Conrad | |
---|---|
német Konrad , olasz Corrado di Lorena | |
Németország királya | |
1087-1098 _ _ | |
Koronázás | 1087. május 30., Aacheni katedrális , Aachen , Németország |
Előző | Henrik IV |
Utód | Henry V |
Olaszország királya | |
1093-1098 ( Conrad II néven) |
|
Koronázás | 1093 , Milánó , Olaszország |
Előző | Henrik IV |
Utód | Henry V |
Alsó-Lotaringia hercege | |
1076-1087 _ _ | |
Előző | Gottfried III |
Utód | Gottfried IV |
Születés |
1074. február 12. Gersfeld apátság, Németország |
Halál |
1101. július 27. (27 évesen) Firenze , Olaszország |
Temetkezési hely | Santa Maria del Fiore |
Nemzetség | Salic dinasztia |
Apa | Henrik IV |
Anya | Savoyai Bertha |
Házastárs | Szicíliai Konstanz |
A valláshoz való hozzáállás | kereszténység |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
II . Konrád ( németül: Konrad ; olaszul: Corrado di Lorena ; 1074. február 12., Gersfeldi apátság, Németország - 1101. július 27. , Firenze , Olaszország ) - Németország királya 1087-1098 - ban és olasz király 1093-1098 - ban .
1074. február 12-én született a gersfeldi apátságban. Konrád IV. Henrik római császár és felesége , Savoyai Bertha második fia volt . Három nappal később megkeresztelkedett az apátságban. Conrad bátyja, Heinrich 1071 augusztusában született, és ugyanabban a hónapban halt meg.
1076 - ban Conrad Alsó-Lotaringia hercege és Torino őrgrófja címet kapott . Ugyanebben az évben elkísérte apját Canossába . Konrádot Tedald milánói érsekre bízták .
1087 -ben Konrádot Németország királyává választották , és május 30-án Aachenben koronázták meg , apja hivatalos örököse lett. 1093 - ban Milánóban olasz királlyá koronázta III. Anselm érsek . Az ifjabb Landulf milánói történész szerint Monzában is megkoronázták , ahol a vaskoronát őrizték .
A toszkánai Matilda márkinő és mostohaanyja , Evpraksia Vsevolodovna , Vszevolod Jaroszlavics kijevi herceg lánya hatására Konrád 1093 -ban csatlakozott a pápai táborhoz IV. Henrik császár ellen, így apja ellenségévé vált.
1095- ben Piacenza város tanácsán megerősítette Eupraxia vádjait, amelyekben a nő azt állította, hogy Henrik a Nicolaitans szekta tagja , részt vett orgiájukban, és még szexuális kapcsolatra is meghívta. Nem sokkal ezután Cremonában Conrad megesküdött, hogy hűséges lesz II. Urbán pápához , és a pápa rétegzőjévé vált, vagyis kantárnál fogva vezetni kezdte a pápai lovat, ami az alázat szimbolikus gesztusa volt. Urban viszont megígérte neki a császári koronát. Ugyanebben az évben Urban megkötötte Conrad és a szicíliai Constance, I. Roger gróf lánya, a szicíliai házasságot .
Az atya-császár ezekre az eseményekre úgy reagált, hogy legfiatalabb fiát , a leendő V. Henrik császárt Mainzban örökösének nyilvánította , majd Conrad elvesztette az irányítást az olaszországi politikai események felett. 1101. július 27-én pedig 27 évesen Firenzében halt meg , már nem volt Róma és Itália királya címe.
A mai Santa Maria del Fiore néven ismert Santa Reparatában temették el .
Konrad Pavel Zagrebelny Eupraxia című regényének egyik szereplője lett .
Konrád (Olasz király) - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
![]() | |
---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
Genealógia és nekropolisz | |
Bibliográfiai katalógusokban |
Németország uralkodói | |
---|---|
Kelet-Frank Királyság (843-919) Német Királyság (919-962) | |
Német Királyság a Szent Római Birodalomban (962-1806) |
|
Rajnai Konföderáció (1806-1813) | |
Német Szövetség (1815-1848) | |
Német Birodalom (1848-1849) |
|
Német Szövetség (1850-1866) | |
Északnémet Konföderáció (1867-1871) | |
Német Birodalom (1871-1918) | |
Németország antikirályai vagy névleges királyai dőlt betűvel vannak szedve |