Kolomna (platform)

Felület
Kolomna
Ryazan iránya
Moszkvai vasút

Állomásépület
55°05′58″ s. SH. 38°46′51″ K e.
Vidék d. Moszkva-Rjazan
nyitás dátuma 1862 [1]
Korábbi nevek Novo-Kolomna (1897-ig) [1]
Platformok száma 2
Útvonalak száma 2
Platform típus Parti
A platformok formája magasan ívelt teljes hosszában
húzás Sands - Golutvin
villamosított 1958 Ramenszkoje-Ryazan [2]
Jelenlegi állandó, =3kV [2]
Transzfer ide Tm : 5, 9, 10, 1-es busz
Távolság Moszkva-Pass.-Kazanskaya 114,2 [3]  km Yandex.Schedules
Távolság Golutvintól 2,8 km Yandex.Schedules
Vámzóna 13
Kód az ASUZhT -ben 233744
Kód az " Express 3 " -ban 2000650 [4]
Szomszédos kb. P. 113 km és Golutvin
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Kolomna  a moszkvai vasút rjazanyi irányú megállóhelye az azonos nevű városban a moszkvai régióban .

Történelem

1860- ban a Szaratovi Vasút Társasága , amely megkezdte a Moszkva és Rjazan közötti vasút építését, Kolomna város hatóságaihoz fordult azzal a kéréssel, hogy különítsenek el egy földsávot vágányok és állomás építésére. A kolomnai hatóságok azonban túl sok pénzt kértek a föld elidegenítéséért, ami arra kényszerítette a társaság vezetőségét, hogy a város körüli útvonalat vezesse ki. Ennek eredményeként a vasút Kolomna keleti határán haladt át a Struve mérnök által N. M. Golitsin hercegtől vásárolt földeken, és a várostól három kilométerre Bobrov falu közelében, a Struve tulajdonában lévő öntöde mellett épült meg a kolomnai állomás. (jelenleg ez az állomás neve Golutvin ). 1862 - ben indult meg a rendszeres vonatforgalom Moszkva és Kolomna között.

Az állomás távoli elhelyezkedése kényelmetlenséget okozott a rendszeresen vasúti közlekedést használó kolomnai lakosoknak, akik több mérföldnyire kénytelenek voltak eljutni a pályaudvarra, annak ellenére, hogy a tényleges útalap közvetlenül a város határa mellett haladt el. A vasút adminisztrációja elkezdte kapni a polgárok leveleit és felhívásait, amelyekben a város északkeleti határához közeli megállóhely építését kérték. A közútkezelő beleegyezett egy megállóhely megépítésébe, de a peront használni szándékozó utasok jegyeinek jövőbeni árába beleszámította az állomás és a peron építésének költségeit. Az új félállomás a Novo-Kolomna nevet kapta. A korábban épült állomás Staro-Kolomna néven vált ismertté. Bár az új peron Moszkvához közelebb volt, az onnan Moszkva felé tartó jegy ára több kopejkával magasabb volt, mint a Bobrovo falu melletti állomásról. Az új platform túlárazott jegyei az 1890-es évek közepéig folytatódtak.

Kolomna történelmi központja a Novo-Kolomna állomás közelében található, míg a város fő fejlesztése Staro-Kolomna irányába ment, ahol új ipari vállalkozások és lakónegyedek épültek. 1897 -ben a zavarok és félreértések elkerülése végett mindkét kolomnai állomást átnevezték: Staro-Kolomna a Golutvin kolostor melletti közeli településről kapta a Golutvin nevet, Novo-Kolomna pedig egyszerűen csak "Kolomna" [5] .

1904. június 27- én a peron megkapta II. Miklós királyi vonatát , aki Kolomnába látogatott [6] .

1936. július 16- án A. A. Akhmatova , S. V. Shervinsky és L. V. Gornung költők , akik Kolomnában jártak, használták a platformot [6] .

1974 - ben a városközponttól az állomásig villamosvágányokat fektettek le, és egy tolatógyűrűt építettek. 1974. október 11- én megnyitották a villamosközlekedést.

Jelenlegi állapot

Jelenleg a megállóhely két magasan ívelt oldalperonból áll. Az állomás műemlék épületét megőrizték, azonban a vasúti töltés szintjének megemelése után a vágányok és peronok lényegesen magasabbnak bizonyultak, mint a merülési szintje [7] . A peronoktól délre egy felszerelt átjáró található a pályákon (padló). 2016-ban az állomáson volt mellékhelyiség. A peron Moszkva felőli kijáratánál egy rámpa épült.

A peronon minden Moszkva, Golutvin és Rjazan között közlekedő elektromos vonat megáll, kivéve a Moszkva-Rjazan gyorsvonatokat.

A perontól nyugatra található tolatógyűrűtől a következő villamosjáratok közlekednek :

Érdekes tények

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 A Szovjetunió pályaudvara. Könyvtár. — M  .: Közlekedés, 1981
  2. 1 2 A vasutak villamosításának története a Szovjetunióban . Az eredetiből archiválva: 2012. szeptember 12.
  3. Vasúti útmutató az oroszországi és a volt Szovjetunió országainak vasutak szerkezetéhez. . Letöltve: 2011. február 9. Az eredetiből archiválva : 2013. december 3..
  4. K állomások listája. . Letöltve: 2011. február 9. Az eredetiből archiválva : 2014. február 23..
  5. Kolomna társadalmi-gazdasági fejlődése a XVIII-XIX.
  6. 1 2 A. Ledovsky És az állomást Novo-Kolomnának hívták // Kolomenskaya Pravda No. 96 (19292) 2007. december 14-én (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2011. február 9. Az eredetiből archiválva : 2008. október 1.. 
  7. Kolomna városának közlekedése. (nem elérhető link) . Letöltve: 2011. február 9. Az eredetiből archiválva : 2011. április 14.. 

Linkek