Felület | |
Kolomna | |
---|---|
Ryazan iránya | |
Moszkvai vasút | |
Állomásépület | |
55°05′58″ s. SH. 38°46′51″ K e. | |
Vidék d. | Moszkva-Rjazan |
nyitás dátuma | 1862 [1] |
Korábbi nevek | Novo-Kolomna (1897-ig) [1] |
Platformok száma | 2 |
Útvonalak száma | 2 |
Platform típus | Parti |
A platformok formája | magasan ívelt teljes hosszában |
húzás | Sands - Golutvin |
villamosított | 1958 Ramenszkoje-Ryazan [2] |
Jelenlegi | állandó, =3kV [2] |
Transzfer ide | Tm : 5, 9, 10, 1-es busz |
Távolság Moszkva-Pass.-Kazanskaya |
114,2 [3] km ![]() |
Távolság Golutvintól |
2,8 km ![]() |
Vámzóna | 13 |
Kód az ASUZhT -ben | 233744 |
Kód az " Express 3 " -ban | 2000650 [4] |
Szomszédos kb. P. | 113 km és Golutvin |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kolomna a moszkvai vasút rjazanyi irányú megállóhelye az azonos nevű városban a moszkvai régióban .
1860- ban a Szaratovi Vasút Társasága , amely megkezdte a Moszkva és Rjazan közötti vasút építését, Kolomna város hatóságaihoz fordult azzal a kéréssel, hogy különítsenek el egy földsávot vágányok és állomás építésére. A kolomnai hatóságok azonban túl sok pénzt kértek a föld elidegenítéséért, ami arra kényszerítette a társaság vezetőségét, hogy a város körüli útvonalat vezesse ki. Ennek eredményeként a vasút Kolomna keleti határán haladt át a Struve mérnök által N. M. Golitsin hercegtől vásárolt földeken, és a várostól három kilométerre Bobrov falu közelében, a Struve tulajdonában lévő öntöde mellett épült meg a kolomnai állomás. (jelenleg ez az állomás neve Golutvin ). 1862 - ben indult meg a rendszeres vonatforgalom Moszkva és Kolomna között.
Az állomás távoli elhelyezkedése kényelmetlenséget okozott a rendszeresen vasúti közlekedést használó kolomnai lakosoknak, akik több mérföldnyire kénytelenek voltak eljutni a pályaudvarra, annak ellenére, hogy a tényleges útalap közvetlenül a város határa mellett haladt el. A vasút adminisztrációja elkezdte kapni a polgárok leveleit és felhívásait, amelyekben a város északkeleti határához közeli megállóhely építését kérték. A közútkezelő beleegyezett egy megállóhely megépítésébe, de a peront használni szándékozó utasok jegyeinek jövőbeni árába beleszámította az állomás és a peron építésének költségeit. Az új félállomás a Novo-Kolomna nevet kapta. A korábban épült állomás Staro-Kolomna néven vált ismertté. Bár az új peron Moszkvához közelebb volt, az onnan Moszkva felé tartó jegy ára több kopejkával magasabb volt, mint a Bobrovo falu melletti állomásról. Az új platform túlárazott jegyei az 1890-es évek közepéig folytatódtak.
Kolomna történelmi központja a Novo-Kolomna állomás közelében található, míg a város fő fejlesztése Staro-Kolomna irányába ment, ahol új ipari vállalkozások és lakónegyedek épültek. 1897 -ben a zavarok és félreértések elkerülése végett mindkét kolomnai állomást átnevezték: Staro-Kolomna a Golutvin kolostor melletti közeli településről kapta a Golutvin nevet, Novo-Kolomna pedig egyszerűen csak "Kolomna" [5] .
1904. június 27- én a peron megkapta II. Miklós királyi vonatát , aki Kolomnába látogatott [6] .
1936. július 16- án A. A. Akhmatova , S. V. Shervinsky és L. V. Gornung költők , akik Kolomnában jártak, használták a platformot [6] .
1974 - ben a városközponttól az állomásig villamosvágányokat fektettek le, és egy tolatógyűrűt építettek. 1974. október 11- én megnyitották a villamosközlekedést.
Kilátás a peronról Moszkvából
Kilépés a peronról Moszkvából
Jelenleg a megállóhely két magasan ívelt oldalperonból áll. Az állomás műemlék épületét megőrizték, azonban a vasúti töltés szintjének megemelése után a vágányok és peronok lényegesen magasabbnak bizonyultak, mint a merülési szintje [7] . A peronoktól délre egy felszerelt átjáró található a pályákon (padló). 2016-ban az állomáson volt mellékhelyiség. A peron Moszkva felőli kijáratánál egy rámpa épült.
A peronon minden Moszkva, Golutvin és Rjazan között közlekedő elektromos vonat megáll, kivéve a Moszkva-Rjazan gyorsvonatokat.
A perontól nyugatra található tolatógyűrűtől a következő villamosjáratok közlekednek :