangban végezték [1] .
Az első, közvetlenül a csuvas ASSR területén hatályos alaptörvény az 1937. évi Csuvas ASSR alkotmány volt , amelyet az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa 1940. június 30-án hagyott jóvá.
Az alkotmány elején "Nyilatkozat a Csuvas Autonóm Szocialista Tanácsköztársaság megalakulásáról". „A csuvas nép makacs harcának hosszú útját tette meg a felszabadításáért. A csuvas munkástömegek sok évszázadon át az autokrácia súlyos igája alatt voltak. A csuvas nép hősies erőfeszítésekkel védte meg gazdasági és nemzeti függetlenségét, kultúráját, életmódját és nyelvét az elnyomók és elnyomók elleni harcban. "A csuvas dolgozó tömegek minden nemzetiség egyenlősége mellett őrködve elismerik a csuvas köztársaság összes nemzetiségének testvéri szolidaritását a gazdasági és kulturális fejlődés szükséges feltételeként."
87 cikkből állt, amelyek 13 fejezetben voltak [2] . Az alkotmány minden rendelkezése demokratikus volt . A munkát kiáltották ki a kötelességek közé, és szóba került az ingyenes oktatás is. Az alkotmány hivatalos nyelvként ismerte el az oroszt és a csuvast . Szabályozták a hatósági választások rendszerét.